Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-74
r Äz országgyűlés képviselőházának nister ur megtagadni a kiadást. Elvileg azonban mindazoknak, akik azon általános feltételeknek megfelelnek, hogy önjoguak, magyar állampolgárok, megbizhatók és ezen üzemeknél bizonyos közelebbi feltételeknek is megfelelnek, az engedélyt ki kell adni. További kérdés, amit a minister urnák fell kell tenni, az, hogy gazdasági érdek kivánja-e, hogy ott iparengedély kiadassék. További kérdés, hogy közforgalmi érdek kivánja-e az iparenge'dély kiadását. Alkalmas-e az az útvonal, amelyre az engedélyt kérik, a kérdéses vállalat fentartására. Végül pedig a minister urnák lehet kifogása a tekintetben, hogy a folyamodót nem tartja teljesen kifogástalannak az üzem teljesítőképessége és biztonsága szempontjából. A törvény megmondja, hogy a kereskedelmi minister ur mit állapithat meg. Megállapíthatja az útirányt, az úthasználatnak feltételeit, amely utóbbit ugy magyarázzák, hogy ezen a címen lehet az autóbusz-vállalkozóra és teherautó-vállalkozókra közterheket kiróni, mert azt mondja a törvény 66. §-a, hogy az úthasználatnak feltételeit megszabhatja a kereskedelmi minister. (Erdélyi Aladár: Mi is fizetünk közmunkaváltságot.) Kikötéseket tehet a minister ur a személyzetre vonatkozólag, megállapíthatja a járművek számát és minőségét. Majd később rátérek, hogy ez azonban nem jelenti azt a jogot, amit most gyakorol a kereskedelmi minister ur, hogy kiköti azt, hogy csak hazai gyártmányú autóbuszokat és teherautókat engedélyez, miközben pedig azt kiköti, tucatszámra csinálja a kivételeket, precedenseket csinál, amelyek alapján tucatszámra jönnek a kérvények és mégsem tartja be ezt az elvet. A minister ur megállapíthatja az állomásokat, megállóhelyeket, fuvardíjakat, videldíjakat, a nem »zállitható személyeket és tárgyakat, közbiztonsági, közegészségi és közrendészeti szempontból is kikötéseket tehet. Ahogy most történik ezeknek az iparengedély iránti kérelmeknek a kezelése, azt kifogásolnom kell. Először is a törvényben határozottan elő van irva, hogyha egy magyar állampolgár ilyen iparengedélyért folyamodik, akkor a kereskedelemügyi minister ur harminc napon belül köteles az illetőt értesíteni arról, hogy elutasítja vagy pedig az engedélyt megadja. Megállapítom, hogy azt nem tartja be a kereskedelemügyi ministerium és közelfekvő a gyanú, hogy ezt azért nem tartja be, mert megengedi, hogy belekontárkodjék ebbe a kérdésbe olyan, akinek ebbe semmi beleszólása nincs, aki még csak most indul meg a következő hónapban talán a kocsijaival, a Mavart. részvénytársaságnak beleszólást enged a minister ur már hónapok óta abba, hogy Magyarország területén valaki iparengedélyt kapjon-e vagy nem. Érdekes, hogyha vasúti engedélyért folyamodott valaki, a vasúti koncesszióban évtizedekre biztosították a kizárólagosságát és nyugalmát annak a vállalkozónak, aki Magyarországon vasutvonalat épit. Ha teherautóüzemet akar kezdeni valaki, öt esztendei élettartamot ad neki a minister ur, öt esztendőre kívánja, hogy beruházkodjék. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Én nem kívánom, ő kívánja!) Megint közelfekvő a feltevés, hogy ez azért állapíttatott meg. mert készült a kereskedelmügyi minister ur ennek a részvénytársaságnak, a Mavart-nak előbb-utóbb való megjelenésére és ennek érdekében csökkentette igy az iparengedélyek élettartamát, hogy azt teljesen jogtalanul és törvény ellenére öt eszten74. ülése 1927 június 23-án, csütörtökön. 