Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-73
le T Az országgyűlés képviselőházának lyel állandóan foglalkozni és amelynek leküzdésére törekedni is kell. Itt érvényesül azután az az, elv» hogy még a filléreket sem szabad mellőzni, minden pontot ki kell kutatni, ahol valamit javíthatunk kereskedelmi mérlegünk paszszivitásán. És hogyha mi ezeket a szezoncikkeket kivisszük, azt hiszem, ha nem is nagyon nagy tételekről lesz szói, de olyan tétetekről, amelyekről lemondanunk nem szabad és amelyeknek érvényesítését épen ez az intézkedés célozza. Ha mindent végig gpndolunk, bizonyos, hogy nehéz volt az elhatározás ennek a szerződésnek megkötésére. Megnyugvást szolgáltathat azonban, hogy erős hang nyilatkozott meg a mielőbbi életbeléptetései mellet, noha nem szeretném azt, hogyha a kormány túlságosan az úgynevezett közhangulat benyomása és befolyása alatt cselekednék, mert a közhangulat nem mindig nyugodt megfontolások eredménye, már pedig, ha valahol, akkor gazdasági kérdések megítélésében nyugodt megfontolásra van szükség. De megnyugvást adtak nekem azok a tárgyalások is, amelyek a szerződés megkötésének egész ideje alatt az érdekeltségekkel folytak, és amelyeken az érdekeltségnek hivatott és vezető emberei mérlegelték a pro-t és a kontrát és megadták azt az alapot, amelyből kiindulva mi azután kisebb felelőséggel tovább indulhattunk. JÓ lelkiismerettel mondhatom, hogy mindig az volt a hangulat, hogy súlyos a teher, meg kell gondolni, aludjunk rá még egyet, de a rögtöni szakítást még sem merte senkisem kimondani, amiből az látszott, hogy még sem olyan kiáltók azok a hátrányok, amilyeneknek azokat egyesek látják és hangoztatják. Amidőn tehát most feltártam nagy vonásokban azt az egész mechanizmust, amely egy ilyen szerződés megkötésekor működik; amikor ebből a tisztelt Ház azt a meggyőződést meríthette^ hogy mi itt nem pillanatnyi hangulatok szerint indultunk, hanem hozzáértőknek meghallgatása után: azt hiszem, nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom a szerződést a t. Háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps ) Elnök: Miután az előadó ur nem kivan szólani, szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a külügyi, a közgazdasági és földmivelésügyi bizottságok szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a külügyi, közgazdasági és földmivelésügyi bizottságok szövegezésében, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, 1., 2., 3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a í. §-t.) Az előadó ur kivan szólni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A 4. $-ban inkább a precizitás kedvéért kérek egy stiláris módosítást, mégpedig azt, hogy a 4. § második sorában a »felhatalmazás alapján« szavak helyett az »és ez alkalommal« szavak beiktatását kérem. (Helyeslés.) Elnök: A 4. §-hoz az előadó ur módosító indítványt tett. A kérdést ugy fogom szavazásra feltenni, hogy a bizottság szövegével 73. ülése 1927 június 22-én f szerdán, szembe állítom az előadó ur által javasolt szöveget. Ha nem méltóztatnak elfogadni a bizottsági szöveget, akkor az előadó ur szövegezésében fogom a javaslatot elfogadottnak kijelenteni. Kérem azokat, akik az eredeti bizottsági szövegében fogadják el a 4. §-t, szivekedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház tehát az eredeti szöveget mellőzte és az előadó ur által javasolt szövegezést fogadta el. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatott. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok a Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik az olasz királysággal kötött egyenes adóügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 111, 186.) tárgyalása. Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására áttérnék, a házszabályok 204. §-a alapján jelentem a t. Háznak, hogy a mai napirendünknek 3., 4., 5. és 6. pontja alatt szereplő pénzügyministeri törvényjavaslatok tárgyalásának tartamára a szükséges felvilágosítások megadása végett a pénzügyminister ur Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár,' országgyűlési képviselő urat megbizottként bejelentette. Ai Ház, a bejelentést tudomásul veszi. Az előadó urat illeti a szó. Paupera Ferenc előadó: T. Képviselőház! A magyar királyság és az olasz királyság között egyenes adóügyi egyezmény jött létre, amelynek célja, hogy a kölcsönös gazdasági érintkezésben a kettős megadóztatás terhétől óvja meg a magyar és az olasz gazdasági életet. Ennek a, létrejött egyezménynek becikkelyezése a jelen törvényjavaslat feladata. Hasonló törekvések már régebben voltak Olaszországgal szemben, hogy ilyen irányú egyezményt hozzunk leltre éspedig 1922-lben, akkor azonban kollektív alapon akartuk ezt az egyességet létrehozni. Az egyesség létrehozásában résztvettek volna Olaszországon kivül Ausztria. Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Lengyelország. Ezek a tárgyalások azonban annakidején végleges eredményre nem vezettek nem vezettek pedig azért, mivel egyrészt Csehszlovákia nem irta alá ezt az egyezményt, másrészt mivel annak egyes intézkedései nem mindenben feleltek meg. A kollektiv egyesség igy nem jővén létre, kormányunk tevékenysége odairányult, hogy már most az egyes államokkal külön létesítsünk ilyenl egyesadóügyi egyezményt. Sikerült is ilyen egyenesadóügyi egyezményt létesítenünk a Németbirodalommal, Ausztriával és Csehszlovákiával. Az Olaszországgal létesített és a jelenlegi törvényjavaslatban foglalt adóügyi egyezmény alapelveiben teljesen egyezik azokkal az egyezményekkel, amelyeket eddig a Nemetbir.odalommal, Ausztriával és Csehszlovákiával kötöttünk. Alapelve ennek az egyezménynek is az, hogy csak az egyenesadókra trjed ki és nem terjed ki a közvetettadókra és a fogyasztásiadókra. Felsorolja azokat az egyenesadókat, amelyeikre kiterjed; éspedig kiterjed a földadóra, a házadéra, a keresetiadóra. a társulatiadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra. Az örökösödésiadóra még nem terjed ki* de gondoskodás történt arról, hogy az egyességi tárgyalások e tekintetben is előkószittessenlek. A törvényjavaslat azután foglalkozik azokkal az irányadó megállapításokkal, amelyek abban a tekintetben esnek latba, hogy mármost az adóztatás hol történjék. Ebből a szempontból a föld- és házadónál az ingatlan fekvése s az ipari és kereskedelmi tevékenységekből szár-
