Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-91

Âz országgyűlés képviselőházának 91. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur óhajt nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ennél a pontnál hozzájárni ok a módosításhoz. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 19. § 1» és 2. bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A 8. bekezdés eredeti szövegét szembe fogom állítani a Rothenstein Mór képviselő ur által módosított szöveggel. Kérdem, méltóztatnak-e a 3. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Rothenstein Mór képviselő ur pótlásával? Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Rothenstein képviselő ur pótlásával fogadta el a 3. bekezdést. Következik a 20. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 20. §-t). Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Ház ! Ennél a szakasznál csak egy kérdést szeretnék intézni a kereskedelemügyi minister úrhoz. A szakasz szerint ugyanis olyan anyák számára, akik gyermeküket szoptatják, egy órai munkaszünet engedélyezendő. Mármost azt szeretném tudni, hogy az a munkásnő a saját költségére fogpa-e szoptatni gyermekét, vagy ez a munkabérbe Jesz-e beszámítva? Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan ,a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur óhajt nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Ház! Ez a munkaközi szünet is olyan természetű, mint minden egyéb szünet, amely a két fél megállapodásától függ, ebbe tehát nem lehet beleavatkozni. Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 21. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 21. §-t): Rothenstein Mór ! Rothenstein Mór: T. Ház ! A 21. § eiteŐ sora után »az érdekeltség« szó törlésével a következők beiktatását javaslom: »A munkaadók és a munkavállalók.« Azt hiszem, hogy ez indokolásra nem szorul, Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Hozzájárulok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 21. § 1. bekezdésével szemben áll Rothenstein képviselő ur által beterjesztett módosítás. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Rothenstein képviselő ur indítványa val, igen vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, Rothenstein képviselő ur módosítását jelentem ki elfogadottnak* A 21. § 2. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Kérem annak felolvasását. , Gnbicza Ferenc jegyző (olvassa a 22. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa a 23. §-t): Erődi-Harrach Béla! Erődi-Harrach Béla előadó: T. Ház! Van ütése 1927 november 18-án, pénteken. 423 szerencsém a 23. §-hoz a következő három előterjesztést megtenni. A 23. § 3. sorában »a férfi-' nemhez tartozó« szavak törlését indítványozom és helyette a következő szöveg beiktatását: »adott engedélyt, illetőleg az erre vonatkozó jogerős határozatot, továbbá a«. Második tiszteletteljes javaslatom, hogy a 23. § 7. sorában »foglalkoztatására (15. %) adott engedélyt, illetőleg az erre vonatkozó jogerős határozatot« szöveg töröltessék és helyébe a következő szöveg tétessék:« foglalkoztatásáról tett bejelentéseket (15. §)«. Végül van szerencsém ehhez a szakaszhoz a következő javaslatot tenni: a 12 sorban az »engedélyekről« szó után a következő szavak szúrassanak be: »valamint a tett bejelentésekről«. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni? Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 28. § eredeti szövegével szemben az előadó ur három rendbeli kiegészítő, illetőleg módosító indítványt terjesztett be. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó ur által beterjesztett három rendbeli módosítással, igen vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, a szakaszt az előadó ur által beterjesztett módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik a 24. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 24. §-t): Erődi-Harrach Béla! Erődi-Harrach Béla: T. Ház! Javaslom, hogy a 24. § 4. bekezdésének első sorában a 16. §-ra történő hivatkozás töröltessék. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! Javaslom, hogy ennek a szakasznak utolsó bekezdését a Ház törölje. Már az általános vita folyamán kitérteni R. 1*1* cl, hogy itt az utolsó bekezdésben a kereskedelemügyi minister a kisipart kivánja támogatni. Abból a kevésből, amit szociális téren a munkások és munkásnők javára ez a törvényjavaslat nyújt, e bekezdés szerint — amelyben ki van mondva, hogy az illetékes minister a kisebb vállalatokat és üzemeket a jelen szakaszban megszabott kötelességek teljesítése alól általános hatályú rendelettel felmentheti, — amit az igen t. minister ur egyik kezével nyújt a munkásoknak és munkásnőknek, a másik kezével olyan munkásoktol és munkásnőktől, akik véletlenül kisüzemekben vannak alkalmazva, elvonja. Nem hallottam a t. minister úrtól érveket, amelyekkel ennek a bekezdésnek indokolását kimutatta volna, mert hiszen szociális szempontból teljesen mindegy, hogy egy munkás kisüzemben, vagy nagyüzemben dolgozik-e. Az a ikisiparos a kormány támogatását megérdemli. Nem mondom, hogy a kisipart a kormány ne támogassa, de ne a munkások rovására. Ne ugy kivánja a kereskedelemügyi kormányzat a kisipart támogatni, hogy azt a munkások fizessék meg egészségükkel, azzal, hog;y idő előtt megbetegednek és rokkantak lesznek; A munkásság az ilyen támogatást nem tudja helyeselni, sőt a legerélyesebben tiltakozik ez ellen. Ismétlem, a munkásnak teljesen mindegy, hogy nagyüzemben, vagy kisüzemben dolgozik-e, sőt azt lehet mondani,