Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-93

32 "Az országgyűlés képviselőházának 93. ges az üzemanyagnak imnorb'át ne megnehe­zítsük, hanem esökkentsük azáltal, hogy he­tyfhe va'anii mást tvHínnk adni. ha az fgyál­talában lehetséges. (Helyeslés a jobboldalon.) i Mindamellett, hogy ezek a közgazdasági hátrányai az automobilizmus fejlődésének két­ségtelenül megvannak, mégis helytelen volna az automobilizmus fejlődését megakadályozni vacv korlátozni akarni. Ez céltalan törekvés volna azért, mert a benne rejlő előnyöknél fogva az automobilizmus mindenütt terjedni fog annál gvorsabban. minél inkább meg vannak az előfeltételei. (Ugy van! a jobbol­dalon.) Az automobilizmus terjedésének előfelté­tele az úthálózat fejlődése. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Itt egészen világos kölcsönhatás mu­tatkozik az automobil és az ut között. Hiszen az automobil volt az az eszköz, amely az egész útrendszerünknek fogyatékosságát ;a legvilái­gosabban megmutatta. A régebbi időkben a mi egész útrendszerünk nem volt jobb a mai­nál, ellenben a lassan ba } adó kocsik elmentek azon az utón is. mig eljött az automobil a maga nagy sebességével és érzékpnységével és meg­mutatta, nemcsak nálunk, de az esrr'sz világon, hogv 's'y a dolog tovább n?m tarthat, az egész útrendszeren változtatni keU. Az útrendszer fejődése viszont az automobilizmusnak szol­gál javára. Minél tökéletesebb az útrendszer, annál t^^b kilétásuP 1r van nagy automobil­járatok kiépítésére, (Ugy van! Uay van! a jobboldalon) IVTármost ha ez a kö'csönbatás megvan és az automobilok közlekedése érdeké­ben kell az úthálózatot tökéletesíteni azon a mértéken túl, amely a régi időben volt egészen vil égős az a gondolat, ho^y a leginkább érde­kelt felet •— az pntoTnrbilt — ebb* 3 az adózásba yonink b°. (Felkiáltások n jobboldalon: Ez fer­wésmtcs!) Ez nem uj találmány, ez az eeré^y vi­láp-on így van és amit én tettem, az tn Tî, idon­képpu nem más. m^nt hegy mertem az ód'nmnt magamra venni, hogv PCV uj a^ónemmpl lérj­jpk a t. Ház elé az adott időppn+b^n ppak azért, hogy megvalósítsam annak lehetőségét hogy az **~<^e??Tiiiik:ee kiépítsük, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A bizottsági tárgyalások folyamán is fel­vetődött az a kérdés begy van-e a kormánv­nak egyáltalában utón* tés 1 nrogrammja és ha van. hogy milyen az. M'ndiárt ki kell jel^te­nem. ho^v pr^grammet késziteni a legknny­nyehb doVf?. Nagyon jól tudjak, hogv az e T so, ain't politikai nártok "punéinak, hogy *"gy j^yönvfii«ü programmât áM^nitana 1 ^ meg. (Vny van! Vf» van! a jobbrldalon. — PrnTm^r H&n*. jlnr* Lásd az egységes párt Programm jót!) Hát a ovcgramroosinálás. az nem olyan nagy mes + prsPíT. ellenben a program m ot bizonyos összhangba hozni azokkal az erőkkel, amelyek ann^k mep-vaMsHásáboz szükségesek ^ár na­gvrbb rebézsén-^kpt rejt mélában. (Ug?i vafoí TJav van! a jobboldal r on.,') Ezeknél az okiknál fogva ma még" nem mondhatom meg ee , ész°n pontosan, hogy mplvîk utón mit fogok os-1­nálni. s+b.. de méltóztassanak megengedni, hogy nagy vonásokban mégis ismer+e^so-m azt a n^offrammo-t. alP^Iyót n-^nt vérvp/í eélt p]l : tr.t­tiTTiV a elemünk elé. (Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) Az eczközök mértékétől fn«* azután függni, hoo'y milyen tempóban valósitható meg ez a program™. A knlföMi példák, de a sa^át tapasztalatok is itt már bizonyos utmnta+ésokat adnak en­n pT^ p nrogrammnak teobnikai me^alapozásá­pák Kiderült