43 dőben állapitotta meg. (Herrmann Miksa kereskedemügyi minister: Ez már nem áll!) Azt kell tapasztalnom, hogy külföldi gyártmányokat nem engedélyez a t. kereskedelemügyi minister ur. E tekintetben az elmúlt napokban két interpelláció is hangzott el a kereskedelmügyi minister úrhoz, amelyekre nem méltóztatott válaszolni. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Harminc napon belül vagyok köteles a feleletet megadni a törvény értelmében!) Tény az, hogy még sajnálatnál nélkülözzük a minister ur válaszát. Igaza van a minister urnák abban, ha igyekszik a magyar ipart ilyen tekintetben is pártfogásába venni, de az ipartörvénynek sehol egyetlen pontja sem hatalmazza fel az igen t. minister ura arra, hogy ilyen kényszerhelyzetbe juttassa az iparéngedélyeseket, hogy azok kénytelenek legyenek jobb meggyőződésük ellenére és kis tőkéjük dacára az igen drága és esetleg igen rossz magyar gyártmányt beszerezni, tisztán csak azért, mert a kereskedelmi kormány görcsösen ragaszkodik ezen, szerintem nem magyar ipart pártoló állásponthoz, mert ez már megint nem magyar iparpártolás, ez csak jelszó, ily körfülmények közt a t. kereskedelmi ministerium részéről. Ha a t. kereskedelmi minister ur nekem szegzí a magyar iparpártolásnak az álláspontját, nagyon könnyű ezt az álláspontot megdöntenem, mert a t. minister úrral szembe szegezem a honvédelem álláspontját. Ne adja Isten, hogy szükség legyen arra. hogy honvédelmi szempontból biráltassanak el ezek az autóbuszok és teherautók, de nem lehet tudni, és nekünk fel kell mindig készülve lenni erre. Kérdezem a t. kereskedelmi minister urat, hogyha akarva, nem akarva belesodródnánk egy háborúba, vállalja-e a kereskedelmi minister ur vagy helyette ki vállalja a felelősséget (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Vállalom én!) abban a tekintetben, hogy az autóbusz- és teherautóvállakozók tulajdonában levő kénytelen-kelletlen magyar gyárból kikerült járművek felmondják a háború első napjaiban a szolgálatot 1 ? Vállalja-e ezt a kereskedelmi minister ur? (Felkiáltások jobbfelöl és közéven: Vállalhatja! — Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Vannak nagyon jók! — Borbély-Macky Emil: Hála Isten, hogy akad egy ember, aki pártolja őket!) Bizonyos határig erre nemcsak jogosult, hanem kötelezett is, bizonyos határon túl azonban, túlhajtva ezen álláspontot, többet árt, mint használ, árt az egyesnek, árt a köznek és bizonyos határon túl ez csak jelszóvá válik és nincs az a jelentősége, amelyet az ilyen taps vagy elismerés jelent annak a minister nek, aki ilyen tekintetben kemény álláspontot foglal el. Az ipartörvény szerint iparengedélyt nem lehet határidőre adni. Iparengedélyt el lehet vonni valakitől, ez meg van mondva az ipartörvényben. Az iDarengedélyt elvonhatja a minister ur bármelyi autóbusz- vagy teherautóvállalkozótól, ha megbízhatósága kétségessé vált és ha irásbelileg is megintették. Elvonható az iparengedély akkor, ha valaki bűntett vagy minősitett vétség miatt jogerősen — hangsúlyozom, jogerősen — elitéltek. Végül pedig akkor is elvonhatja az iparengedélyt a minister ur, ha az iparengedély alkalmával kiadott kereskedelemügyi ministeri rendelkezések ellen az illető vállalkozó ismételten és súlyosan vétett. De ha ilyen módon elvonja a kereskedelemügyi minister ur az iparengedélyt, ott van
