Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-88
88. ülése 1927 november 15-én, kedden. 367 Az országgyűlés képviselőházának yán: Ilyen felhivás nem érkezett! Ha pedig érkezett, nem fogunk vele törődni, mert senki sem fog nekünk kívülről parancsolni!) Fentartom azt az állításomat, hogy ilyen felhivás érkezett önökhöz. (Haller István: Visszautasítunk minden külső beavatkozást, bárkitől jöjjön is!) Ami mármost a taglétszámot illeti, ne méltóztassanak kívánni, hogy annak boncolgatásába menjek bele, hogy a keresztényszocialista szakszervezeteknek mennyi a taglétszáma, csak legyen szabad egy konkrét tényre hivatkoznom, mégpedig arra, hogy önök kimutatást közöltek egy bizonyos időben a munkanélküli tagokról. És ezek mellett megjegyezték, hogy azok hány százalékát képezik a tagoknak. Ennek alapján természetesen nagyon könnyen ki lehetett számitani a taglétszámot, csak a százalék arányában ki kellett számitani, hogy mennyi az a szám, amely nem volt munka nélkül. (Tobler János közbeszól.) Ne tessék haragudni, ha az önök által most emiitett számnak csak egynegyed része jött ki ebből. Ezt most már ne velem méltóztassanak elintézni, hanem a saját hivatalos kimutatásaikkal, amelyekben önök üyen számokat adnak. (Zaj a baloldalon.) Egy bizonyos, az, hogy amig a mi szervezeteink minden évben pontos kimutatást közölnek a bevételeikről és a kiadásaikról, és a nyilvánosság előtt, mindetiki által hozzáférhető módon egy kimutatást adnak erről, addig ez a kimutatás a keresztényszocialista szervezetek részéről mindig hiányzott. (Tobler János: Téved! — Zaj.) Tény az, hogy amikor a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal küldöttsége itt járt 1919-ben, az is f kénytelen volt megállapítani, hogy a keresztény szervezetek adatai nem megbízhatóak, mert háromizben kértek tőlük adatokat és mind a három alkalommal más adatokat kaptak. (Tobler János: Tévedés!) Ami a sztrájktörést illeti, nagyon szívesen rendelkezésre bocsátom erre vonatkozólag is az összes adatokat. Addig is egy esetre kivánöm ügyelmüket felhívni. Az önök bányásztitkára, Vihaly a pécsi bérmozgalommal kapcsolatban egyenes felhivást intézett az ott dolgozó keresztényszocialista munkásokhoz, hogy dolgozzanak és menjenek be az üzembe. Ez a levél, Vihaly eredeti levele, az urak rendelkezésére áll, amelyet ő intézett az ottani munkásokhoz, hogy egy kifejezett bérmozgalommal kapcsolatban támadják hátba a munkásokat. Ez a levél különben megjelent nyomtatásban, a nyilvánosság előtt is és sohasem cáfolta meg senki. Ami a vádaskodást illeti, a vádaskodás tekintetében is az igen t. képviselő urak... (Haller István: Amit Önök csinálnak, arról nem emlékeznek meg, de az ilyen levélről igen. Az a tény, hogy önök sokszor sztrájkolnak, annyit jelent, hogy ellene vannak a sztrájknak 1 ?) önök mindig fognak találni egy hajszálat a sztrájk alkalmával. (Haller István: Ez az a hajszál!) Én azt mondom, hogy ilyen hajszálat a külföldi keresztényszocialista munkások sohasem találnak, mindig csak önök találnak és érdekes, hogy minden sztrájk alkalmával találnak ilyen hajszálakat. Keresik az indokát annak, hogyan tehessenek mint sztrájktörők a kapitalistáknak szolgálatokat. (Tobler János: Ezennel tiltakozunk!) Itt az önök képviselője pár perccel előbb azt mondotta, — s ebből is látszik, hogy mennyire nem ismerik a viszonyokat — hogy a munkások hosszú időre önként jelentkeznek és hogy