ugyanis nagy vonásokban a kö­ülése 1927 november 23-án, szerdán. vetkező: nagyforgalmu utakrak olyanokat szokás tekinteni, aboi a naui for-a'om mini­málisan körülbelül 8 0f > tonna, vagyis 8C0 ton­nától fölfelé terced. Ezeknél a nagyforgalmu utaknál a makadám abszolúte hasznavehetet­len. Láttuk saját költséges tapasztaltainkban, hogy akármit csinálunk azzal a makadámmal, az a nagy forgását nem bírja, felőriődik, igen gyorsan tönkremegv és nem hozható jó­karba elég gyorsan. Ennek következtében ezeknél szóba jöhet a félkő, azután a kiskő, a keramit és az aszfalt. Középforgalmu ujaknak azokat szokták^ tekinteni, amelveknél a napi forgalom 200 és 800 tonna között változik. Ezeknél a beton, azután az úgynevezett belső kátrányozás, a kavicsanyagnak kátránnyal való keverése és ily módon történő felrakása, s a cement-makadám jön számításba. A kis­forgalmú utaknál, amelyeknél napi 200 ton­nánál kisebb a forgalom, úgynevezett felületi kezelés ajánlatos bitumennel vagy kátrány­nyal. Mindezek a metódusok egvuttal a por elleni küzdelmet is magukban foglalják, mert ilyen eljárással meglehetősen portalan utakat kapunk. Azt is hallottam, hogy kár nekünk itt ex­perimentálnunk- amikor a külföldön már ren­delkezésre állanak a bőséges tapasztalatok. Nálunk a kérdés nem olyan egészen egyszerű, mert itt a Házban is az egyik o 1 dalról csak bitumenről, aszfaltról akarnak hallani, a má­sik oldalon csak "cementről. Nálunk a cement­nek azért van rendkívül nagy jelentősége, mert ez olyan anyag, amelyet az országban is mefkamunk. (Ugy van! Uay van! a jobbolda­lon.) Azt hiszem, nagy hiba volna, hogyha ezzel a cementtel behatóan nem kísérletez­nénk. Inkább várjunk még e^v oár hónaoot vagy e^v évet, hogy evvel a kérdéssel tisztába jöhessünk de ne zárjuk ki azt az anyagot, amelv nekünk Tenderezésünkre áll. (Helyeslés a jobboldalin.) A véipmények még nem zá­ródtak le. Vannak kitűnő o^edménvek és van­nak rosszabb eredmények. Ez nenmsak az elké­szHés mód 4 áfól, hanem a kümat^kus viszo­nyoktól is függ. Nem vána 1 hatnám a fele 1 Ős­séget azért, hogy a kísérleteket hagyjuk abba és mármost ^ám'-imk neki egy másik irány­nak (H°h'eslés.) RendHvül fontos a kátrány alkalmazása. Mi — spinös — abban a helyzp + b°u vagyunk, hogv kátrány sem áll elég rendelkezésre ma legalább nem A gáze-vár azt mondia: bizo­nyos mennyiségű kátrányt tud rendelkezésre boosátani. de akkor azt eVonja az inartól. À vï^zon* azok a ká+r^nyfaJ+ák, amelyeket yas­mííveink Tvrndukálnak ed rT íg még n^m bizo­nyuHak elég meo-bizhátoknak erre a célra. Ez is olyan pont. abnl mV tan^'mánvozások^t és tárgyalásokat kell fnlvtatuí. "ßn remélem, hogy a magvarorszác-i kátrányokkal is eredménye­ket tnVinnk elérni és csak szükség esetén fo gunk p+térni a hí +n m énre és az aszfa 1+ ra. mert ezt knlf v iriről kell behozni. Nem mondom, hogy ezt kizámnk. nem is tartom valószínűnek hng-y ez 1 eh eise "-es legyen, de ugv vagyunk ezzel is, mint az üzemí any^fr^al, ho^v bár ta^n ez volna a legjobb nekünk, méo-i^ törekednünk ]<-pn — aP'ennyire ez technikailag és gazdasá­: p-'ia^ lehptségps — « pótlásról gondoskodni. (Helnosléfí a jobboldalon. "Fîz.pk v ni a m e^g'on Hoi P sokból kifolyóig S me^psináitnk az an + ó ut^áMz^t térkénét. Tíz r ó W zbon azonos a közönséo-pg közúti hálózattal, de külön ki eme 1 tűk azokat a vonalakat, ame­lyeket antomobil üzemre akarunk különlege­sen alkalmassá tenni. Ezek az utak — ez ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom