Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-100
226 Az országgyűlés képviselőházának elüt valakit s az meerhal, ezt a gazdag embert megbüntetik és a kártérítési igény tekintetében a büntetőbiró nyomban határoz, ott értem, hogy az illető a kártérítési összegen felül a vagyoniban is érezze meg, hogy egv emben élet lett áldozata esetleges kénveimének, jólétének. De ott. ahol ez nem forog fenn, ahol nem kiséri a büntetendő cselekményt az, hogv vagyoni elégtétel is szolgáltattassék a sértettnek, ott miért méltóztatnak előrángatni, mint valami nagyszerű büntetőjogi nanaceát azt. hogy a -pénzbüntetést, mint mellékbüntetést kell alkalmazni 9 ! A Nagy Pál és a Ki s Péter esete egyáltalában nem találó, mert ha az egvik szegény. elitélik 8 napra, a másikat, a gazdagabbat ped'g nem fogiák elitélni 8 napra és pénzbüntetésre, hanem ott a biró egyszerűen azt fogja mondani, hogv őt 5C0O ppngő pénzbüntetésre Ítélem. Ekkor tehát az történik, hogv a gazdag ember megszabadul a fogházbüntetéstől, kiváltotta magát. A régi osztrák katonai szellemben, kú'önrsen a Bach-korszak ideién a katonai kötelezettség alól az emberek ugy válthatták ki magukat, hogy megfizettek és állítottak maguk he'yett egy másik embert. Itt is pénzért bűnbakot lehet teremteni a javaslat törvényerőre válása esetén. Amíg az a 25 holdas gazdalegény azt fogja mondani, hogy én megfizetem a pénzbüntetést és aztán megyek tovább, addig a másik zsellérlegény 8 napra le lesz csukva. Méltóztassék csak megnézni majd, hogy néznek majd a faluban az egyikre és a másikra: az egyik rovottmultu ember lesz. mert nem tud fizetni. Ezt a klasszifikációt nem találom meg sehol sem, mélyen t. előadó ur és én majd a perorvoslat eseténél rámutatok arra a súlyos tévedésre, hogy az angol esetet hogyan méltóztatott alkalmazni akarni. Angliában ugyanis vád-jury van, tehát az itteni viszonyokat az ottani viszonyokkal nem lehet egy kalap alá , vonni, egy naDon említeni. Még egy dolgot legyen szabad megemlítenem. ^ A sajtó utján elkövetett büntetendő cselekménynél a pénzbüntetésnek a mellék büntetésképen való Kiszabása mindig mellőzendő volna. Nem volna heîyes, ha a sajtónak kimondottan szellemi foglalkozásból é ] ő munkásait, a_ Hintetőtörvénykönyvvel ellenkezésbe jutó hírlapírókat még a pénzbüntetés is terhelje és őket kereseti viszonyaiknak megromlása és megélhetésük korlátozása is fenyegesse. A főbüntetésnél még lesz erről szó, de itt ki kell emelnem, hogy a sajtó utján elkövetett bűncselekménveknél nmcs semmi érte'me annak, ha azokat a célokat kívánjuk szolgálni, amelyeket a t. előadó ur felemlített. Ezekben kívántam jelezni az alapfogalmak tekintetében azt az eltérést, amely az én felfogásom és a javas'at felfogása között fennáll. Nem lehet itt azt a súlyt a büntető igazságszolgáltatásba belevinni, hogy itt az emberek zsebében való turká'ás és a pénznek elhozatala 'egyen a büntetési rendszernek egyik alapja. Folyton gazdag emberekről beszélünk, azonban hovatovább ott tartunk, hogy egész Magyarországon nem lesz a szó igazi értelmében gazdag ember. Itt csak grndterhes emberek vannak, olyanok, akik közül egyeseknek kevesebb, másoknak több gondjuk van. Annak, akinek földje van, meg kell nézni a teherlapját is, annak, akinek háza van. meg kell nézni a telekkönyvében a teherlapiát is. akinek nagy cége és üzlete van, meg kell nézni a mérlegeit. Itt nincsenek nagy tömegekben azok a na^-y vagyonok, hogy ilyen rendszer; életbe lehetne léptetni, 100. ülése 1927 december 6-án, kedden. