Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-84

Az országgyűlés képviselőházának í álláspontjára és megakasztja, hogy a jelzálogtárgyak egymás között értéküknek aránya szerint viselik a terhet. Ha az egyik jelzálogtárgy tulajdonosa kifizette a követelést, élhet a beneficium divisionis jogával. A legnagyobb értékű újításnak azt tartom, ami a biztositéki jelzálogjog körül történik. Méltóztatnák tudni, hogy az egész biztositéki jelzálogjogi intézményünk régi telekkönyvi rendtartásunk 65. §-ának ama bekezdése alapján nyugszik, amely ott még lazán és kivételkepen lett csak megállapitva, de ami kivétel tulaj donképen egy erőteljes, nagy szabállyá fejlődött ki a gyakorlatban. Hiszen .. legtöbb banknak hitelbázisa a biztositéki jelzálog volt. Azonban egész biztositéki jelzálogjogunk pedig erősen labilis alapon nyugodott. Nyugodott azon a labilis alapon, amely abból a dogmatikai elgondolásból táplálkozott, hogy a biztositéki jelzálognál nincs meghatározott követelés, a telekkönyvi specialitás elve nem egy meghatározott követelésben, hanem egy jogviszonyban van megtestesülve. A Tíövetelés és jogviszony két különböző fogalom. Ennek következménye pedigr az lett, amint a Kúriának 8-as számú jogegységi határozata azt meg is rögzitette, bogy forgalom e jelzálogjog tekintetében nem következhetett be, mert akár az adós, akár a hitelező oldalán következett be a személyi változás, ha ez a személyváltozás mindjárt az univerzális szukceszszió eredménye is volt, a megszakadás megtörténvén, a követelés és a jelzálog között a jogviszony fedezetlen maradt. Ez pedig a gyakorlati életben rettenetes nagy nyomorúságot okozott ugy a hitelező, mint az adós szempontjából. Az adós szempontjából azért, mert ha például nekem volt váltóhitel biztositéki betáblázásom az ingatlanomra és meghaltam, a fiamnak, aki általános univerzális szukcesszorom lett, újból be kellett azt tábláztatnia. Ha pedig az adós adta el valakinek ingatlanát, annak is újból be kellett tábláztatnia, szóval teljes lazaság volt a követelés és a jelzálogjog között és ez a lazaság a biztositéki jelzálogjogot forgalmi képességéről megfosztotta. A javaslat ezt a kérdést tökéletesen rendezi. Az idő előrehaladottsága miarí nem kívánok a részletekbe belemenni, de rov'aen mégis hangsúlyozni óhajtom, hogy a javaslat ezt a régi anomáliát megszünteti, a követelés és a zálog jog átruházhatóságát szinte papirszerüleg biztositja. Ez az az ujitás és reparáció, amely a mi régi jogunkkal szemben szükségessé vált és amely keresztül van a javaslatban vive, és amely egyúttal a legnagyobb mértékben szolgálja a mobilizáció elvét is. A leglényegesebb ujitás, amint bátor voltam kifejteni, a harmadik tipus, a telekadósság tipusa. Ezt az igazságügyminiszter ur volt szives a 'képviselőháznak megmagyarázni. Én egy mondatban tudok rá felvilágositó, karakterisztikus magyarázatot adni. A telekadósság semmi egyéb, mint ingatlan-lombard. Ha valaki az óráját zálogba helyezi, az óra felel és nem ő, a teleknél pedig, ha valaki telket köt le, a telek felel és nem ő. Ennek gyakorlati jelentősége az, hogy telekadósság esetében — hogy helyesen fejezzem ki magamat — egyéni hitele teljesen szabad marad, maga a telekadósság az ő egyéni hitelképességét nem érinti, mert az adósságért csak maga a telek felel. A második nagyjelentőségű ujitás a javaslatnak mindkét rendbeli jelzálogjognál^ annak papirszerüvé tétele, a jelzálogadóslevél és a telekadóslevél formájában és igy a jelzálogos i ülése 1927 november 8-án, kedden. 265 adósságnak ideális formában való forgalomképessé tétele. Ez a nyugati államokban már régóta ismert dolog, ott mindenütt ismerik ezt, sőt még eggyel többet is ismernek, a járadékadósságot is, amelyre nézve a mi álláspontunk az volt, hogy azt jegyrészt a mobilizáció elve sem kivan ja, — Németországban sem vált be — másrészt a forgalomképesség szempontjából sem egészen kívánatos, és mindazt a célt, amelyet meg akarunk valósitani, elérhetjük a telekadósság és a telki teher jogintézménye által, szóval ezeknek elhagyása által ugyanazt csinálja a javaslat, mint amit a nyugati államok jogrendszere csinál, hogy a jelzálogadóslevél és a telekadóslevél segítségével papirossá alakitja át a jelzálogos adósságot és a papir forgalomképességével biztosítja a jelzálogos hitel abszolút forgalomképességét. Ezek az intézmények nemcsak a mobilizáció elvét szolgálják, amint voltam bátor említeni s amint különösen az igazságügyminister ur volt szives rámutatni, hanem a gazdasági életnek jönnek igen nagy segítségére az által, hogy a mi jogrendszerünket közelebb viszi azon államok jogrendszeréhez, amely államok tőkéseitől az idegen tőkék beáramlását és saját gazdasági életünk felfrissítését várjuk. S ezekkel az uj jogi intézményekkel tényleg lehetővé is van téve az idegen tőke beáramlása. Ezekben voltam bátor az idő előrehaladott Voltára való tekintettel röviden ismertetni az ebben a javaslatban lefektetett alapelveket. A részleteknél majd leszek még szerencsés bizonyos ujitásokra is felhivni a figyelmet, örömömnek ismételten is kifejezést kell adnom afölött, hogy ezt a törvényjavaslatot itt képviselhetem, mert e törvényjavaslattal nemcsak egy uj. rendszeres kódex lép be a mi magánjogi törvénytárunkba, hanem semmi akadálya sem lesz majd annak, hogy mihelyt az általános nagy polgári törvénykönyvet megcsináljuk, ezt a javaslatot ugy ahogy van, egy fejezetképen becikkelyezhessük a polgári törvénykönyvbe. Mert mindenképen igyekeztünk a polgári törvénykönyv rendelkezéseihez, alapelveihez és intézményeihez tartani magunkat, úgyhogy ez a munka állandó jellegű, azt lehet mondani: örökéletű munka lehet. A legjobb lélekkel ajánlom az igen t. Képviselőháznak, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: a ma letárgyalt 'két törvényjavaslat harmadszori olvasása; a jelzálogjogról szóló tövényjavaslat folytatólagos tárgyalása; a mai napirendünknek 6., 7. és 8. pontjaként szereplő tövényjavaslat és két jelentés tárgyalása; az iparban, valamint némely más vállalatokban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről; a közúti gépjárművek közúti célokra való megadózt atás ár ól ; az olasz királysággal kötött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről;