Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-91

91. ülése 1927 november 18-án, pénteken. 428 Az országgyűlés képviselőházának í üzemben tartott gépjárművek után fizetendő adótétel nagyságát határozza meg; és kimondja, hogy bármely gépjárműre negyedévi (érvényességgel 30 és 40 pengő között, esak motorkerékpárra negyedévi érvényességével 5—10 pengő között, bármely gépjáró műve 24 órai érvényességgel 2—1 pengő közötti adóösszeg fizetendő. A 4, és 5. §-oikra vonatkozólag törvényszerkezeti szempontból azt kivan ta a bizottság,, hogy azok egymással felcseréltessenek, így tehát a régi 5. \ most uj 4. § desz», amely a nemzetközi uti igazolvánnyal külföldről bejövő gépjárművek közúti adóját állapítja meg az országban töltendő időtartamnak megfelelően. És itt az együttes bizottság szükségesnek tartotta közbeiktatni, hogy a gépjárómű nagyságára való tekintet nélkül ezek adója átalányösszegben állapitandó meg. Az uj 5. § adja meg a tulajdonképeni felhatalmazást a kereskedelemügyi ministernek, hogy rendeleti utón állapithassa meg az egyes járóműfajták után fizetendő adótételek nagyságát, valamint megállapít ja, hogy apénzügyministerrel és belügyministerrel egyetértőleg intézkedhet a közúti adók kivetéséről és beszedéséről, nemkülönben a befizetés ellenőrzésének módozatairól. Itt az együttes bizottság szükségesnek tartotta egy uj bekezdés beikatását, amelyben kimondja, hogy abban az esetben, hogyha az adó-lóerők kiszámítására vonatkozólag egy uj képlet adódnék az adótechnika fejlődése következtében ebben az esetben csak az adózók hátránya nélkül lehet rendeleti utón az adótételeket megváltoztatni. Ha azonban az adózók hátrányára történne a képlet által kiszámított lóerő ebben az esetben annak megváltoztatásához törvényes felhatalmazás szükséges. A 6. §. megállapít jai, hogy ki köteles fizetni az adót, és kimondja, hogy az köteles az adót fizetni, akinek nevére a gépjármű forgalmi engedélye ki van állatva, A 7. § a fizetés időpontjáról gondoskodik. Az eredeti törvényjavaslat félévenkénti előre való fizetésről intézkedett. Az együttes bizottság azonban helyesebbnek tartotta, hogy ugy, mint a többi adóknál, itt is a negyedévenkénti adófizetés hozassék be és az egész szakasz ennek megfelelően módosíttatott. A 8. §. arról intézkedik, hogy mikor szűnik meg az adózás kötelezettsége és kimondja, hogy akkor, amikor a gép járóműnek használaton kivül való helyezését a tulajdonos az illetékes hatóságnál, a forgalmi engedélynek és ia hatósági jelzések visszaszolgáltatása mellett bejelenti. Ennél a szakasznál az együttes bizottság azt a módosító indítványt terjesztette elő; hogy egy uj bekezdésként felveendő, hogyha valaki már egy megadóztatott autóval rendelkezik és helyette egy uj autót vásárol, amely adózás tárgya még nem volt, abban az. esetben a régi autójára befizetett adó az újonnan bevásárolt autóra nézve beszámítandó. A 9. § felsorolja a kivételeket, amelyekre ez az autóadótörvény nem vonatkozik. Itt is az együttes bizottság a második bekezdésnél a magyar királyi honvédség »különleges rendeltetésű gépjárművei« helyett kimondotta, hogy a honvédség összes gépjáróművei a közúti adó alól mentesek. A 10. § eredeti szövege arról intézkedett, hogy az autótulajdonost abban az esetben, ha adófizetésével hátralékban marad, birsággal lehet sújtani. Ezt az együttes bizottság nem tartotta helyesnek és az egész bírságolást törölni kivánja és helyette a rendes késedelmi kamatot kivánja behozni, amely havonkint 1%-ot tesz ki. A 11. <$> kimondja, hogy ezen közúti adón kivül az autókat semmiféle más adóval megterhelni nem szabad; kimondja azonban azt is, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik a személy- vagy áruszállítással üzletszerűen foglalkozó autótulajdonosokra, akikre nézve az utfentartási hozzájárulás a jövőben is megmarad. Ennél a szakasznál meglehetősen erős vita fejlődött ki a bizottsági ülésben, különösen arra a tételre vonatkozólag, amely a székesfőváros bevételeit illeti és itt az együttes bizottság még pótlólag egy uj bekezdés felvételét is javaslatba hozta, ami arról szól. hogy: »amennyiben a géperejű bérkocsik közúti adójának e törvényjavaslat 3. §-a alapján számított évi összege az e kocsik által, e törvény életbeléptekor fizetett s az első bekezdés értelmében megszűnő közlekedési adó évi összegénél kisebb lenne, e bérkocsik évi közúti adótétele az eddigi közlekedési adó évi összegének magasságában állapítható meg«. Ennek a szakasznak tárgyalásánál — miként emiitettem — a vita odaterelődött, hogy a székesfővárosnak joga van a 784/1923. közgyűlési számú határozatával alkotott szabályrendelet alapján a közúti járóművek után közlekedési adót szedni. Ez az adó is tulajdonképen megszűnnék e közúti adó behozatala alkalmával és ennek az adónak megszűntével a fővárost érzékeny károsodás érné, amikor azonban ezt a közgyűlési határozatot jóváhagyta a ministerium, már akkor is azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy ez csak addig maradhat érvényben és csak addig illeti meg a székesfővárost, amig az uj közúti törvény erről egyébként nem intézkedik. Mert hiszen mindig az volt a kormányzat elve, hogy az autók után szedhető bármilyen adó csak a kincstárt illetheti meg. A főváros által eddig szedett közlekedési adó megszüntetésének jogosultsága ehhez képest kétségtelen. Az együttes bizottság azonban magáévá tette a kereskedelemügyi minister urnák a bizottsági tárgyalások során elfoglalt azt az álláspontját, hogy méltányos dolog a fővárosnak az akként elmaradó bevételeiért bizonyos mértékű kárpótlást adni. E méltányos kárpótlás mértékének és módozatainak megállapítása későbbi tárgyalásokra van ugyan fentartva, a bizottság azonban e tekintetben is helyeslően vette tudomásul a kereskedelemügyi minister urnák ebben a kérdésben tett azt a kijelentését, hogy bár e kárpótlás összege az eddigi bevételek teljes összegéig már azért sem terjedhet ki, mert a most megalkotandó autóadótörvény alapján befolyó jövedelem jelentékeny része előreláthatólag a fővárosnál kiágazó állami közutak modern rendszerek szerint való kiépítésére fog fordíttatni, ami a főváros számára igen nagy előnyöket fog biztosítani, mégis már most jelezheti a kereskedelemügyi minister ur, hogy a fővárosi autóbuszok által az állam javára befizetendő adók összegét, valamint a fővárosi autótaxik által befizetendő adóknak a más kocsik adótételeihez viszonyítva mutatkozó többletösszegét, a kárpótlás kérdésének tárgyalásánál a székesfőváros javára hajlandó lesz figyelembe venni. (Peyer Károly: Hol a konkrétuma Ebből nem lehet várni semmit! ígéret!) Az autótaxik a székesfővárosban ez időszerűit jóval magasabb közlekedési adót fizetnek, mint amilyet ennek a törvényjavaslatnak.