Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-103
308 Az országgyűlés képviselőházának 103. ülése 1927 december lé-én, szerdán. bizottság szövegrezéseben elfogadni szemben az előadó nr szövegezésével, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szövegezést elvetette és a 8. %-t az előadó ur szövegezésében fogadta el. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot az 'p-azsárü^yi és uénzügyi bizottság szövegezésében részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak ja vasi tot lenni. Következik az egyes magánjogi pénztartozások birói érvényesítésének felfüggesztésére, valamint egyes államadóssági kötvényekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (Trom. 3H9, 428) tárgyal sa. Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krü^er Aladár előadó: T. Képviselőház! Hasonlóan az előbb elfogadott törvényjavaslathoz, az egyes magánjogi pénztartozások bírói érvényesítésének felfüggesztésére, valamint egyes államadóssági kötvényekre vonatkozó határidő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat szintén csak technikai intézkedéseket tartalmaz és nem tartalmaz uj iogi elveket Mint méltóztatik tudni, a valorizációs gyakorlat az 1920—1921 évek között kezdett kialakulni és ennek folyamán felmerüUek egyes kérdések, amelyek rendezését a törvényhozás magának kívánta fentartani. így már az 19*31: XXVI. te. 5. §-a kimondotta, hogy csonk^ Magyarországot terhelő azokra az államadósságokra nézve, amelyek tekintetében az eredeti feltételek szerint a c i 'mlettuIajd r »nos<-'knqk felmondási íog volt biztosítva, a felmondási jogot legalább az 1925 év végéi sr gva^o^nlni nem lehet. Ezt kiegészítette az 1923 : VIII te 1H. §-a, amely az ilyen államadóssági kamatok fizetése tekintetében is kimondotta, hogv ezeket 1925 év végéig birói utón érvényesíteni nem lehet. Miután pedig már felmerült az a kérdés, hogy vájjon ezek a követelések birói utón érvényesíthetők-e, azt is kimondotta.Jiogy a folyamatban levő perek felfüggesztendők és a már meghozott jogerős határozatokat végrehajtani nem lehet. Ugyanez a törvény továbbá óvatosságból azt is kimondotta, hogy az az^ idő, amely idő alatt ezeket a követeléseket érvényesítem nem lehet, sem az elévülés idejére, sem a jogok érvényesítésére megállapított határi ríőbe nom számítható be Később, miután ez az előbb emTtett két törvényes rendelkezés az 1925. év végéig függesztet e fel a jogok érvényts'téscnek ideiét az IP2^ : TV. te. 5 §-a ezeket az ^rvérv^+fV batáridőket 1927. év végéig meghosszabbította, abban a feltevésben, hogv addig ezek a kérdések törvényesen szabályozhatók lesznek. Hasonlóképen szükségessé vált a birói érv^mesit^s megakadályozása közérdekből mindaddig, amíg a törvényhozás állást nem foglalt az 1926 évi XV. te. 17. §-ában és az 1927. évi X. te. 14. §-ában körülirt jogokra nézve. Ezekre nézve is, amelyek részben a biztosító társulatokra, részben pedig az állammal szemben és egyéb közhatóságokkal szemben érvényesített követelések valorizációjára vonatkoznak, a jogok birói érvényesítését 1927. évig felfüggesztették, egyben pedig a törvényhozás ntasitotta a kormányt hogy 1927 június 30-áig a pénztartozások átértékelésének kérdésére nézve rendes törvényjavaslatot terjesszen elő. Ez a törvényjavaslat be is terjesztetett, azonban, — mint méltóztatnak tudni — bár a törvényjavaslat kimeritően szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket érintettem és amelyek b'rói érvényesítése felfüggesztetett, 1927. év végéig ez a törvényjavaslat törvényerőre ïiem emelkedhetett és nem is fog törvényerőre emelkedhetni néhány hónapon belül. Ennélfogva a most beterjesztett törvényjavaslat értelmében mindkét kérdéscsoportra vonatkozólag a jogok birói érvényesítése 1928 március 31-éig felfüggeszthetik. Tisztelettel kérem, hogy ezek alapján méltóztassanak a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezá™m. Minthogy a minister ur sem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom s kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a pénzügyi es igazságügyi bizottság szövegezésében a részletes tárgyalás alaojául elfogadni, igen vagy nem? (Ipen!) A Ház a törvényjavaslatot^ általánosságban a rész ] etes tárgyalás alapjául a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat. sz : veskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (rlvasm a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). El "»ok A Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az egyes magánjogi pénztartozások átértékelésé- ől szóló Í törvény javas 1 at (írom. 281. 346 N 'tárgyalása. Az e^adó urat il'eti a szó! T,aka J os Gbrwte előadó: T. Képvise'őház! (Hall ink! r Hall'uk!* A régi koronatartoz-sok átértéke'ésérő' szó^ törvény^avas^tot a kormára kénv'r^-n -nij- PŐhh -t-ay utóbb a Ház elé hozni, minthogy az a helyzet, —mely jelenleg fennáll, a ^ogb^zony a^nság helyzete, amelyben • egyrészt az arlós nem tudia. hos-y tuiaVlonképen mivel tartozik másrészt a hitelező nem tud^a azt. ho^v mire van igénye, — tovább nem vo't frn'artrató. Nem vo 7 t fen'ar'bató az az egy s^k á'tal vitatott á n áspont sem. hogy eé'szerübb a va'oriz^ció kérésének me^oM-^sát továbbra is a bíróság iudikaturáiára Hzni Ez a? »WáR*™nn+ n"m vo u fentartható az^rt. mert a bíróságoknak útmutatásokra yan szükfé ük. io^s^aháVokra amelyeken a ^o"r-yakor'«at eMndul^on mert lá'tuk az elnjtu.'t évekbrn azt begy a b'réségok ^'ore-yakor'ata is inradozó voH PS a va^rizác'óval összefűző s a rragángaz^asproka' súlyosam' ér'níő kérdésekben rövid időszakon be'ül legfelsőbb hirós^a'nk ellentétes döntéseket hoztak sőt fennáll az a helyzet is boev ugyanazon kérfl' í s K PTi nrva^azo" i^ő^on'ban a Curia egyes: tanácsai ellenkező határozatokat hoztak. Azt | h-szem meya" a itható tehát, bo^y a kérdés j förTT' í n^v.n7"s' sza^^'vozás^a m^^érett és hogy törvényhozási szabályozás időszerű is. sőt inkább az vitatba.ó vájjon nem let- volna-e cé^zerübb ezzel a törvényhozási szabályozással már korábban a Ház plénuma elé lépni. Tisztelt Képviselőház! Ez a törvényjavaslat Magyarország történelmének minden vonatkozásában egyik legszomorúbb korszaka pénzgazdálkodásának likvidá'ását foglal ja magában. Ennek a törvényjavaslatnak viszonya a háborús pénzgazdálkodáshoz körülbelül ugyanaz, mint a trianoni békeszerződés viszonya magához a háborúhoz. Amint a trianoni békeszerződés kegyetlen és igazságtalan, ugy a viszonyok kényszere folytán ez a törvényjavaslat is szükségképen bizonyos mértékben kegyetlen és igazságtalan kell hogy legyen, mert a kettőnek okozati összefüggése egymás között fennáll: egy jobb béke-
