Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-112

132 Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 1928 január 18-án, szerdán. gációja. Minthogy pedig meg vagyok róla győ­ződve, hogy ebben az országban senki jobban nem kívánja ennek a kérdésnek méltányos, és a kiskornak érdekeit megvédő megoldását, mint maga a belügyminister ur, én tehát hozzáfordulok, mini a legfőbb gyámhoz és mint végeredményben a legnagyobb erkölcsi felelős­séggel tartozó árvavagyonkezelési felügyelő­höz, (Jánossy Gábor: Ugyan, ugy van!) Ezen van a hangsúly!) hogy támogassa az én gyenge szavaimat az igen t. pénzügyminister urnái és hasson oda, hogy ez a kérdés is kivétessék és nyilt kérdésnek hagyassók a jövőre nézve, hogy ezáltal megnyugtattassanak a kis vagyo­nukért remegő k'skoruak < zrei, de megnyugtat­tassanak az ország becsületét és hitelképessé­gét féltő emberek milliói is. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Meg lehet róla győződve az igen t. pénzügyminister ur, hogyha ebben a 1 ér­desben igazságszeretete és jogi érzéke páro­sulni fog a méltányosság és belátás érzésével, és ezt a kérdést nyitva hagyja, akkor állásfog­lalásának ezért a megváltoztatásáért az egész orszáp- közvó'eményp részéről esak e'iernprrs fogia érni (Uay van! Uay van! a jobboldalon.) Én tehát a' ban a reményben bogy ezt a nem nagv ezt a szerény kérésemet az igen t'. pénzügy in in'ster ur az árvák érdekében, d" az ország becsülete, hitelképessége és jogrendjé­nek megvédése érdekében is teliesiteni és hono­rá'ni fogja a törvényjavaslatot altaïanossag­ban a részletes vita alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, élienzés, taps a jobb- és a baloldalon. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Héi' Imre jegyző: Rothenstein Mór! (Hall­juk! Halljuk!) Rothenstein Mór: Tekintettel az idő előre­haladottságára, kérem a t. Házat, engedje meg, hogy beszédemet legközelebb mondhassam el. (Felkiáltások: Van idő!) Elnök: T. Ház! A házszabályok értelmében a napirend tárgyalására szánt idő utolsó fél­órájában kell áttérnünk az interpellációkra, a képviselő ur kívánsága tehát jogosult. Fel­teszem ezért a kérdést, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni 1 ? (Igen!) Akkor ezt határo­zatilag kimondom. A napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünk holnap délelőtt 10 órakor tartassek meg és annak napirendjére tűzessék ki: a most tár­gyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgya­lása. Méltóztatnak javaslatomboz hozzájá­rulni 1 (Igen!) Akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Most pediff áttérünk az interpellációkra. Az első Interpelláció Rassûy Károly képviselő ur írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző arát szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminister úr­hoz. I. A közigazgatási biróság több, így leg­utóbb az 1927. évi november 8-án 5263/926. számú Ítéletében megállapította, hogy: aï az 1886: XXI. te. 25. §-a értelmében a törvényhatósági joggal bíró városokban a vi­rilisták névjegyzékét minden évben ki kell igazítani; b) hogy az 1923: IV. te. 9. §-ban megállapi (ott és 1923. évi végéig megszabott batáridő, ameddig a bizottsági tagok megbízatása meg­hosszabbíttatott, lejárt. Mindebből levonta azt az Ítéleti következ­tetést hogy: a) a virilisták névjegyzékének évenkénti kiigazítását jogszerűen mellőzni nem lehet; b) a választott törvényhatósági bizottsági tagok sorában megüresedett helyek választás utján való betöltésének törvényes akadálya nincs és hogy az erre irányuló választás alap­jául az országgyűlési képviselőválasztóknak a választás idején érvényes névjegyzékét kell venni. A közigazgatási biróság ezen Ítéleti meg­állapításaival szemben Szeged szabad királyi város vezetősége és törvényhatósági bizott­sága is több izben hozott határozatában mere­ven elutasított minden olyan indítványt, amely a névjegyzék kiigazítását és az időköz­ben megüresedett választott bizottsági tagsági helyek választás utján leendő betöltését sür­gette. A jelenlegi helyzet tehát az, Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottsá­gában az 1927. évre elkészített legtöbb adót fizetők névjegyzéke szerint nem kevesebb, mint 97 uj virilista, jelentős adófizetése alap­ján jogot nyerne arra, hegy mint köztörvény­batósági bizottsági tag a város közgyűlésén a város ügyeiben, illetve irányításában részt­vehessen, mig jelenleg egyes a szegényházban élő polgárok virilista jogot élveznek és hogy 44 azok száma, akik a tulajdonképen még 1910. évben megválasztott, tehát a most már nem ke­vesebb, mint 17 éves közgyűlés tagjai sorából elhaltak, úgyhogy 44 tag a polgárság válasz­tása alapján nyerne a közgyűlésen helyet és szavazatot. II. Hasonló helyzetnek előállása fenyeget azonban a közeljövőben Budapest székesfővá­ros törvényhatósági bizottságának összetételé­ben is. A jelenleg érvényben levő fővárosi törvény végrehajtási utasítása szerint ugyanis a törvényhatósági bizottság választott tagjai­nak fele 1928 december 31-én megbízatását el­veszti. Feltétlenül szükséges tehát, hogy leg­később ez év őszén az uj választások megtör­ténjenek, akár a jelenlegi törvény, akár a mi­nister ur által már a múlt év márciusában sürgősnek jelzett, megalkotandó uj törvény alapján. Tisztelettel tehát a következő kérdéseket vagyok bátor a belügyminister úrhoz intézni: 1. Megengedhetőnek tartja-e a belügymi­nister ur. hogy Szeged szabad királyi város vezetősége és 17 éve összeállított csonka tör­vényhatósági bizottsága következetesen meg­tagadja a törvényhatósági bizottság újjáala­kítására irányuló és itéletileg is megállapított kötelezettségének végrehajtását? 2. Hajlandó-e a belügyminister ur felügye­leti jogkörében Szeged szabad királyi város vezetőségét sürgősen utasítani, hogy a virili­sek névjegyzékének kiigazítását és a választá­sok kiírását haladéktalanul eszközölje? 3. Hajlandó-e a belügyminister ur meg­nyugtató kijelentést tenni aziránt, bogy Buda­pest székesfőváros törvényhatósági bizottsá­gának újjáalakítása akár az uj, akár a jelen­leg hatályban levő fővárosi törvény alapján még ez év folyamán meg fog történni? Budapest, 1928 január hó 17-én. Rassay Károly.« Elnök: A.z interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. Következik Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur interpellációja, aki értesülésem szerint, an­nak elhalasztását kéri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom