Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-117
211 .1: országgyűlés képviselőházának 117. ütése lírjs január 26-án, csütörtökön. áll szemben egymással, hogy az egyik nein, szokott bizalmai nyilvánítani a másikkal szemben. Hogy a bizalom meglegyen, élihez, vagy az szükségi s, hogy Farkas István képviselő ur belépjen a kormánypártba, vagy az. hogy én lépjek be a szociáldemokrata pártba. (Ellenmondások.) ügy látom, mind a kettőt lehetetlenségnek tartják. Ilyen körülmények között azt hiszem, csak a, parlamentai izmus helyzetének megfelelően állapítottam meg. hogy mi sohasem leszünk valami nagy bizalommal egymás Iránt, mert hiszen még világnézeti felfogások is választanak el minket egymástól. Malasits t. IképviseK'társam is hangoztál la — ami elhangzott a másik oldalról — hogy én szépen beszéltein a földmivclésről és általában a többi foglalkozási ágakról. Képviselőtársamat nagyon beesülöm, hiszen éveken át dolgoztam vele együtt — ezt ő is meg fogja állapítani — és ő nagy megértéssel volt mi irántunk és megforditva. Egészen nyugodtan kijelenthetem, hogyha van valaki a Házban, aki sokat lett a munkásság éi (lekében, magamról ezt megállapíthatom, meiI a háború alatt a inunkáséh'lniezés vezetése jóiészt az én kezemben összpontosult, és kell, ho^v. annyira tárgyilagosak tegyenek, hogv elismerjél/, hogy mindig törekedtem a méltányos igényeket az egész vonalon kielégíteni. Nekem m m kell magyarázni, ki a munkás. Farkas t. képviselőtársam azt mondotta. In gv én lebecsülöm ezt a réteget. Sőt ellenkezőleg, én többre becsülöm a munkás kérges tenyerét, ha megfelel a maya kötelességének, mint bál hova tartozó másvalakit, ha az nem teljesíti a máza kötelességét. (Uffjj ran! jobbfeléi.) Én előttem egy szempont van: mindenki teljesítse kötelességét hazájával és nemzetével szemben. A munkás é|> olyan értékes elem, mint bárki más és dolgozzunk együttesen ennek a szerencsétlen és tönkretett országnak felépítésén. (Éljenzés és laps jobbfelöl. — Esztergályos János: így kellene lenni!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A (i. § 6. bekezdésével szemben határozati javaslatéi terjesztett be Baracs Mai cell képviselő ur, Sándor Pál képviselő ur és Esztergályos János képviselő ur. Mind a három javaslat ellentétben áll a bizottsági szövegezéssel, azzal tehát szembe fogom őket állítani. A minister ur kivan nyilatkozni. Iíud János pénzügy minister: Igen t. Ház! Csak annyit akarok mondani, hogy kérem ennek a szakasznak változatlan elfogadását. Ezekhez az indítványokhoz, amelyek pótlási igényelnének, nem tudok hozzájárulni, kijelentem azonban Ismételten, — a megint azt men doni hogy a másik javaslatondtan , léhát a karitativ valorizációs javaslaton belül a kormánnyal együtt s — azt hiszem, a törvényhatóságokkal is egyetértve,- azon leszek*hogy a 10%-ig menő valorizáció körülbelül meg legyen valósitható, (ffelj/eslés jobbfelöl.) Csak ennyit akartam mondani. (Sándor Pál szólásra jelentkezik. ) Elnök: Milyen címen kivan szólni a képviselő arl (Sándor Pál: Vissza akarom vonni javaslatomat.) A házszabályok 207. $-a alapján a képviselő urnák ehhez joga van. Sándor Pál: T. Ház! A pénzügyminister \\y felszólalása alapján, miután megígérte, hogy a 10%-os valorizáció körülbelül meglesz záros határidőn belül s minthogy ebben az egy esetben bizalommal vagyok hozz.í, indítványomat visszavonom. (Meskó Zoltán: Kezdetnek nagyon szép! — Esztergályos János: Én nem vonom vissza!) Elnök: Ennek következtében, minthogy a képviselő ur a házszabályok 207. §-a alapján jogosult volt indítványát visszavonni és minthogy azt senki magáévá nem tette, a határozathozatal az eredeti szöveggel szemben csak Baracs Marcell és Esztergályos dános képviselőtársaink'határozati javaslataira fog vonatkozni. Kérdeni tehát a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság szövegezését elfogadni, szemben Baracs Marcell és Esztergályos János képviselőtársaink javaslatával, igen vagy nem? (Ifjen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta el és az azzal ellentétes javaslatokat elvetette. (Esztergályos János: Ezt már megszoktuk!) Következik a 7. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöveget felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! A 7. §-hoz Indítvány] terjesztek elő, amely a következőképen szól (olvassa): »Határozza el a t. Ház, hogy a 7. § 1. pentját a következő szövegezésben iktatja törvénybe: »Pénztartozásokra, amelyeknek alapját oly szolgáltatások képezték, amelyekkel az államnak, törvényhatóságnak vagy községnek leltári vagyonértéke megfelelően gyarapodott«. Ezzel szemben áll az eredeti SZÖveg, amely a következőképen szól: »Ingatlan kisajátításából vagy vételéből eredő pénztartozásokra«. Első tekintetre könnyű megállapítani,hogy a törvényjavaslat 7. §-ának 1. pontjában foglalt szöveg nem számol a gazdasági élet értékkiegyenlitósi elveivel s nem számol a méltányossági szempontokkal. Sőt ez a szöveg, ha jól átgondoljuk, azt az alapos gyanút kelti, hogy a t. kormány az állammal szemben álló •magánhitelezőkéi egyenesen ki akarja uzsorázni. A pénzügyminister ur és az egész Ház meggyőződött arról, hogy amikor állami érdekek védelméről van szó, annak ellenére, hogy az ellenzék padjaiban ülök, mindig a kormányhoz szoktam csatlakozni. De ezt nem tehetem minden áron. Ha ez a szöveg végrehajtatnék, akkor ez nemcsak a méltányossági szempontokat töri keresztül, amelyek ebben a jnvaslat1>-III általánosságban le vannak fektetve, hanem egyenesen beleütköznék az állam etikai felfogásába. Az ingatlanszerzésről szólván, megállapíthatom, hogy az állam nemcsak kisajátítás. Vagy vétel utján jut az ingatlanaihoz, de számtalan más mód is van erre. Tudjuk, hogy az állam nem egyszer ajándékba kap ingatlanokat, tudjuk, hogy nem egyszer örökösödés utján jut ingatlanokhoz, de legfőképen építkezés utján jut ezekhez. Az .'-pH kezeseknél jelentkeznek olyan tartozások, amelyeknek kiegyenli'íése nem is a vállalkozók eljárásának késedelmessége miatt nem történt meg. hanem a sok szór nagyképűsködő bürokrácia huza-vonás eljárása folytán. Ezt az eljárást akarja a t. kormány jogcímül felhasználni az állani ingatlanainak gyarapítására és egyes vállalkozók anyagi erejének kizsákmányolására. (Az elnöki széket Czettler Jenő fog'alja el.)