Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. ülése 1927 december 7-én

t szerdán. 255 cionálnak, ha súlyos pénzbüntetést szabtak ki, vagy egyéb büntetéssel reparálták az igazságot, hozzájárulok ahhoz, hogy akkor érvényesüljön a minisleri álláspont, de abban az esetben ha súlyos sza^adsá^vesztésbüntetés szabatnék ki, nem mernék lelkiismeretemmel megszavazni ilyen szakaszt, s nem hiszem, hogyha méltóztatnak gondolkozni ezen, akkor megszavaznak olyan elhatározást, hogy az ilyen vádlottra nézve ezzel végleg befejeződik az eljárás. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Ez a szakasz is olyan szakasza ennek a javaslatnak, amely körül már a bizottsági tárgyalás idején sokat viaskodtunk. Ez a szakasz ártatlannak látszik. A büntetőLiróság elé kerülő, a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyeknek nem kevesebb, mint 80%-ában egyesbiró jár el. Amikor 1921-ben az egyesbiró hatáskört az 1921 :XIX. tcikk szabályozta, akkor a törvényhozóknak az volt a szándékuk, s a jogászközönség is azt hitte, hogy az akkori változott viszonyokra és változott állapotokra és az ország rossz gazdasági helyzetére való tekintettel ez átmeneti intézkedés lesz. amelyben, mihelyt az ország konszolidációja többé-kevésbé helyreáll a ministem iir változtatni fog. Sajnálattal kell azonban látnom, hogy amit 1921-ben átmeneti intézkedésnek tekintettek, abból a minister ur ezzel az intézkedéssel állandó intézményt létesít, sőt tovább megy és az állandó intézmény létesitésével kapcsolatban még a perorvoslatok számát is csökkenteni kiván^a. le akarja fokozni a perorvoslatot egyfokú fellebbvitelre, egyfokú jogorvoslatra, amivel az ügyek tekintélyes részében tényleg eléri azt, hogy a gyakorlatban olyan egyszerűsítés fog mutatkozni, amilyet a múltban elképzelni nem tudtunk, de amelyről minden jogász megállapíthatja, hogy az ügyeknek határozottan rovására fog menni. Amikor 1927-ben az egyesbiró! intézményt a törvényszék hatásköre alá tartozó ügyekben — lopás, sikkasztás, csalás, kisebb bűncselekmények — a törvény statuálta, akkor más volt a helyzet. Akkor az volt a helyzet, hogy az akkori időben főként a birói fizetések, és általában a köztisztviselői fizetések elégtelensége folytán tömegesen hagyták ott a birói állást a birák s mentek más más pályára, például az ügyvédi pályára, ahogy ezt abban az időben a köztisztviselői állásoknál általában láttuk. Most azonban 1927 végén amikor azt látjuk, hogy bőségesen van olyan anyag, amelyből az igazságügyminister ur nagyszerű birói kart tudna rekrutálni, semmiféle értelme és jogosult^ sága nincsen annak, hogy az egyesbirói intézményt továbbra is f entartsuk, s különösen nincs semmiféle erkölcsi jogosultsága annak, hogy abban az esetben, ha fentartjuk is ezekre az ügyekre, akkor az egyesbiró által hozott Ítéletekben az ezen szakaszban megállapított módozatok szerint csak egyfokú fellebbezést engedjen meg a törvény. Sokkal helyesebbnek tartanám és sokkal szívesebben látnám az igazságügyminister ur részéről, ha avval jött volna ide a törvényhozás elé, hogy azokat az ügyeket is, amelyek most a törvényszék előtt egyesbirói hatáskörbe tartoznak, átcsapná a járásbírósághoz. Semmiféle lényeges jogsérelem nem történnék, ha a törvényszéki egyesbiró elé tartozó ügyeket a járásbíróság tárgyalná le, abban az esetben azonban, ha a kétfoku fellebbezésnek és a semmiségi panasznak helyt adna az igazságügyminister »£. Azt méltóztatik mondani — amint az igazságügyminister ur gesztusából látom — hogy akkor ugyanoda jutunk, ahol most vagyunk, hogy ebben az esetben is a kir. Ítélőtáblát mondják ki végső fokon a jogerős birói Ítéletet, Ez tökéletesen igaz ugyan, tisztelt minister ur, ha azonban igaz ez, akkor még megvan adva a lehetőség, hogy a járásbíróság által, mint egyesbiró által hozott birói ítéletet egy társasbiróság, a törvényszék fogja felülbirálat alá venni, az fogja először elsőfokon a fellebbezést elintézni, s ez ellen a fellebbezés ellen is van helye jogorvoslatnak a kir. Ítélőtáblához, ami által azck a hibák, amelyeket az egyesbirói Ítéletek elkövethetnek, lényegesen lecsökkenthetők, s a jogorvoslati lehetőségnek nagyobb teret adván, az igazság kiderítéséhez sokkal közelebb jutunk. Én aggályosnak tartom a törvénynek ezt a rendelkezését, épen ezért kérem a minister urat, méltóztassék az ebben a szakaszban foglalt egész rendelkezést elvetni, méltóztassék ezt a rendelkezést kihagyni, ugy, amint a 29. §-t kihagyta a minister ur és méltóztassék akár ezen törvényjavaslat tárgyalása során, akár pedig egy külön törvényjavaslatban az 1921: XIX. tc.-nek az egyesbirói hatáskör megállapítására vonatkozó rendelkezését hatálytalanítani és kimondatni a törvényhozás utján, hogy az egyesbiró által ma törvényszéki hatáskörben elintézett ügyek járásbirósági hatáskör alá tartoznak és e törvényes rendelkezéssel megadni a lehetőséget arra, hogy e bírói Ítéletek ellen perorvoslat adassék meg a törvényszékhez mint társas bírósághoz és a királyi itéltáblához. Akkor ugyancsak eléri a minister ur azt, amit ezzel a rendelkezéssel elérni kívánt, hogy tehermentesíteni fogja a királyi Curiát s eléri azt is, hogy a királyi tábla végső fokon mond ebben az ügyben ítéletet. De elérheti azt is, hogy azt az átmeneti állapotot, amellyel az 1921-es törvény alkotásakor a törvényhozás elé jöttek, hogy tudniillik csak átmeneti intézmény lesz a törvényszéknél az egyesbirói intézmény bevezetése, megszünteti. Ma, amikor ennek a bevezetésére és fentartására semmi komoly indok nincs, mert bőségesen áll emberanyag a minister ur rendelkezésére, akiknek sorából a hiányzó birói állásokat betöltheti, kérem a minister urat, szíveskedjék ezeket megfontolás tárgyává tenni és az egész szakaszt kihagyni. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister urat illeti a szó. Pesthy Pál igazságügyminister: öt perc szünetet kérek! Elnök: Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: Igen t. Képviselőház! Az egyesbirói eljárásra vonatkozólag — mint Györki Imre t. képviselőtársam is mondotta — az 1921 : XIX. te. intézkedik. Ennek a törvénynek értelmében olyan mindennapi, közkeletű bűncselekmények tartoznak egyesbirák elé, — lopás, orgazdaság, testi sértés, sikkasztás, csalás — hogy ezekben a birónak már alig lehet tévednie. Hogy áll ez a dolog? Ugy. hogy ezt az ügyet elsősorban az egyesbiró vizsgálja meg, természetesen mindig a felek ellenőrzése mellett, megvizsgálja továbbá a második fok három emberrel s ez kellő 39»