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Gál Jenő: Ezért az alapA^ető kérdésben változtatni vagy legalább,is enyhíteni óhajtottam a szakasz szövegezésén. Ezért kérem, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Iîerki Gyula jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Kénviselőház! A novella általam & vitájánál tartott fe'szólalásomban már rámutattam a 3. §-ban rejlő érthetetlcnségre és rámutattam e paragrafusnak 3. bekezdésében foglalt indokolatlan törvényszövegedére. Ennek a paragrafusnak második bekezdése azt foglalja magában, ho^y a pénzbüntetést mellékbüntetésként ki kell róni a vagyon elleni bűntettek, vétségek és kihágások minden esetéhen. Ez a novum az eddigi állapottal szemben ahol nem késett minden ilyen bûncselekménv után mellékbüntetést k'rónni. Ennek a javaslatnak ezt a rendelkezését nevezem érthetetlennek és logikátlannak. Érthetetlen és logiká+lan tudniillik a legtöbb esetben ennek a gyakorlati keresztüVUele, ha azt a szövegét tartjuk fenn a javaslatnak, amely szerint a •nénz^ünte+ést mel'ékbüntet^sként ki kell róni. Tehát paT-ancsoM mó^on akarja ezt a törvényhozó mefállanitani. Ez téliesen logikátlan és a gyakorlati életben — mmt mondottam — keresztülvíhetetlen. Nem tudom elképzelni, hogy az ísrn t. igazsá^ügyir^nister ur mikép gondolja, begy a birósáo- alkalmazni fogía a nénzbünto+ésnek mePékhiinte+ésként való kirovását a sikkasztásnál, betörésnél, lopásnál, rablásnál, vagy a zsarolás bűncselekménye esetén a légtől"»^ esetben, akikor hiába rój ja ki a biró melléi-büntetésként a pénzbüntetést, mert annak bpbajtaja egyszerűen lehetetlenné válik. Ez tehát teijespn érthetetlen és teliben logikátlan intézkedés lesz a bíró részéről, vagy pedig ahhoz fog hozzája ru'ní, hogv a büntetést sú ] yosa K bá teszik, amikor ezeknek átváltoztatására kerül a sor. Amikor én ezt a kérdést megszivlelés végett az igen t. iga^ságügvmínister urnák és a t. Háznak fi^yelmé^e ajánlom, önkéntelenül eszpmbe jut ez a iogászok által közismert és valószínűig az igazsa^ügviuinister ur által is joHsmert anekdota amely szerint valaki sikkasztással van vádolva illetőié^ sikkasztást követett °1 és e'megy az íiírrvéidrbpss elnanas7T>i-in neki. hogy —• mond-í^v bnkpidpVo átnláp+áNTq az esem^n-rt — 10 000 K-t STMMSÍSfott AVVnr a-* okos és bölcs jogi tanácsadó megkérdezi tőV: fiam., tud-e maga mé<? Ifl.OÖO K-t sikkasztani? Erre az illető azt mondia: t-nrlok Mire az ügyvéd azt m^dia neki: m<m•fpn vissza p* irodába &* sikkasszon megint in non K-t Ez^el 37 újból sikkasztott 10.000 TT-val majd keressük a kie^yenPtést a megb«küié«t avval a béggel, amelvnél a sikkasztást plköve + to. Csak P7en logikai elgondolás és ÍZ ebV>en reilŐ .gondolt, alánján tudom megprfoni enn^k a javaslatnak ezt a rendelkezését, mert itt is nem ma^ad más hátra a sikkasztanak, tolvajnak, betörőnek, zsarolónak, raklónak. mint megint elmenni és újból sikkasztani, betörni lopni- csalni esak azért, hogy eleget tudjon tenni a bünte+örvénykönvv annak a rendelkezésnek, amely mellékbüntetésként a vagyon elleni deliktumoknál is minden esetben kötelezővé teszi a pénzbüntetés kirovását. Azért egyik javaslatom és egyik módosításom, amelvet beterjesztek ' arra vonatkozik, h.ogy az ebben a rendelkezésben foglalt hatá-
