Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-91

Az országgyűlés képviselőházának 91. ülése 1927 november 18-án, pénteken. 415 ügymini ster urat, hogy, ha másért nem is, de azon a jogcímen, hogy ottan ez történt, küldjön oda egy kommissziót, melyben jogtudó emberek, gazdasági tudással felruházott és a nemzetközi jogban jártas egyéniségek vannak. Ezek álljanak oda és nyiltan kérdezzék meg, vizsgálják meg, mi történt, nem a bűnügy terén, de a gazdasági visszaélés terén. Hiszen nap-nap után olvashatjuk, hogy csak ugy lehetett felnyitni bizonyos ládákat, melyekben magyar kötvények voltak elrejtve, hogy befolyások érvényesültek. Politikusokat neveznek meg, s a magyar állam és magyar nemzet legnagyobb ellenségével, a szovjettel is összeköttetésbe hozzák e műveleteket és azt mondják, hogy egy jól kitervelt bűnhálózat az, amely ezt létrehozta. Én nem állítok, de gyanakszom, nem konstatálnom, de óvást emelek és kérem, hogy a magyar aljam szuverenitásának, gazdasági függetlenségének megőrzése végett találjon módot a t kormány arra, hogy ezeket ne újság híradásokból tudjuk meg, hanem helyszíni vizssrálat eredménye alapján konstatálhassuk. (Helyeslés a jobboldalon.) És ha ezt kiderítjük, ám álljunk a viliág elé és követeljük, hogy, ha a vil áe-hata lm aknák volt hatalmuk és joguk bennünket letiporni, akkor most érezzék kötelességüknek, hogy bennünket gazdaságilag talpraáliitsanak mert ez mindannyiuk szent kötelessége. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. r T. Képviselőház! A Caisse Commune hirdetéseket bocsátott ki a világ minden tája felé. Itt van a kezemben a Deutsche Bank kimutatása minden külföldi államkölcsönről. Ezek a nem fedezett államadósságok olyaténkép vannak feltüntetve, hogy miként kell törleszteni, miként kell a kamatszolgálatot teljesíteni. Mindenütt tudták, és a nagy bankok, ahol ezek a beváltások és lebélyegzések történtek, 1923-tól kezdve nagy közleményekben közreadták, hogy ezeket hol kell bemutatni és hol kell lajstromoztatni. A Caisse Commune-nek ezt tudnia kellett, hiszen ő adta ki az utasitást; mindenütt akként jelent meg a hirdetés, hogy a központi leszámoló iroda kéri, hogy az illető címlettulajdonosok jelentkezzenek, mutassák be a címleteket és legitimálják a maguk kötvénytulajdonosi minőségét Most én megmondom, hogy ezzel szemben mi történt. Nem az, hogy lemosták a bélyegeket, mert az ilyen aljas bűnt nagyon könnyű kideríteni, ez csak egyszerű vegyvizsgálat kérdése. Nem ezt csinálták, t. Képviselőház. Én azt tartom, azt esinálták, befolyásos egyéniségekkel szövetkezve, hogy legitimációkat fogadtak el, olyanokat, amelyeket nem lett voilna szabad elfogadni. Mert közlöm a mélyen t. Képviselőházzal, hogy ebben a matériában, amelyet nagyon szeretném, ha ez a kiküldött komisszió megnézne, az a meglepő jelenség van. hogy ezeknek a bűntetteseknek, akik odaállottak és ellátatták ezzel az uj kamatszolgálati szelvénnyel az ő hamisított címleteiket, igazolniok kellett a provenienciát. Azok odaállottak és nem száz, nem ezer, hanem százezerszámra bemutatták ezeket a kötvényeket azzal, hogy ezek Luxemburg államból valók, amelynek pedig egész lakossága nincs talán annyi, mint amennyi kötvény ott forog. Ök ezeket, mint külföldi címleteket, mint amelyek nem tartoznak ebbe a keretbe, legitimálták. Azok a Tovbini és La Fallois urak, akik ott nagy börzei szerepet játszottak és akik mindig arra hivatkoztak, hogy a ládákat felbontani a vámházban semmi, hiszen