Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-92
Az országgyűlés képviselőházának l Vannak azután más szempontok is, amelyek miatt különösen szükségesnek tartom, hogy az állami adminisztráció belenyúljon ebbe a kérdésbe. Az egész országban egységes tipusn autóbuszjáratokat kívánnék, amelyek nemcsak az átrakodás miatt, hanem egyéb szempontok miatt is sokkal jobban megfelelnének a^ követelményeknek, mint azok az autóbuszjáratok, amelyeket az előttem szólott igen t képviselőtársam emiitett, amelyeknél rendesen tökehiány miatt a gazdasági- és személyforgalom követelményeinek meg nem felelő kocsikat rendszeresítenek. Van azután mégegy másik kérdés is. amely szintén lényeges e javaslatnál és általában az autobnsz-üsrynél. Hosrvha elismerjük azt. hogy a fejlődés az autó irányában halad, ezzel elismerjük azt, hogy sok autóra lesz szükség, akkor tehát n magyar külkereskedelmi mérleg paszszivitásának vagy aktivitásának nézőpontjából is meg kell bírálni a kérdést. Másrészt felvetődik az a kérdés, nem szükséges-e a magyar autóipar fokozottabb fejlődése, egyrészt, hogy a kor technikai követelményének megfeleljen. másrészt Dédier, hogy egy ilyen fontos gazdasági átalakulást a magunk munkájával végezzünk el. Gáspárdy Elemér t. képviselőtársam rámutatott arra — nem tudom, hogy adatai helyesek-e, — hogy 20 millió pengő az a deficittöbblet, amelyet külkereskedelmi mérlegünk az autóbehozatal miatt felmutat. Mivel egész deficitünk azt hiszem. 270 millió, ennélfogva valószínűleg helytelenül reagált igen t. kénvisel ő+ársam Gáspárdy képviselőtársam felszólalására. - Ha tovább fokozódik az antók iránti szükséglet, akkor lehetséges, lesz, hogy deficitünk fokozatosan és rohamosan megnő. ami végeredményben hozzájárul ahhoz, hogy amúgy is veszélyé« gazdasági helyzetünket teljesen felborítsa Ha tehát belátjuk azt, hogy a közlekedés fejlődése az automobilozás jegyében halad, nemzeti szempontból is kívánatos. hop-v az automobilipar _ kérdésével közvetlenül foglalkozzunk és én kijelentem, az az elvi álláspontom, hogy tessék egy olyan magvar szabadalmaij; meervenni. amely versenykéoes a kn' T föTdi patentekkel. E szabadalom uHán elindulva tessék olyan antóinart kifejleszteni, amely versenvkéTies kifelé és teljesen megfelel azoknak a szükségleteknek; amelyeket kXpl&riteni kivánunk. Talán sokan ismerik a Fejesféle automobilszabadalom ügyét. E szabadalmat nemrée-en Anglia vpMe meg. és egymillió fonttal megalapozott részvénytársaság kezdi mee- enn p k a Fejes-féle szabadalomnak kiaknázását. Mintán ez a szabadalom Magyarországon és a régi monarchia területén nincs értékesítve flWalasHs Géza: Az nem mérnök, annak nines diplomája!) azt tartom, a kormánynak fop-lalkoznla kell az^al a gondolattal, nem lehetne-e ezt a szabadalmat értékesíteni. A főváros mostanában rendelt m^er 100 autóbuszt, amelyoket ugv tudom, a Máv. gépgyárában fognak elkésziteni. Ezekhez a szabadalmat — azt hiszem BenzMercedes-félét — külföldről vették meg. Az elvi kérdés az, hogy meg kell állapitanom fejlődni fog-e az autóbevitel, mert ha igen, ez katasztrófába hozhatja külkereskedelmi mérlegünket. Fontos amellett, az állandóan emlegetett munkáshiány miatt is. hogy alkalmat adjunk a magyar munkásoknak, hogy tehetségüknek megfelelően olyan ipari vállalatokban dolgozhassanak, amelyek, mint az autógyártás, nemcsak az iparnak s a munkásságnak, de az államnak is hasznára vannak. Fontos momentum az ?. ülése 1927 november 22-én, kedden. 