Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-87
Az országgyűlés képviselőházának 87. ülése 1927. évi november hó 11-én, pénteken, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyúi : Elnöki előterjesztések. — Huszár Károly napirendelőtti felszólalása az egyke elleni védekezés * "és a családi intózméűy védelme tárgyában. — Gróf Bethlen István ministerelnök válasza. — Az 1921. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1924. évi VI. Egyetemes Értekezletén a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában elfogadott ajánlás tárgyában a kereskedelemügyi minister jelentésének tárgyalása. Felszólalt: Propper Sándor. — Az igazságügyi bizottság beterjeszti jelentését a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az inditványkönyv felolvasása. — Hogymegi-Kiss Pál felszólalása személyes kérdésben. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Vass József, Herrmann Miksa és gr. Klebelsberg Kunó. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra Á5 perckor.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét vezetni fogja Urbanics Kálmán jegyző nr, a javaslatok mellet felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző ur. Bejelentem a t. Háznak, hogy Huszár Károly képviselő ur az egyke elleni védekezés és a családi intézmény védelme tárgyában napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő urnák megadtam és igy Huszár Károly képviselő urat illeti a szó. Huszár Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Lelkiismeretben kötelességemnek tartom, hogy ezzel a fontos társadalmi problémával, amelynél az én nézetem szerint az élő magyar generációnak egyetlen egy problémája nem égetőbb és nem fontosabb, tudniillik a magyar családi intézmény megrendülésével az országban járványosán elterjedt gyermek- és magzatirtással, az egyke-rendszernek mindig szélesebb területre való kiterjedésével és mindazokkal a kérdésekkel, amelyek evvel összefüggnek, a Házat foglalkoztassam. Kérem szives türelmüket és pártkülönbség nélkül arra kérem a mélyen t. képviselő^ urakat, szíveskedjenek Ítéletüket azokról a részletekről is, amelyeket el fogok mondani, addig fentartani, amig az egész beszéd elhangzott, mert hiszen bármelyik mondatnak kikapása ebből az egész komplexumból esetleg ott is kontroverziákat kelthet, ahol arra semmi szükség nincs. Meg vagyok győződve, hogy ugy fogom ismertetni és ugy fogom a nemzet közvéleménye elé tárai ezt az KÉPVISELŐHÁZI 2TAPLÓ. VI. égető nagy kérdést, hogy ez talán az egész magyar társadalomnak egyetemes felfogását fogja kifejezni.. (Halljuk! Haljuk!) Mélyen tisztelt Uraim! Ez a kérdés,elsősorban és főképen az eleven magyar néperő megmentésének és szaporításának a kérdése, (Láng János: Faji kérdés!) úgyhogy ez a fő szempont, amely engem a dolgok megítélésénél vezet. Ki fogok térni az erkölcsi, gazdasági és más vonatkozásokra, bennünket azonban itt a törvényhozás házában mégis az a gondolat kell hogy elsősorban vezessen: mit jelent az a magyar nemzetre nézve, ha az eleven magyar néperőben — amely végeredményében magát a nemzetnek életét jelenti — olyan pusztulás megy végbe, amelyet később talán soha az életben helyrehozni nem lehet. Csak jelezni akarom, hogy miben fogok konkludálni. Nézetem szerint nem lehet senkinek törvényesen megparancsolni, hogy gyermeket hozzon a világra. Nézetem szerint ezt egyedül parancsokkal és rendeletekkel elintézni nem lehet. Az egész magyar közgazdasági politikát be kell állítani ezzel a veszedelemmel szemben; bátrabban kell előremennünk a szociálpolitikai reformok terén és minden lépésünket abból a szempontból kell intéznünk, hogy nem az egyén és talán nem is az osztályok fontosak. Az első és legfontosabb az, hogy egészséges családok egészséges utódokat hozhassanak a nemzetnek, hogy ezeket a megszületett gyermekeket életben tudjuk tartani és hogy ezeknek az egészséges egyedeknek száma akkora legyen, hogy hatalmi pozíciónkat itt ezen a földön minden ellenséges, bennünket fenyegető és szorongató nép között minden körülmények között meg tudjuk védelmezni. (Hegymegi-Kiss Pál: Helyes!) Feltétlenül szükséges a társadalom minden osztályának egyetértése és legnagyobb jóakarata e kérdés elintézéséhez, mert a gazdag és vagyonos osztályok jóakarata, amely nem szabad, hogy hiányozzék ebben a dologban, tulaj 52