ő ezt természetes dolognak tartja és nem kifogásolja, mert hiszen, ha ez ellen állást- i foglalna, csak stabilizálná azt a nyomort, amely a munkások között van. Ezt mondotta öt percei előbb Kócsán t. képviselőtársam, s utána felszólalt ősik József t. képviselő ur, és nagy beszédet mondott a 8 órai munkaidő mellett. Hogy méltóztatik ezt a két felfogást összeegyeztetni? (Haller István: Majd összeegyeztetem!) Önök sok mindent össszetudnak egyeztetni, de ha az összeegyeztetésre kerül a sor a helyzet az, hogy Szabó József volt képviselő ur itt a Házban elmondott rágalmaiért, amelyeket künn a nyilvánosság előtt is megismételt, vagy tízszer volt a bíróság elé idézve Pécsre, s végül csak akkor lehetett a tárgyalást megtartani, amikor a mentelmi jog már nem védte őt. Ö azzal próbált a bizonyítás elől kitérni, hogy felajánlott egy ellensaámlát, s azt mondotta, hogy nekünk is vannak pereink, amelyeket ő hajlandó beszüntetni, ha mi visszavonjuk az ellene indított pert. Bocsánatot kérek, az nagyon furcsa módja az igazságkeresésnek, hogy amikor valaki egy népgyűlésen odaáll és azt mondja, hogy X. Y. a munkásokba belelövetett, s amikor én azt mondom, hogy tessék bizonyítani, s megengedem a bizonyítás minden módját és lehetőségét és felsorakoztatom a tanuk tömegeit, akkor a végén az illető előáll és azt mondja: egyenlítsük ki a dolgot egy ellenszámlával, ő visszavon egy másik pert, amelyhez semmi közöm sincsen, s vonjuk mi is vissza a pert. Ha valaki ilyesmihez hozzájárulna, ez az erkölcstelenségnek olyan foka vodna, amelyhez minőségben hozzá lehetne mérni azt, ha valaki künn a fórum előtt hirdeti a keresztény erkölcsöket és szidja a zsidókat, titokban azonban a behozatali engedélyeket a zsidóknak adja oda, hogy ezek bonyolitsák le ezt a tranzakciót. 'Haller István: Erre nézve a biróság fo^f. megállapítani az igazságot! —- Zaj.) Azt is méltóztassék összeegyeztetni, hogy a dohánygyári munkásoknak ... (Haller István; közbeszól.) Én nem mondtam ítéletét, én csak egy körülményre hívtam fel a ügyeimet, arra, amire válaszoltam, hogy van már elsőfokú Ítélet, amelyben az illetőről megáll apittatott, hogy semmitsem tudott bizonyítani, s ezért hét napi elzárásra Ítélték. Természetes, ha én lettem volna az illető, máskép bíráltait am volna el és nem hét nappal úsztam volna meg a dolgot, ha ilyent állítottam volna s valószínűleg nálam nem függesztették volna s valószinüleg nálam nem függesztették ján, miután rólam az a felfogás, hogy javíthatatlan vagyok s ezért valószinüleg már előre eszkomptáltatták volna velem a büntetést. (Zaj.) Ezeket voltam bátor megemliteni azokra vonatkozólag, amik itt a vádakra nézve elhangzottak. A javaslathoz magához — újból hangsúlyozom — a magunk részéről hozzájárulunk, bár meg vagyunk győződve arról, hogy ez a gyakorlati életben nem sokat jelent. Most csak azt a kérelmet intézem újból a minister úrhoz, ne méltóztassék a munkaadók siránkozásainak túlságosan hitelt adni, hanem méltóztassék a szociális javaslatoknak azt a minimumát keresztülvinni, amelyet külföldön már elfogadtak. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem.) Ha szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister szólásra jelentkezik.) Ma kivan a minister ur nyilatkozni? (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Holnap kivánok nyilatkozni.) A legközelebbi ülésen? (Herrmann Miksa kereskedelemügyi mi' nister: Igen.)