Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-112

Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 1928. évi január hó 18-án, szerdán, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Egyes magánjogi pénztartozások átérteké léséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Szabó Iván, Fábián Béla, Frey Vilmos. — A pénzügyminister benyújtja a Magyar Nemzeti Bank 19ü7. évi mérlegszerű feleslegének hovafordításáról szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Rassay Károly írásbeli interpellációja a belügyministerhez a budapesti ós vidéki törvényhatóságok újjáalakítása tárgyában. Kéthly Anna, a belügyministerhez, a matinék és kulturestók felott gyakorolt előzetes cenzúra és oktató előadások rendőri felügyelete tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelositóse. A kormány részéről jelen vannak: Bud János, Herrmann Miksa, Mayer János, Pcsthy Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perckor) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti ,Héjj Imre jegyző or. a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző ur. Bemutatom a t Háznak Czettler Jenő képviselő ur levelét, amelyben alelnökké történt megválasztása következtében a pénzügyi, közoktatásügyi és földmivelésügyi bizottságban, továbbá az Országos Kivándorlási tanácsban viselt tagságáról lemond. A lemondásokat a Ház tudomásul veszi. . *£*. Hy módon megüresedett tagsági helyek betöltése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Ezzel kapcsolatban a t. Ház tudomására hozom, hogy Czettler Jenő képviselő urat a házszabályok 125. §-a, valamint 165. §-ának 1. bekezdése értelmében a III. tanácskozó osztályból és az összefórhetlensegi itélőbizottság kisorsolásának alapjául szolgáló 40-es névjegyzékből hivatalból töröltem. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Jelentem továbbá, hogy az összeférhetlenségi itélőbizottság kisorsolásának alapjául szolgáló 40-es névjegyzékben megüresedett két helyre a házszabályok 165. §-ának 1. bekezdésében biztosított jogomnál fogva Darányi Kálmán és Herczegh Béla képviselő urakat jelöltem ki. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Jelentem a t. Háznak, hogy a kereskedelemügyi minister ur holnap, a következő ules napirendjének megállapítása után Írásbeli választ fog adni Hegymegi-Kiss Pál képviselő urnák a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara törvényellenes helyzete tárgyában múlt evi noKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ- VIII. vember hó 30-án előterjesztett interpellációjára, A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a szegedi hadikölcsönjegyzők nagygyűlésének Pakots József képviselő .ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a hadikölcsön valorizálása tárgyában. Minthogy a vonatkozó törvényjavaslatot épen most tárgyaljuk, a kérvényt a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás céljából leteszem a Ház asztalára. Napirend szerint következik az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 281, 346) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Szabó Iván képviselő ur, aki beszédének elmondására múlt ülésünkön halasztást kapott. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Szabó Iván: T. Képviselőház! A vitának ebben az előrehaladott stádiumában, amikor képviselőházunk legelőkelőbb szónokai és eredeti gondolkodói már resztvettek a vitában, amidőn annak anyagát majdnem egészen kimerítették, átérzem, hogy mint kezdő parlamenti szónoknak elég nehéz, sőt terhes a szerepem, mert maga a téma, az irányzat, amely mellett felszólalok, annál kevésbé népszerű, mivel igen sok érdeket érint, nagyon sok fájó sebet szaggat fel, amelyeket a magunk tehetetlenségében, Magyarország mai sorsában legnagyobb igyekezetünk mellett sem vagyunk képesek meggyógyítani. (Ugy van! a jobboldalon.) De mégis felszólalok. Felszólalásom alapja foglalkozásom, amely ebbe a tárgyba talán uj elemeket is vegyit, de kötelezve érzem magamat a felszólalásra azért is. mert a vita folyamán ebből ós abból az irányból is olyan megjegyzések hangzottak el, amelyeket szó nélkül hagyni nem akarok. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Azoknak sorába taïtozom én is, akik — mint Dabasi Halász Móric képviselőtársam, -— kifejezést adtak annak a felfogásuknak, hogy a hadikölcsön értékében és a hadikollö