Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-114

Az országgyűlés képviselőházának 114. ülése 1928. évi január hó 20-án, pénteken, Zsilvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyal : Elnöki előterjesztések. — Az igazolási állindő bizottság benyújtja jelentését Horváth Mihály, Szabó Iván, Brandt Vilmos, SzahóUy Alajos ós Néppel Gyula megbízó levele tánryában. — Egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Pesthy Pál igazságüiiyminister, Bud János pénzügyminister. Cím Gal Jenő; Bud János pénziigymiuister; 3 § Lakatos Gyula előadó; 4. §: Rothenstein Mór, Farkas István, LaKatos Gyula ulőadó, Bud János pénzügyminister. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az inditványkönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Scitovszky Béla, Uud Jáno<, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszó'alókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző ur. Bemulatom a t. Háznak Ángyán Béla képviselő ur levelét, melyben az igazságügyi, mentelmi, közjogi és zárszámadást-vizsgáló bizottságokban viselt tagságáról lemond. A lemondást a Ház tudomásul veszi. Az ily módon megüresedett bizottsági tagsági helyek betöltése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Herczegh Béla képviselő ur, mint az igazolási állandó bizottság előadója kivan jelentést tenni. Herczegh Béla előadó: T. Ház! Az igazolási állandó bizottság részéről tisztelettel bejelentem, hogy a bizottság Horváth Mihály, Szabó Iván, Brandt Vilmos, Szabóky Alajos, Fekete Lajos és Néppel Gyula képviselő urak megbízóleveleit megvizsgálta és azokat mint alakilag kifogástalanoknak, a házszabályok 12. §-a a) pontja alá sorolta. Kérem a bejelentést tudomásul venni. Elnök: Az előadó ur által felsorolt képviselő urakat, minthogy a választásuk óta 30 nap eltelt és ellenük sem panaszt, sem pedig kifogást nem tettek, végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Ezzel egyidejűleg elintézést nyert dr. Lestar Albert es Borbás Béla kecskeméti lakosok kérvénye is. Most pedig az emiitett képviselő urakat tanácskozó osztályokba fogom kisorsolni. Mintnojry az első tanácskozó osztályban 59, a másodikban 57, a harmadikban 58. a negyedikben pedig 60 képviselő van, a sorsolást akként ejKÉPV18ELOHÁZ1 NATU». VIII. tem meg, hogy az első tanácskozó osztályba 1, a másodikba 3, a harmadikba pedig 2 képviselő urat fogok kisorsolni. Megejtem a sorsolást. Az első tanácskozó osztályba kerül Brandt Vilmos képviselő ur; a második tanácskozó osztályba kerülnek Néppel Gyula, Fekete Lajos és Szabó Iván képviselő urak; a harmadik tanácskozó osztályba kerülnek Szabóky Alajos és Horváth Mihály képviselő urak. Napirend szerint következik az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 281. 346) folytatólagos tárgyalása. Az igazságügyminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! (Halljuk! Hátijuk!) Magam is azon a nézeten vagyok, hogy alig volt még törvényjavaslat, amelynek —összeállítása, amelynek képviselete nehezebb feladat elé állította volna a kormányt és a kormány illetékes tagjait, mint ez a törvényjavaslat. Ha keresem az okot, ha keresem, hogy mi az, ami ezt a nehézséget okozza, azt hiszem, helyesen találom meg ezt abban, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképen a szigorú joa érvényesülésének szabja meg szűkített hatáiait, a szigorú jog érvényesülésének lehetőségét korlátozza, korlátozza gazdasági, társadalmi biztonsági érdekből és a biróság ügymenetének biztosítása szempontjából. Mindenesetre nehéz dolog a szigorú jog szabályait, a szigorú jog feltételeit, stipulációit törvénnyel, hatalmi szóval korlátozni. Ennek azonban megvannak a maga jogpolitikai indokai, sőt én azt hiszem, hogy az ilyen rendelkezéseknek megvannak a jogi indokai is. Ennek a javaslatnak és ezeknek a korlátozásoknak jogpolitikai indokai, azt hiszem, a Ház minden tagja előtt ismeretesek. Nem lehet és nem szabad megállapodott, leülepedett családi viszonyokat, gazdasági viszonyokat felzavarni. Nem szabad ezeket a viszonyokat felzavarni olymódon, hogy nemcsak az illető viszonylatban angazsált jogalanyok sorsát érdeklöileg, hanem esetleg jóhiszemű harmadik 38