Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. ülése 1927 december 7-én, szerdán. 267 vább kell mennünk és komoly tényeket és lé­péseket kell követelnünk a t. kormánytól. Ma Magyarország kormányának fele Genf­ben van. Ott van a ministerelnök ur, ott van a külügyminister ur, ott van a pénz­ügyim nister ur és ujabban a kultuszmin is­ter ur. Ezeket az érdekeket tehát módjában van a magyar kormánynak a világ Ítélőszéke előtt megvédeni azokkal az eszközökkel, ame­lyek neki kétségtelenül rendelkezésére állanak (Helyeslés. — Taps a jobb- és baloldalon.) Mert lehet, hogy az optáns-perben meg lehet húzni a határokat, el lehet határolni az érdekeket, a jogot a fellépésre, hogy a magyar kormány, mint védőügyvéd, mint patrónus csak azokkal szemben léphet fel, akik optáltak és igy ma­gyar állampolgárok, ellenben ezekkel a moz­galmakkal szemben nem jelenthet^ ki a kor­mány csak a szerződések keretében érdektelen­séget azokkal szemben, akik ma formailag román vagy idegen állampolgárok. (Ugy van! Ugy van!) Nincsen a világnak egy nemzete sem. amely a nemzetközi jog mérlegén mérné az ilyen esetek következményeit. Én meg va­gyok győződve, hogy ha akár Angliát, akár Olaszországot, akár Franciaországot elszakí­tott területeken élő fajtestvéreit illetően, akik érzésben, történelmi alapon, gondolkodásban hozzájuk vannak nőve, ilyen sérelem érné, füg­getlenül attól, hogy mi az állampolgársága az illetőknek: megtenné a szükséges intézkedése­ket. (Szabó Sándor: Felvonultatná a flottáját biztosan!) A magyar kormány Genfben kint­lévő tagjainak és elsősorban vezetőjének hivat­koznia kell az általános kulturális és emberi gondolatra és a kulturvilág előtt ezt az ügyet szóvá kell tennie és védelmet kell követelnie. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Végeredményben a történelemben isme­rünk hasonló eseteket. Angliának a nápolyi börtönökben bebörtönzött olasz állampolgárok nem voltak állampolgárai s mégis elküldötte hajóhadát és kinyittatta a börtöaöket. Az Ör­mények soha sem voltak állampolgárok és amikor az örményeket legyilkoltak, az nemzet­közi kérdés volt és Anglia érvényesítette a maga befolyását. Amikor a bolsevizmus alatt magyar állampolgárokat akart kivégezni az Őrület, Komanelli nem ütötte fel a nemzetközi jogot és nem kereste azt, hogy a nemzetközi jog ilyen esetben módot ad-e a beavatkozásra, hanem az általános emberi szabadság és sza­badelvüség gondolata jegyében érvényesítette a maga kötelességét. (Tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Magyarország politikai súlya abban fog megnyilvánulni, hogy ha ő minden nemzetközi paragrafusnak félretételével és a nemzetközi viszályok elhárításával meg fogja találni azt az erkölcsi bázist és azt a fellépést, amely szükséges arra, iio^y ezekkel az esemé­nyekéi szemben az emberiség közvéleményé­nek, a Genfben bb«. «"gyúlt nemzetek kfuylsé­lőinek szimpátiáját & hangját mcgszólnlíí.fcsa a magyar érdekek JIJ 61t Én tehát azt kérem a t. elnök úrtól és a he­lyettes ministerelnök úrtól, ne engedjék, hogy csak ezekben a felszólalásokban végződjék en­nek a mai ülésnek hangulata, (Tar s a jobb- és a baloldalon.) hanem ugy az igen t. helyettes ministerelnök ur is, mint a Ház elnöke is. köte­lességszerűen tolmácsolják a ministerelnök ur­nák a Ház egyhangú felfogását ezekkel az ese­ményekkel szemben. (Helyeslés.) tolmácsolják a Háznak azon határozott kivánságát, hogy el­várják a magyar kormánynak Genfben kint­lévő tagjaitól, hogy teljes súllyal és komolyság­gal ebben az ügyben