21 is, hogy olyan automobiltipust kell feltalálni és rendszeresíteni, amely erre alkalmas. Hangsúlyozom, hogy amint az állam belenyúl ennek a kérdésnek rendezésébe, ennek az egységes tipus a követelménye. Arról is szükséges gondoskodni, vájjon az az anyag, amelyből ezt az autót előállítják, megfelel-e a magyarországi viszonyoknak. Olyan gyártást inaugurálni, amely kívülről hozza a nyersanyagot, veszéllyel jár és tovább fokozza azokat a gazdasági természetű és egyéb veszélyeket is, amelyekre bővebben kitérni nem akarok. A minap együtt utaztam Görgey István képviselőtársammal, aki azt mondotta, hogy Finnországban óriási autóbuszjáratok vannak, de valamennyi kocsit odahaza gyártják egyrészt azért, mert külkereskedelmi mérlegüket nem akarják veszélyeztetni, másrészt pedig azért, mert a finn munkásokat akarják foglalkoztatni iparukban. Én tehát röviden, anélkül, hogy ehhez a javaslathoz bővebben hozzászólnék — mert én az adózást másodrendű ténykedésnek tekintem, ez szükséges rossz — az elvi kérdéseket konkluziókéoen igy foglalnám össze: Először: a kormány foglaljon állást amellett, hogy az autóbuszjáratokat szabályozza és azok további kiéoitésében vezető szerepet vigyen; a Máv.-val kapcsolatosan, a Máv. menetrendjébe beleillesztve olyan autóiáratokat létesítsen, amelyek egyrészt felügyelete alatt állanak, másrészt pedig adminisztráció tekintetében is neki vannak alárendelve. Másodszor a kormány intézkedjék abban a tekintetben, bogy a magyar autóipar kifejlődjék és versenyképes legyen; támogassa az autóipar fejlesztését célzó olyan vállalkozásokat, am elvek nemcsak magyar szempontból, hanem a balkáni kiviteli szempontból is versenyképes produktumokat tudnak létrehozni. (Rassay Károly: Szegény taxisok bőrén!) Harmadszor: az a nézetem, hopy egy ilyen reformot nem alulról kell kezdeni, nem, mondiuk a gombhoz kell a"*" ruhát megvarrni, hanem a ruhán kell kezdeni; egy olyan javaslatot és egy olvan politikát kérünk a t. minister úrtól, — aki hála Istennek, szakember. — ^amely politika megfelel azoknak a követelményeknek, ameIvekpt a kor és a magyar érdekek támasztanak. ÍSziláírvi Lajos: Autótörvényt kérünk!) tehát eey általános autótörvényt kérünk, amelyből kivehető egyrészt a kormány autónolitikáia. másrészt amely szemmel tartja azokat az érdekeket, amelyeket maeyar szempontból közelebbről mérlegelni és hangsúlyozni nem szükséges. Miután én az adókat nem azért nem szavazom meg, mert ellenzéki vagyok, hanem azért nem szavazom meg. mert ezzel a javaslattal méltóztatnak ideiönni. amely nem öleli fel az ep*ész kérdést, a javaslatot nem fogadom el. Flnök: Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Szinyei Merse Jenő! Szinyei Merse Jenő: T. Kénviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy előttem felszólalt képviselőtársam egypár megállapításával röviden foglalkozhassak. Mindenekelőtt ami Sándor Pál igen tisztelt képviselőtársunknak azt a kritikáját illeti, hogy ez az adó is végeredményben nem az autótulajdonosokat fogja terhelni, hanem áthárittatik mindazokra, akik ellene védekezni nem tudnak, ha ezt bizonyos mértékben koneedálnunk is kell, azt azonban mécsem mondhatjuk talán, hogy ezáltal az általános drágulást idézzük elő. Szerény véleményem szerint
