Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-77

76 Az országgyűlés képviselőházának 77, Bemutatom a t. Háznak a m. kir. közigazgatási biróság átiratát, melyben tudatja, hogy a mezőcsáti választókerületben megválasztott Édes Antal képviselő urnák a Ill-ik igazoló osztály által alaki okokból kifogásolt megválasztását érvényesnek jelenti ki. A Ház a bejelentést tudomásul veszi s minthogy nevezett képviselő ur megválasztása óta harminc nap eltelt, s ellene sem panaszt, sem egyéb kifogást nem tettek, őt végleg igazolt képviselőnek jelentem ki. Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnökének átiratát, melyben tudatja, hogy a m. kir. Szabadalmi Felsőbíróság megszüntetése és a kapcsolatos rendelkezésekről, az Olasz Királysággal kötött egyenesadóegyezmény becikkelyezéséről, a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló 1923 : XXVIII. teikk rendelkezéseinek kiégészitéséről és módosításáról, a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen volt, és onnan beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdijasok, r özvegyek és árvák ellátásáról, a szeszadóra és az ásványolaj adóra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról, illetve kiegészítéséről, a falusi kislakásépitést elősegítő építési hitelekből származó követelések biztosításáról és behajtásáról, az apaállatok kötelező vizsgálatáról, a Cseh-Szlovák Köztársasággal 1927. évi május hó 31-én kötött kereskedelmi szerződés becikelyezéséről, valamint a betegségi és haláleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslatokat a felsőház a képviselőház szövegezése szerinti végszerkezetben változatlanul elfogadta. A Ház a bejelentéseket tudomásul veszi. A törvényeket kihirdetésük kieszközlése végett a ministerelnök úrhoz fogom áttenni. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, melyben tudatja, hogy Lettországgal, Németalfölddel, Finnországgal és Ausztriával való kereskedelmi és forgalmi viszonyunk rendezéséről szóló külügyministeri jelentés tárgyában hozott képviselőházi határozathoz a Felsőház hozzájárult és azt országos határozaterőre emelte. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Az ily módon létrejött országos határozatról a külügy minist er urat értesíteni fogom. Bemutatom a t. Háznak Budapest székesfőváros közönségének feliratát az iskolán kívüli ifjúság kötelező testgyakorlásnál netán előforduló balesetek ápolási költségeinek fedezése ügyében; Nógrád és Hont közigazgatási!ag egyelőre egyesitett vármegyék közönségének feliratát a borfogyasztási adó megszüntetése iránt; az Ébredő Magyarok Egyesülete debreceni csoportjának Kontra Aladár képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az olasz munkatörvény mintájára alkotandó törvény tárgyában; végül a Nyugdíjas Magánalkalmazottak Országos Szövetségének Pakots József képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét anyagi helyzetük javítása érdekében. A feliratokat és a kérvényeket a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Jelentem, a t. Háznak, hogy ujabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek a Képviselőház elnökségéhez: ülése 1927 július 14-én, csütörtökön. a budapesti kir. főügyészségtől: Perlaki György képviselő ur egy rendbeli és Szabó Imre képviselő ur hét rendbeli mentelmi ügyében. A megkereséseket a házszabályok 82. §-ának első bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. A házszabályok 223. §-a értelmében bemutatom a függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. A Ház ezt tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy Rubinek István, Bródy Ernő és Peyer Károly képviselő urak a drágasági kérdés és a lakásügyek tárgyában napirend előtt felszólalásra kértek engedélyt. Az engedélyt a képviselő uraknak megadtam. Bejelentem továbbá a t. Háznak, hogy Gál Jenő képviselő ur bizonyos igazságszolgáltatási jelenségek tárgyában sürgős interpelláció előterjesztésére kért engedélyt. Az engedélyt a képviselő urnák nem adtam meg, amit a képviselő ur tudomásul vett. Napirend előtt való felszólalás címén szólásra következik Rubinek István képviselő ur. Rubinek István : T. Ház ! Az elnök úrtól engedélyt kértem és kaptam napirend előtti felszólalásra, hogy foglalkozhassam egy kérdéssel, amely ma a magyar közvéleményt méltán foglalkoztatja. Ha a sajtóba egy szempillantást vetünk, vagy ha egy kissé meg óhajtjuk ismerni a magyar gazdasági életet és abba betekintünk, akkor láthatjuk azt, hogy a magyar társadalmat ma két nagy kérdés foglalkoztatja : az egyik a drágaság kérdése, a másik pedig a, lakások felszabadításának kérdése. Bár a kettő tulaj donképen lényegileg összetartozik és öszszefügg egymással, és bár a sajtó is a maga cikkeiben a két kérdést együttesen szokta tárgyalni, sőt a drágaság egyik tényezője gyanánt szokta feltüntetni a lakások jelenlegi bérét, és mintegy beharangozza ezzel azt, hogy a lakások teljes felszabadítása egy ujabb drágasági hullámhoz vezetne (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mégis méltóztassanak megengedni, hogy e két kérdést elválasszam egymástól és a magam részéről felszólalásomban kizárólag csak az egyik kérdéssel, a lakások felszabadításának kérdésével foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a gazdasági élet utolsó kötöttsége nálunk a lakásbérek szabályozott voltában nyilvánul meg. Kétségtelen, hogy a gazdasági élet a teljes szabadság, a teljesen szabaddá tétel felé gravitál, (Ugy van! jobbfelŐl. — Zaj a szélsőbáloldalon.) és természetes, hogy egészséges gazdasági életet csak teljes szabadság, teljes gazdasági szabadság mellett lehetséges elképzelni, mert hiszen a kereslet és a kínálat mint a gazdasági életnek egyetlen regulatora, szabályozója, csak a teljes szabadság mellett ér^ vényesülhet a maga árkialakitó, árszabályozó mivoltában. (Farkas István: A közszabadságok biztosítása is szükséges!) Kétségtelen tehát, hogy a lakások felszabadításának is, mint a gazdasági élet utolsó kötöttsége megszűnésének, nálunk be kell következnie és természetesnek tartom a magam részéről a kormánynak azt az állaspontját, hogy a lakások teljes felszabadítását óhajtja. (Györki Imre: Ez a legsürgősebb! — Malasits Géza: Ugy van, ez a legsürgősebb!) Ennek a kérdésnek is megvan azonban a maga s-de« Szócskája. Miként az