Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-100

242 Âz országgyűlés képviselőházának a talaját. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem is volt neki talaja! — Peyer Károly közbeszól. —- Barthos Andor: Peyernek van l — Peyer Ká­roly: De van ám! Ha magának csak tizedrész annyi volna, akkor .iól járna!) Elnök: Peyer Károly képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni. (Peyer Károly: Adhatnék kölcsön! — Barthos Andor: Maga be sem mehet oda, ahova én járok! — Peyer Károly: Nem akarok gyanús helyekre menni!) Kérem a képviselő urakat, mél óztas­sanak folytonos közbeszólásaikat beszüntetni. Pesthy Pál igazságü^yminister: Amilyen jussa van az igen tisztelt képviselő urnák az ellenkező megállapításához, éppn olyan^ jus­sunk van nekünk, akik künn járunk a népünk között. (Baracs Marcell: Vadászni!) akik érint­kezünk a néppel, ismerjük annak minden fái­dalmát, minden érzését és minden törekvését, megállapítani azt, hogy mi ennek a politiká­nak a mi népünk felfogása szerint igenis he­lyes utón haladunk. (Ugy van! jobbfelöl. — Z^j és ellenmondások a bal- és a szélsőbal'Ida­lon.) Én megengedem, hogy egyének, rétegek felfogásának ez nem felel meg, de hogy a ma­gyarság zöménél az a politika az az előrelá­tás és bölcseség, amely által a kormány irá­nyittatik, isrenis helyeslésre talál, ezt époly jussal állithatom, mint ahogy képviselő ur az ellenkezőjét állította. (Ugy van! a jobboldalon. — Peyer Károly: Ha tnkos választójog van, akkor lehet igy beszélni! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat méltóz­tassanak a szónokot meghallgatni. (Friedrich István: Amikor titkos választás volt, egyhan­gúlag nrndenki velem voH! ' E?y ellenzékim sem volt! 30 főispánom és 20 ministerem ott ül önök között, akik akkor mind mePettem voltak! Meskó volt a belügyi államtitkár! — Derült­ség.) Friedrich István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Pesthy Pál igazsigügyminister: Gömbös Gyula képviselő urnák arra a megjegyzésére kívánok még nyilatkozni, amelynek tartalma az, hogy ez a tisztes párt és ez az érdemes párt a kormány kezelése szempontjából quantité négligeable. Ezt ennek a pártnak nevében el .i&m fogadhatom, ezt az inszinuációt enneK t. pártnak nevében vissza kell utasitanom, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) mert ez a párt öntudatosan, önérzetesen ismerte meg a kitűzött célokat, és minden egyes célt megis­merve, amelynek érdekében a kormány dolgo­zik, áll a kormány mögött. (Ugy van! a jobbol­dalon. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egyet azonban ajánlok, azt, hogy aki azt az egységes nemzeti érzést és egységes társa­dalmi hangulatot ki akarja munkálni, ezt tör­vényes korlátok között csinálja. (Helyeslés u jobboldalon és a közéven.) Ha pedis: valaki ezzel szembehelyezkedik szemben fog a magá­val találni az ország törvényes kormányának hatalmával. Ezeket kívántam csak megjegyezni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Minthogy a napirendi indítvány efeletti vita befejeztetett, következik a hatá­rozathozatal. Minthogy Gömbös Gyula képviselő ur az elnöki napirendi indítvánnyal szemben egy olyan elleninditványt tett, amely bizottságilag előkészítve nincs, tehát szavazásra sem bo­csátható, igy az elnöki napirendi indítványt jelentem ki elfogadottnak. (Friedrich István szólásra jelentkezik.) Milyen címen kivan a képviselő ur szólani? (Friedrich István: Sze­100. ülése 1927 december 6-án, kedden. mélyes megtámndatás címén.) A szó a kép­viselő urat megilleti. Friedrich István: T. Képviselőház! Az igen t. igazságügyminister ur azt imputálta nekem, hogy én az igen t. többséget megbán­tottam, vagy megsértettem volna. Ez nem volt szándékomban és távol állott tőlem az, hogy az igen t. többséget megsértsem. Nem is tudom, mivel sértettem volna meg. (Váry Albert: Azzal, hogy a nemzet tömegében nincs talaja! — Rassay Károly: Ez igy van! — Élénk ellen­mondások a jobboldalon és a középen. — Ras­say Károly: Akkor választassák meg magu­kat titkosan! — Váry Albert: A mi felfogá­sunk szerint ez sértés! — Rassay Károly: Hozzák be a titkos szavazást, akkor hivatkoz­hatnak arra, hogy a nemzet többsége önök mellett van !-? Tankovits János: Budapesten is titkos volt a szavazás! — Rassay Károly: De meg is buktak! Szegeden is, Debrecenben is megbuktak! — Tankovits Jáncs közbeszól.) Elnök: Rassay Károly és Tankovits Já­nos képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Peyer Károly közbeszól.) Peyer Károly képviselő urat kénytelen va­gyok rendreutasítani; méltóztassék megen­gedni, hogy más is szóhoz jusson ebben a Házban. Friedrich István: Váry Albert t. képviselő­társam azt állítja, hogy én azt mondottam volna, hogy a párt megött nem áll a nemzet többsége. Én nem ezt mondtam. (Rassay Károly: De én mondom!) Én azt mondottam, hogy a pártnak és a nemzet tömegeinek lelki világa között elszakadtak a szálak, és így a párt lég­üres térben mozog {Zaj és ellenmondások jobb felel. — Váry Albert: Ez is sértés. — Esz­tergályos János: Kis nebántsvirágok!) A minister urnák szeretnék felelni. A mi­ninister ur nagyon bölcsen kitért az elől, hogy a mi felszólalásainkra érdembeli választ adjon. (Simon András közbeszól.) Elnök: ^ Simon András képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Friedrich István: Tudomásul veszem, hogy a minister ur nem érdemesített minket arra, hogy nekünk érdembeli választ adjon. A minister ur azt mondja, hogy abban egy véleményen vagyunk, hogy képviselők a tör­vényes keretekeri belül a véleményüket nyil­váníthassák. Hiszen azt akartuk, minister ur, és tagadjuk, hogy ez megvolna. Azt pedig, hogy az igen t. többség és a választók tömege között milyen a viszony, t. minister ur, a leg­jobban ugy lehetne megállapítani, ha méltóz­tatnék egyszer titkos alapokon választatni. (Rassay Károly: Majd bo'ondok lesznek!) Akkor egészen biztos, hogy a minister ur rá­jönne arra, hogy bizonyos irányban téved. Mert méltóztassék megnézni, hogy ott, ahol titkosan választanak, mi történik, például Budapest székesfőváros területén, ahol minket titkosan választottak meg; az is hazafias, az is keresztény nemzeti alapon álló publikum, pol­gári és derék munkástársadalom — és be­küldött minket a képviselőházba. (Peyer Ká­roly: A kormány csak egy pár vakarék-man­dátumot kapott!) Abból, hogy a minister ur kitért a válasz elől, azt konstatálom, hogy önök ezt a rendszert továbbra is fenn akarják tartani. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én nem csatlako­zom Gömbös Gyula igen t. barátomnak ahhoz az álláspontjához, hogy ő szembe fog szállani abban az esetben, ha tőle a szót ilyenkor meg­vonják. Én a t. barátomat ebben nem követein,

Next

/
Oldalképek
Tartalom