Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-86

Az országgyűlés képviselőházának 86. ülése 1927. évi november hó 10-én, csütörtökön, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A jelzálogjogról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az 1921. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Propper Sándor, frühwirth Mátyás, Györki Imre, Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister ; az 1., 2. ós 3. §-okhuz Erődi-Harrach Béla előadó. — A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1924. évi VI. egyetemes értekezletén a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában elfogadott ajánlás tárgyában a kereskedelemügyi minister jelentése. Felszólaltak: Oberhammer Antal előadó, Györki Imre, Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister, Gál Jenő, Wolff Károly, Oberhammer Antal előadó, Rothenstein Mór, Rassay Károly, Szabó Imre. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az. ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bad János, Scitouszkg Béla, Herrmann Miksa. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanies Kálmán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző ur. Napirend szerint következik a jelzálogjogról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kér dem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a heti pihenőidőnek az ipari üzemekben való érvényesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 21. 283) tárgyalása. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Propper Sándor. Propper Sándor: T. Képviselőház! Noha feltétlenül szociálpolitikai javaslat az, amelyet tárgyalunk és én nagyon szeretem a szociálpolitikát, eredetileg mégis ugy határoztam, hogy ennél a javaslatnál nem szólalok fel, nem pedig azért, mert kijelenthetem, hogy ennél a javaslatnál is egészen nyugodtan az érdektelenség álláspontjára helyezkedhetünk, ug-y mint a megKJÉFV1SELŐHÁZI NAPLÓ. VI. előzően bemutatott hasonló egyezménytervezeteknél és előterjesztéseknél. Ez a javaslat tudniillik ugyanabban a hibában szenved, mint a megelőzöK; ha tudniillik törvénnyé válnak, ha belekerülnek a törvénytárba, egyáltalán nem változtatnak a meglevő helyzeten, nem hoznak jobbulást ezen a téren, mert az élet. már igen régen határozott ebben a kérdésben és máskép határozott, mint amit ez a javaslat mond, úgyhogy teljesen mindegy, hogy ebből a javaslatból lesz-e törvény vagy sem, a meglevő állapot ezzel egyáltalán nem változik, Ez fájdaimas, de valóság és igy bennünket mintegy felmentene attól, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljunk. Akár bíráljuk a kérdést, akár nem, akár elvetjük a javaslatot, akár elfogadjuk, teljesen mindegy. Két szempont azonban felszólalásra késztet engem. Az egyik Frühwirth Mátyás képviselőtársam felszólalása, a másik pedig a minister ur önkéntelen állásfoglalása ebben a kérdésben, kapcsolatban Frühwirth képviselő ur felszólalásával. Frühwirth képviselő ur valószínűleg már odahaza elhatározta magában, hogy a szociáldemokrata párt ezt a javaslatot nem fogja elfogadni és erre állította be a maga mondanivalóit, a maga felszólalását. (Frühwirth Mátyás: Tudtam, hogy el fogják fogadni!) Előtte beszélt két szociáldemokrata képviselő, mind a kettő megérdemelt bírálatban részesítette a javaslatot; az egyik azonban már beszéde elején, a másik beszéde végén kijelentette, hogy a javaslatot elfogadja. Frühwirth képviselő ur azonban, mint mondom, be volt állítva arra, hogy a szociáldemokrata képviselők nem fogadják el

f a javaslatot és igy az ő előre elhatározott és kicirkalmazott mondanivalója kellett, hogy valahogyan kijöjjön. Ahelyett tehát, hogy a javaslatot birálta volna, vagy gusztusa szerint a kormánynak udvarolt volna a javaslat beterjesztéseért, 48