arra valók az ő befolyásos képviselő vagy egyéb politikus barátjaik, fel is bontották, be is váltották, le is bélyegezték a címleteket, legitimálták magukat és megkapták azt a kamatszolgálatot, amelyet az insbruoki és prágai egyezmények ugy állapítottak meg, hogy az aranykorona-érték 32%-a a koronajáradékra és 27%-a egyéb aranyjáradékokra, mint valorizált összesk felvehető. Nemzetközi kalandoroknak, hitvány embereknek sikerült az, hogy ilyen legitimációkkal jelenhessenek meg. Kérdezem, hogy a Caisse Commune-nek milyen ellenőrző berendezkedése van, ha nem látta meg, hogy Luxemburgból nem lehet ennyi kötvényt hozni és nem lehet más szabad állam területére, amely nem tartozik ebbe a keretbe, ennyi kötvényt becsempészni, csak ugy, ha olyan bűntársaik vannak, akik a határokon való átlépést elősegítik és megkönnyítik. (Pakots József: Zaceanu ur ellenőrzött!) Ha ilyenek a szabályok, a törvény és a rendelet, akkor kérdezem, lehet-e, szabad-e egy pilanatig is arról beszélni, hogy a magyar állam igy károsodhassák azért a mulasztásért és gondatlanságért, hanem feleljenek azok. akiket terhel ez a gondatlanság és ez a mulasztás. Ha minket nem eresztettek oda ellenőrzésre, akkor viseljék a konzekvenciát, mert velünk szemben tartozik mindenki kártérítéssel, de mi nem tartozhatunk senkinek, mert minket sem mulasztás, sem szándékosság ebben a kérdésben nem terhel. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán. — Patay Tibor: Természetes dolog!) Érzem és tudom, hogy a nemzetközi vonatkozások és különösen az az érett megfontolás, melyet egy állam nemzetközi helyzetének változandósága magában foglal, az irott törvényeken kívül is parancsokat tartalmaz minden köztéren mozgó és közüggyel foglalkozó ember számára. Én ezt a határvonalat felállítom és nem megyek tovább egy lépéssel sem, csak azt akarom, hogy a mélyen t. kormány érezze és tudja, hogy népszerű kérdés az, amelyre elhatározó módon vállalkozik — ha vállalkozik — és a híradások tekintetében nem helyezkedik a titokzatosság és a fogyatékos híradás álláspontjára. Mert higyje el nekem a mélyen t. pénzügyminister ur, furcsa dolog, hogy amikor a mi lapjainkat kezembe veszem, azt látom, hogy amit ma a mi lapjaink közölhetnek, az már tegnapelőtt a Temps-ban, azelőtt a Mátin-ben, a Petit Journal-ban és minden egyéb külföldi újságban, a Berliner Tagblattban csak ugy, mint a Prager Zeitungban már mindenütt olvasható volt. Nagyon kérem, hogy igazságos ügyünknek e szolgálatában ne legyen a kormánynak olyan intézkedése, amely itt egy felesleges óvatosságot és korlátolt hírszolgálatot óhajt, hanem minden lehetőt tegyen meg arra, hogy első kézből hivatalos kommünikéket adjanak ki arról, hogy bennünket nem terhel itt semmiféle felelősség. A felderitőmunkában hadd legyen a magyar sajtó segítségünkre az ő szabad szárnyalásával, mert magyar ügyről, magyar érdekről van szó s nincs szükségünk e tekintetben sem titokzatosságra, sem takargatásra. Méltóztassék elhinni nekem, minden kérdésben mindig akkor aratunk nemzetközi diadalt és akkor győz ügyünk, ha a nemzetközi areopág tanácsa előtt is nyiltan és emelt fővel hirdetjük, valljuk és bizonyítjuk, hogy a magyarságnak és a magyar nemzetnek, a kormánynak és a társadalomnak, egyeseknek és az összességnek és senkinek semmi takargatni valója ezekben a kérdésekben nincsen. Nyíltságot, egyenességet, bátor lendületet olyan kérdésben, amely a magyar nemzet gazdasági erejének megvédésére és a visszaélések meg-