Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-101

252 Az országgyűlés képviselőházának 101. ülése 1927 december 7-én, szerdán. Mármost itt van a vádelv. A vádelv azt az alapeszmét fejezi^ ki, hogy az a terhelt, az a vádlott csak azért a cselekményért, azért a tettért tartozzék felelősséggel, amellyel vádoltatik. De a vádelvnek a petrifikálása, a szigorú petrifikálása ezekben a vádelv alapján álló eljárásokban sincs következetesen véghez vive. Már az általános tárgyalás során volt szerencsém rámutatni arra, hogy a mi perrendtartásunknak 325. §-a már sérelmet üt ezen a vádelven. De nagyon nagy sérelem lenne a vádelven az, ha a büntetőpernek jogorvoslati fázisában nem lenne mód, nem lenne eszköz arra, hogy az igazság érvényre juthasson. Márpedig büntető perrendtartásunknak mai rendelkezése mellett nincs mód arra. hogy az igazság érvényre juthasson. Ugyanis voltam bátor az általános tárgyalás során egy esetet felolvasni, amely eset éclatanter bizonyltja, hogy itt történnek lényeges tévedések, lényeges sérelmek az igazság rovására. Márpedig igaza van Baracs Mercell képviselő urnák: nekünk erkölcsi értékeket, egy olyan erkölcsi alapot kell mentenünk és védenünk, kikutatnunk és érvényre juttatnunk a bűnvádi perben, amely erkölcsi értéknek az egész társadalom, az egész nemzeti lét. az egész állam alapjának kell lennie, mert egy olyan társadalomban, egy olyan államban, ahol nincs meg a jogbiztonság abban a tekintetben, hogy a bűnös elveszi a méltó büntetést, az erkölcsi alap lazul meg és ennek meglazulása okozója lehet az egész nemzetélet, államélet meglazulásának. A mai jogorvoslati vádelv szerint pedig hogyan áll a helyzet? A mai jogorvoslati rendszer szerint ugy áll a helyzet, hogy egy teljesen elhibázottan. elsőfokulag teljesen elhibázottan elbírált ügyhöz, amelyhez a királyi ügyész is hozzáadta a maga hozzájárulását, a felsőbíróság nem nyúlhat hozzá. Mit jelent ez*? Ez azt jelenti, hogy az a kezdő ügyész határozza meg, hogy annak a^ királyi táblának, vagy annak a királyi Curiának mihez szabad hozzányúlni; az szabja meg a hatáskört, azt a cselekvési kört, amelyben a felsőbíróságok mozoghatnak. (Györki Imre: Ne kezdő ügyész, hanem kellő judiciumu ügyész legyen és akkor nem lesz baj! — Elnök csenget.) De ha a legkitűnőbb ügyész is, mégis egy ember, az az egy ember tévedhet, mert valamennyien halandók, esendők és té védők vagyunk. (Ugy van! jobb felől.) T. Ház! Az igazság érvényrejuttatását akarom én elérni ezzel a szakasszal, semmi egyebet, s ezek az indokok, amelyeket itt felhoztam, igenis alkalmasak arra, hogy ezt az igazságot biztosítsák anélkül, hogy a vádelven lényegesebb, vagy az eddigieknél lényegesebb sérelmet ejtenének. Bródy Ernő t. képviselőtársam azt mondja, hogy ujrafelvétellel lehet ezeken a kérdéseken spgiteni. Minden jogászember tudja, hogy az Ítélkezésnek két része van: a ténymegállapitó része és a jogszabályt alkalmazó része. Mármost az a szakasz, amelyet az igen t. képviselő ur felolvasott, csak ténybeli hiány esetén enged ujraf el vételnek helyet, minősitésbeli hiány, vagy tévedés esetén nincsen ujrafelvételnek helye. A képviselő ur 50%-os egyezséget ajánl ebben a kérdésben, de sajnálom, ezt nem fogadhatom el azért, mert kell, hogy az igazságot 100%-ig védjem és igyekezzem érvényre juttatni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Gál Jenő igen tisztelt képvisel őtársam

