Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-102

282 Az országgyűlés képviselőházának Bemutatom a t. Háznak a ministerelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott nép­jóléti és munkaügyi minister ur átiratát, amelyben értesít, hogy a Spitzbergák tárgyá­ban Párizsban 1920. évi február hó 9. napján kelt szerződés becikkelyezéséről szóló és az országgyűlés két háza áital elfogadott tör­vény, mint az 1927:XXXIX. teikk az Orszá­gos Törvénytárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a pénzügyminis­terium ideiglenes vezetésével megbizott ke­reskedelemügyi minister ur átiratát, amely­lyel a biztosító magánvállalatok állami fel­ügyeletérői és egyes közhiteli kérdések rende­zéséről szóló 192b: VIII. te. 2. §-ának rendelke­zései alapján kiadott 10080/1927. számú rendele­tét tudomásulvétel végett megküldi. A rendeletet a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak adja ki. Bemutatom a pénzugymiriisterium ideig­lenes vezetésével megbizott kereskedelemügyi minister ur átiratát, amelyben a mezőgazda­sági hitel megszerzését könnyítő egyes íen­delkezésekről szóló 1925 :XV. tcikk 1. §-ának rendelkezései alapján bejelenti, hogy a Ma­gyar Jelzálogintézetek Szövetkezetét a fent­idézett törvényszakasz alapján záloglevelek ki­bocsátására feljogosította. A ministeri jelentést a Ház előzetes tár­gyalás és jelentéstétel végett a földmivelés­ügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságoknak adja ki. Jelentem a t. Háznak, hogy ujabban a kö­vetkező mentelmi megkeresések érkeztek a képviselőház elnökségéhez: a budapesti kir. főügyészségtől Urbanics Kálmán, Peyer Károly, Gaál Endre és Per­laki György egy-egy rendbeli, Szabó Imre 12 rendbeli mentelmi ügyében; a győri kir. főügyészségtől Bantos János egyrendbeli és végül: a szegedi kir. főügyészségtől Csizmadia András országgyűlési képviselő ur egyrend­beli mentelmi ügyében. A megkereséseket a házszabályok 182. §-ának első bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Napirend szerint következik a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabá­lyozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 162,339) részletes tárgyalásának folytatása, V Soron van a 39. §. Kérem a szöveg felol­vasását. :.••-- ''-< Fitz Arthur jegyző (olvassa a 39^-42. §-ohat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Ol­vassa a 43. §-t.) — Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A szigorított dologházban való foglalkoztatás kétségkívül azt célozza, hogy a megjavulásra hajlamos el­itélt a társadalomba kellőképen visszavezet­tessék. A célirányos munkával való foglalkoz­tatás kétségkívül hasznos és azt a célt szol­gálja, hogy a büníető javitási elméletnek azt a-korrektivumát adja amelyet a szabadság­vesztésbuntetés a att fegyházban, vagy bör­tönben kevésbé érhet el a hatóság. Mindazon­által azt szeretném, ha ez a 43. ^ kiegészíttet­nék bizonyos szabatosabb meghatározással. ~ Az első "pontnál kérem annak beszúrását hogy a foglalkoztatás ipari, műipari és gaz­dasági munkával történjék. Ezt. a részletezést azért tartanám* szükségesnek, mert a kü ön­höző fog atkozási ágaknál ennek megjelö.ésé­vet^obbán lehet ellenőrizni az illető foglal­koztatottaknak hajlamát, munkakészségét és il 102. ülése 1927 december 13-án, kedden. azt a szorgalmát, amellyel ezt a kérdést mint ujitást kellőképen megoldani lehet, Ezenkivül az volna a tiszteletteljes kéré­sem, hogy kivételes esetekben a felügyelő ha­tóság hozzájárulásával szellemi és művészeti téren is lehessen foglalkoztatni azokat, akik dologházi őrizet alá kerültek. Legyen szabad erre nézve a mélyen t. Képviselőháznak figyel­mébe ajánlanom, hogy például Szegeden a Csil­lagbörtönben voltak olyan hosszabb szabad­ságvesztés-büntetésre itelt foglyok, akiknek művészi hajlamossága ott tűnt ki. Egyes elitél­tek épen e nevelő hatású foglalkoztatás mellett művészi hajlamosságokat árultak el. Ma is ott van a szegedi Csillagbörtön irodájában egy olyan művészi értékű óramű, amely az illető fogolynak találékonyságát és művészi hajlan­dóságát kellőkép mutatja. Tudunk eseteket, hogy hosszabb szabadságvesztés-büntetésre itélt foglyok közül egyesek festőművészi és szobrászművészi hajlamosságokat mutattak. Ezeknek ápolása azt hiszem, elsőrendű feladat. Kívánatosnak tartom tehát a törvényben gondoskodni arról, hogyha a felügyelő hatóság­ilyent észlel, az illető szigorított dologházba vétetteknek ne csak fizikai munkára való fo­gása történhessék meg, hanem ez a művészi hajlamosság is arra feljogosítsa a leiügyeio Di­zottságot. hogy ilyen módon művészi téren is foglalkoztassa őket. Ezzel a módosítással volnék bátor ajánlani a szakasz elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! Ennek a sza­kasznak nyiltan és világosan az volna a ren­deltetése, amit maga a szakasz is kimond, hogy mindazokat, akiket szigorított dologházba utalnak, munkás és rendes életmódra szoktas­sák. Hiszen ami ezt illeti, maga az intenció Jehet szép, maga a törekvés, a cél lehet nemes, azonban attól tartok és attól félek, hogy a ne­mes cél és intenció mögött súlyos és bántó ín : tézkedés is történik. (Gaal Gaston: Mi törté­nik?) Súlyos és bántó intézkedés is történik és történhetik. Mindenesetre kitüntetésnek tar­tom, hogy a képviselő ur annyira érdeklődik felszólalásom iránt. (Gaal Gaston: Azért ülök itt!) . f i" ; Ü A következőkre gondolok. Ismerjük és tud­juk valamennyien a gazdasági helyzet súlyos­ságát, tudjuk és ismerjük a nagy munkanél­küliséget, az ezzel járó súlyos nyomért és ka­tasztrófákat. Ismerjük a kisiparosság pusztu­lását, a kisiparosságnak a pusztulássál járó ir­tózatos küzdelmét az élettel. Ha ezt a szakaszt nézem, azt hiszem, hogy ez még súlyosbítani fogja ugy a munkásság, illetőleg a munkanél­küliség helyzetét, mint a kisiparosság hely­zetét. Én épen az emiitett okoknál fogva élesen ellene vagyok mindenféle ipari rabmunkának. Nem tartam helyesnek, nem tartom célraveze-, tőnek, hogy a fegyházakban a fegyenceket ki­béreljék egyes magánvállalkozók és ezeket a fegyenceket, ezeket a toloncházba és dologházba utáltakat egyesek kizsákmányol ják a nagy köz rovására. Amikor két, vagy három esztendő­vel ezelőtt egy alkalommal megnéztem a váci fegyintézetet, láttam, hogy ott nagyon mo.det­nül berendezett állami műhelyek vannak, asz­talos, festő, gombkészitő, könyvnyomdász w eis rnás hasonló szakmák vannak ott. Érdeklőü­tem, hogy mi ebből az állam haszna és azt kel­lett hallanom,, hogy ebből az államnak ugyan­csak kevés haszna van, mert bérbe adják "V-ái*

Next

/
Oldalképek
Tartalom