Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-89
Az országgyűlés képviselőházának 89. hoz és ennek alapján kiállított orvosi bizonyítványhoz köti. Mégis talán legszebb és legfontosabb intézkedése és gondolata a javaslatnak, az anyaság védelme. Ennek a kérdésnek törvényhozási rendezése már régen érzett hiánya a magyar szociális életnek, a magyar termelésnek és a magyar szociális törvényhozásnak és ezt a hiányt akarja pótolni ez a javaslat, amikor az 1884. évi ipartörvényünkben már ebben az irányban található némely intézkedéseket, majd pedig a három egyezménynek épen a nőkre vonatkozó védelmét mintep-v kiegészíti és imperativ módon veszi védelmébe a törvényhozás a nőknek ipari foglalkoztatását abban az időben és abban az állapotukban, amikor fokozottabb védelemre szorulnak a nemzeti és társadalmi élet fejlődése szempontjából és érdekében. Az anyaságnak kérdését, mint voltam bátor jelezni, az 1884. évi ipartörvényünk már ismeri, de a munkásnőnek belátásától, a munkásnő viszonyaitól teszi függővé, hogy kérhesse a munkában való szüneteltetését a szülést követő négy hét alatt. Az egyezmény alapján készült törvényjavaslat az anyaság védelmére három időkategóriát állapit meg és ezekre nézve különbözőképen intézkedik. Az első- időkategória a szülést megelőző idő, az első védelmi idő. Helyesen fogja fel a javaslat, hogy itt nem tiltja el a nőket a foglalkozástól, mert sok esetben talán épen bizonyos fiziológiai okok teszik kívánatossá egyes munkásnők számára a munkában való megmaradást. Ez természetesen egyénileg bírálandó el. A második időkategória, amelyet szigorú imperativ módon óhajt rendezni a javaslat, a szülést követőt hathét. amelyben egyenesen eltiltja a munkásnőt az ipari foglalkozástól. A harmadik időkategória pedig a hathét után következő négyhét, amikor esetleg a szülésnek bizonyos utókövetkezményei més fennállanak és ezek teszik szükségessé a munkásnők fokozottabb védelmét és ekkor a nő állapotához képest, — amelyet orvosi vizsgálat kell, hogy megelőzzön — orvosi bizonyitvány alapján a munkásnőnek még további négyheti pihenőidőt, szabadságot engedélyez a javaslat a felmondás kizárásával, felmondási tilalommal. A törvényjavaslatnak ebben az intézkedésében tehát az anyaság védelmét, az anyaságról való gondoskodás széles körre kiterjesztését látjuk és azzal, hogy a törvényjavaslat ezt a harmadik időkategóriát behatóbban rendezi, tulaj donképen nem teremt egészen nóvumot az egyezmény szövegével szemben, mert hiszen ez a védelmi idő meg van az egyezmény 4. §-ában is. Amikor a javaslat ezt részletesebben magyarázza, akkor tulajdonképen az ez esetekben jelentkező jogvitákat akarja elkerülni és ezekre az esetekre akar már előre gondoskodni és intézkedni. További fontos intézkedése ós gondoskodása a javaslatnak az, hogy bizonyos üzemekben, amelyekben való foglalkoztatása ennek a három munkáskategóriának a kor és testi alkalmatosság szempontjából kérdésessé tehető, ezekben való alkalmaztatásukat és foglalkoztatásukat meghatározott feltételekhez köti. Ilyen az éjjeli munkának kérdése. Az éjjeli munkára is kiterjed a javaslat figyelme és az éjjeli munka szempontjából nem célja a javaslatnak szükiteni az egyezményben foglalt gondoskodást és nem célja a kivételeket ebben az irányban bőviteni. Ezek azok a főbb elvi szempontok, amelyek ebben a javaslatban végigvonulnak és amelyek ülése 1927 november 16-án, szerdán. 387 folytán ezt a javaslatot szociálpolitikai szempontból nagyon hasznos, üdvös és kívánatos intézkedésnek kell, hogy tekintsünk. Az együttes bizottság két irányban kivan ja felhivni a t. Képviselőház figyelmét ezzel a javaslatai kapcsolatban. Mindakettő olyan szempont és olyan kérdés, amely a magyar törvényhozásnak különös figyelmét kivánja és különös figyelmére teszi érdekessé. Az egyik az iparfelügyelet kiépítésének szükségessége. Ez már régen érzett hiánya szociális igazgatásunknak és ennek az intézménynek kiépitetlensége a szociális igazgatás irányában való elégtelensége, hiányossága annál érezhetőbb lesz, minél nagyobb lépésekkel halad előre a szociális törvényhozás. Épen ezért szükségesnek látja az együttes bizottság, hogy ez a kérdés minél hamarább törvényhozási rendezés alá kerüljön. A másik kérdés, amelyben egyenesen határozati javaslatot is terjeszt az együttes^ bizottság a t. Ház elé, az elemi népoktatás 8 évre való kiterjesztésének szükségessége. Ez is régen érzett szükségesség, nemcsak a népnevelés, népművelés és népoktatás szempontjából, nemcsak az általános műveltség szempontjából, de itt van két esztendő, amely rendkívül kritikus a gyermekek és fiatalkorúak testi, erkölcsi és szellemi fejlődése tekintetében; az a két év, amely előáll azáltal, hogy a hat évi népoktatás után befejezve az általános ismeretek megszerzésének legszükségesebb feltételeit és eszközeit, a gyermekek és fiatalkorúak csak két évvel később alkalmazhatók az iparban. Ezt a két évet a legnagyobb részben az utcán töltik ezek a gyermekek és szinte megnyugvással kell kisérnünk azt a jelenséget, hogy ezeknek a gyermekeknek nagy része az iparba kerül, mert bár az ipari munka sokszor súlyos és terhes, különösen a testi fejlődés szempontjából: elvonja ezeket a gyermekeket az utcának káros behatásától és káros miliőjétől Az együttes bizottság átérezte ezt a nehéz, nemcsak szociális, hanem kulturális jellegű kérdést a magyar közgazdaság és a magyar művelődés szempontjából. Látjuk azt, hogy helyes és üdvös szociálpolitikát csak helyes kulturális politika alapján lehet kiépíteni és inaugurálni is. Épen ezért, hogy ez a két esztendő is eltűnjön a magyar nép életviszonyaiból, határozati javaslatot terjeszt a t- Ház elé, amelyben felhívja a képviselőház a kormányt az elemi népoktatás nyolc évre leendő kiterjesztésének megoldására és felkéri, hogy ennek megfelelő előkészítéseket tegyen, hogy ez minél hamarabb törvényhozási rendezés alá kerüljön. Amikor ezt a határozati javaslatot az együttes bizottság szempontjából van szerencsém a t. Ház elé terjeszteni, itt csak két körülményre Ikivánok rámutatni előadmányómban, nevezetesen az iparosodás érdekének a szociális érdekkel való összhangbahozására. Ezt a szempontot tartja tulajdonképen a javaslat is szem előtt ezt az érdeket, az iparosodásnak az ipari termeilésnek érdekét óhajtia a szociális érdekkel összhangba hozni. Kívánatos, hogy ennek a két szempontnak összeegyeztetésével ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után minél üdvösebb, minél áldásosabb eredményt hozzon mind a termelés, mind a szociális érdek kérdésében, (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc iegyző: Csík József ! 61*