# indítványának első bekezdése az eddig kifejtet- J tek szerint az én gondolatomnak, az én célom- I pak teljes kiforditását, kivetk£>ztetését jelen- I têné s ezért természetesének méltóztatik tartani, hogy ehhez nem járulok hozzá. Az igen tisztelt képviselő ur második indítványa az, hogy nyújtsunk módot törvényileg ahhoz, hogyha a csatlakozás indokolt bejelentéssel történt, az indokolás az ellenféllel közöltessék. Itt hivatkozott igen tisztelt képviselőtársam a polgári perrendtartás analógiájára. Én ezzel szemben hivatkozom magára a büntető perrendtartásnak 382. §-ára; itt erre az esetre már provideálva van, igen tisztelt képviselőtársam; a csatlakozó ellenfelének a bejelentés rendelkezésére áll, abba beletekinthet. Erre vonatkozólag külön intézkedést tennünk felesleges, épen ezért kérem az indítványnak ezt a részét is elvetni. Ami az előadó ur javaslatát illeti, azokat természetesen magamévá teszem, mert a szövegezés igy világosabbá és a kezelésre alkalmasabbá válik. Ezek alapján kérem, méltóztassék Gál Jenő és Györki Imre képviselő urak indítványainak elvetésével, az előadó ur által javasolt módosításokkal a szakaszt elfogadni. A Baracs képviselő ur által kifogásolt szöveg átszövegezése céljából tisztelettel kérek öt perc szünetet. (Baracs Marcell: Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót.) Elnök: A képviselő ur félreértett szavainak helyreigazítása címén kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Baracs Marcell: T. Képviselőház! Az igazságügyminister ur végtelenül előzékeny volt és honorálni kívánta az én aggályomat azzal, hogy hajlandó elejteni a tárgyalt szakasznak azt a rendelkezését, hogy »a bejelentett; perorvoslat visszavonása esetében azonban a csatlakozás hatálya megszűnik«. A minister ur ezt az elhatározását azzal indokolta, hogy aggályaimat kivánja honorálni. Magyarul én ezt nem értem másképen, minthogy a minister ur ugy értette felszólalásomat, minha nekem az ellen volna aggályom, mintha helytelen volna intézkedés, hogy a bejelentett perorvoslat visszavonása esetén a csatlakozás hatálya megszűnik. Az én aggályom nem ez ellen az intézkedés ellen nyilvánult meg. az én aggályom a csatlakozás lehetősége ellen nyilvánult meg. Ezt az intézkedést nemcsak hogy nem tartom aggályosnak, hanem ez az intézkedés egyetlen biztonsági szelepe annak, hogy a bejelentett csatlakozás az elintézés alá kerülő ügyet valahogyan ne hozza szinte olyan torz lehetőség elé, amelyre akkor, amikor az ügyben az elsőbiróság döntött, senki sem gondolt Én tehát nagyon kérem a minister urat* kegyeskedjék ezen felvilágosításom után, — ha már nem méltóztatik elhatározni magát arra, hofv a^fáiyoroRt i^azi ipnvpgéhpn honorálja, — eltekinteni attól az elhatározástól, amely ennek a pontnak kihagyását hozná magával. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az íírazságügyminister ur kivan nyilatkozni (Halliuk! Halljuk!) Pesthv Pál igrazságügynr'níster: Igen t. Képviselőház! Átgondolva a 30. $ szövegezését és átgondolva annak a rendelkezésnek hatályát, amely rendelkezésre vonatkoznia?'- azt^ az álláspontot foglaltam el az ellenzéki felszólaI

lások folytán, hoev az töröltessék, arra a megállapodásra jutottam, hogy ennek a nontnak kihagyása a védelmet még hátrányosabb hely-