Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-91

Az országgyűlés képviselőházának 91. Azt hiszem, szükségtelen mindazokat újból, bőven felhoznom, amik tegnap itt ebben a tárgykörben elhangzottak és épen azért én csak egészen röviden ajánlom a t. Háznak» hogy ehhez a módosításhoz járuljon hozzá(Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! A Rothenstein képviselőtársam által előterjesztett módosításokhoz teljes mértékben hozzájárulok. Ezzel kapcsolatban ki kell térnem a kereskedelemügyi minister urnák arra a kijelentésére, hogy nem tud a bányáknál a 14 éven aluli kortól a külszíni munkálatoknál eltekinteni, mert félti az utánpótlást. Ha az utánpótlás csak attól függ, hogy 12—14, esetleg 16 éven aluli gyermekeket alkalmazhatnak a küLszini munkákra, hogy úgyszólván már a csecsemőkorban beállítják a gyermeket ebbe a legborzasztóbb, legvigasztalanabb és legsivárabb iparágba az összes iparágak között, akkor majdnem azt kell mondanom, hogy inkább ne legyen utánpótlás. Aki megnézi a bányamunkásokat, azt látja, hogy okmkv 25 esztendős korukban öreg emberek, 35 éves korukban már aggastyánok, ez pedig mind annak köszönhető, hogy az utánpótlást már elkezdték 10—12 éves gyermekekkel. Ez a jaavslat nem akar ezen a borzalmas dolgon változtatni, pedig az utánpótlás később is elkezdhető, ha abban a bizonyos hiatusban, abban a közbeneső időben a 12—14 évig terjedő korig iskolát adnának a bányatelepeknek. X»e nagyon jól tudjuk, hogy hosszú esztendők óta ebben a parlamentben és a pariamenten kiyül is mennyit harcoltunk és verekedtünk például azért, hosry Tatabányán engedélyezzék a polgári iskola felállítását, hogy Felső-Gallán. Tatabányán, azon a nagy bányatelepen, ahol olyan rengeteg munkás és Kispolgár lakik polgári iskolát engedi ének felállítani. (Peyer Károly: A társulat kötelessége volna a törvény szerint, hosy azt mgcsináliaD Tatabányáról. Felső-Galláról még enynyi esztendős harc után is a gyermekek kora hajnalban késő éjszaka járnak vonaton Bicskére, vagy Tatára a polgári iskolába, azért, mert a vezérigazgató ur egyszerűen kijelentette, hogy ő nem engedi tenyészteni a fehérgalléros és vasaltnadrágos urakat, mert azok nem mennek bányamunkára, hanem valamennyien hivatalnokolk akarnak lenni. Ő ezt eeészen esryszerüen kijelentette és e kijelentésnek mögötte áll a bányatársulat hatalma, ö tehát nem akar művelt munkást, neki nem kell olyan munkás, aki többet tud, mint az apja és a nagyapja tudott, neki csak azok kellenek, akik 8—10 esztendős korukban otthagyják az iskolát, hogy utánpótlás legyen. Ez végeredményében oda vezet, hosty Magyarországon a bányamunkások átlagos életkora a legalacsonyabb az Összes munkások között és legalacsonyabb az egész világ munkásainak életkora között. Nem beszélve itt természetesen exotikus államokról, hanem művelt államokról, amelyek közé Magyarország is kell, hogy számítsa magát és kell, hogy Magvarország f sem engedne magától elvitatni azt, hogy a művelt államok közé tartozik. Énen azért hozzájárulok Rothenstein képviselőtársamnak ahhoz az indítványához, amellyel ezt a külszíni munkát is el akarja tiltani, ennek a szakasznak kiegészítéséül azonban javaslom az utolsó bekezdés törlését és helyette a következő ui szöveg felvételét (olvassa): »Az illetékes minister a jelen szaülése 1927 november 18-án, pénteken. 421 kasz első bekezdése alapján teendő rendelkezéseket a munkaadó és a munkavállaló érdekképviseletek meghallgatásával! a törvény életbeléptetésétől számitott hat hónapon belül, később pedig, amikor indokolt szükség esete forog fenn, kiadni köteles.« Ezzel egy esetleges halogatásnak útját lehet vágni. A javaslatban lévő egy év helyett hat hónapot indítványozok, amely idő alatt ki lehet adni azt a rendeletet, amely tudomásom szerint nagyobbrészt már el is készült a kereskedelmi minister

iumb an és csak kiadásra vár. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelmi minister ur kíván szólani, Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Képviselőház! Én csak egészen röviden a következőket akarom elmondani. A bizottsági tárgyaláson Rothenstein képviselő ur jelen volt s akkor még nem hozakodott elő indítványával- Tegnap hallottuk, hogy a cementgyárakat, az üveggyárakat szóbahozták s erre ő ma jött ezzel az indítványával. Ilyen incidentaliter ezeket a dolgokat nem lehet elintézni, azokat alaposan meg kell tárgyalni. Erre való a 10. § d) pontja, ott van meg a felhatalmazás. hogy ilyen kivételes intézkedéseket megtehes; sünk. Én azokat meg fogom tenni, ahol szükséges és meg fogom hallgatni azokat, akiket a dolog érdekel. Ezzel az én részemről a dolog, azt hiszem, el van intézve s azért kérném az egész paragrafusnak változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 10. $ első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben áll Kéthly Anna képviselőtársunk indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a második bekezdést eredeti szövegében, szemben Kéthly Anna képviselőtársunk indítványával elfogadni, igen vagT nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el. szíveskedjenek felállani. (Megtörténik!) Többség. Ennélfogva az eredeti szöveg fogadtatott el és Kéthly Anna képviselőtársunk indítványa elvettetik. Az első bekezdéshez pótlást indítványozott Rothenstein képviselő ur, aki a, b) pont után uj c) pont beiktatását javasolja. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e ezt a pótló indítványt elfogadni igen vagy nem? (Nem!) Az indítványt a Ház elvetette. Következik a 11. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferene jegyző (olvassa a 11. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa a 12. §-t): Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Ennél a szakasznál javaslom a 12. § 2. bekezdésének törlését és helyette a következők beiktatását (olvassa): »A jelen törvény értelmében éjjelinek kell venni az este 8 órától reggel 6 óráig terjedő időszakot«. A magyar törvénytárban már van olyan törvény, amely szerint j& nők, a fiatalkorúak és gyermekek részér© az éjjeli munka tilos. A baj csak az, hogy erről a törvényről teljesen megfeledkeztek s a gyakorlati életben, különösképen a háború következtében feledésbe ment. A kereskedelemügyi minister ur az egyezmények alapján, amelyeket Genfben kötöttek, ezzel a törvényjavaslattal jött most az országgyűlés elé s ebben a szakaszban megállapitja 67*