a szükséges lépéseket meg fogják tenni. (Helyeslés és taps a 3obb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik: Petrovics György jegyző: Jánossy Gábori Jánossy Gábor: T. Képviselőház! Minde­nekelőtt az előttem szóló mélyen t. képviselő­társamnak a napirendi kérdéshez való felszó­alását illetőleg annyit vagyok bátor előadni, hogy itt nem betekre, hónapokra szóló terv­szerütlenségről van szó, amikor a mélyen t. 3lnök ur azt a napirendi indítványt tette, ame­'yet megtenni méltóztatott, hanem csak arról, hogy péneken a Ház ne tartson egy napra ülést, mert hiszen holnap ünnep van, szombaton és hétfőn viszont amúgy sem szokott a Ház ülése­ket tartani. Ezzel szemben azt hiszem, mind­annyian tudjuk, hogy a bizottságokban sok­szor paralleltanácskozások folynak. Igen fon­tos közgazdasági érdeket érintő súlyos törvény­; avaslatok vitái folynak ott le, úgyhogy a Ház a legközelebbi időben abban a helyzetben lesz, logy igen fontos, igazán közérdekű, az ország egyetemes érdekeit érintő törvényjavaslatokat tárgyalhat itt a plénumban, úgyhogy semmi különös okot sem látok abban, hogy a t. Ház >énteken is ülésezzék. Ami már most a kérdés második részét il­leti, meg kellett szólalnia ebben a Házban a Képviselőház és a magyar nemzet lelkiismere­ének, mert ha mi nem szólaltunk volna meg, ?zek az oszlopok, ezek a kövek, ezek a falak szólaltak volna meg. Én egy üzenetet küldök a tegnapi vérforraló borzalmas vérengzés, ma­gyar véreink irtása alkalmából a Népszövetség­í »r rnegr í>-7 o"^ 7j világnak. (Egy hang a jobb­oldalon: Hiába!) Ezt az üzenetet, t. barátaim, azt hiszem, nem hiába küldöm, mert ennek az üzenetnek szerzője a trianoni, a versaillesi, a sévresi és a párisi nem mondom meg milyen békekötéseknek, a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságainak és becstelenségeinek egyik szerzője: Lloyd George! (Ugy van Ugy van!) Lloyd George mondja és ezt hallja meg az Európa sorsán fejét törő genfi Népszövet­ség (olvassa): »Közép- és Keleteuropában a nemzeti és vallási kisebbségek durva elnyomása óriási méreteket öltött. Be kell vallanom — Lloyd Georg mondja ezt, — hogy a béketárgyalások idején egyes he­lyekről helytelen és hamis adatokat kaptunk és hamis adatok alapján Ítélkeztünk határok és nemzetiségek felelt. A nagyhatalmak a külön* böző kísérőlevelekben revíziót ígértek, mihelyst a tények az eredeti ítéletek helytelenségét vagy tévedéseit igazolják, de ez a revízió véglegesen elmaradt. Az észszerű revizió követeléséhez az adott szó szentsége köt bennünket, — mondja Lloyd George a társainak — különösen most, mikor szemmel látható, hogy a kisebbségeket védő intézkedések becsüb-tes betartására uincs remény — Lloyd George mondja, hogy — nem lesz béke Európában, amig a régi feltételek józan, tárgyi­lagos revíziójára el nem szánjuk magunkat.« T. Képviselőház! Mindazokhoz, amiket előttem szólott igen t. képviselőtársaiul erről a szomorú kérd sről elmondtak, nekem kevés a hozzáadni valóm. Nekem különösen fájdalmas, különösen rettenetes annak a tudata, hogy azon a becstelen határokon túlélő testvéreinket most már nemcsak nevüktől akarják megfosztani, gazdasági, vagyoni helyzetükből akarják őket kiforgatni, hiszen ki is forgatták már iskoláikból, templomaikból, hanem még életük sincs biztonságban. (Ugy van ! Ugy van !) %% az a bizonyos utódállamokban való konszolidáció, ez az a nagy szabatiság, amelyből nem kérünk ! (Ugy van ! Ugy van ! Közbeszólás a jobboldalon, •*- Friedrieb István : Mi baja vau

Next

/
Oldalképek
Tartalom