Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-82

204 Az országgyűlés képviselőházának 82, gekkel való megfertőződés legtöbb esete ittas vagy legalább is szesztől felhevült állapotban következik be. (Ugy van! jobbfelől.) Mindeze­ken felül az alkoholizmus a komoly megbetege­déseknek egész sorát vonja maga után, és mint­hogy az alkohol elsősorban az agy finom sejt­jeit támadja meg, ennélfogva az elmebetegsé­gek legnagyobb része egyenesen a szeszes ita­lokkal való visszaélésre vezethető vissza. Ha mindezekhez még hozzáteszem azt is, hogy a statisztika tanúsága szerint a nagy, a súlyos bűncselekmények legnagyobb részét ittas álla­potban követték el, akkor az alkoholizmusnak olyan bűnlajstromát tártam fel, hogy igazán nemcsak önmagunk, hanem hazánk iránt való kötelességünk is a íegerélyesebben fellépni az alkoholizmus rombolásaival szemben. (Ugy van! jobbfelől.) Igen ám, t. Ház, csakhogy ebben a küzde­lemben nagyon súlyos, nehezítő körülmények vannak, mert sokszor olyan érdekeket is figye­lembe kell venni, amelyek elől az objektiv gon­dolkodónak nem szabad elzárkóznia. Egyik ilyen érdek az államkincstárnak fiskális szem­pontja. Nagyon jól tudjuk, hogy az államok legnagyobb része monopólium formájában, vagy különböző adóztatások formájában a sze­szes italok forgalmából igen jelentékeny jöve­delmekre tesz szert, amelyeket háztartásában nem nélkülözhet, vagy nem akar nélkülözni. Azután itt vannak egyes termelőosztályok ér­dekei; megnevezhetném elsősorban a szőlőbir­tokosok és a bortermelők érdekeit. Ezek a kö­rülmények idézik elő azt, hogy egyfelől az ál­lam részéről az alkoholellenes mozgalmak rend­szerint nagyon bágyadt támogatásban részesül­nek és hogy másfelől egész társadalmi osztá­lyok állást foglalnak az alkohol ellen való küz­delemmel szemben. Nem minden állam és nem minden testü­let van ebben a sajnálatos helyzetben. Hivat­kozhatom Amerikára, ahol tudvalevőleg álta­lános szesztilalom van érvényben. Ezt az álta­lános szesztilalmat az Unió foederatio alkot­mányába illesztette bele. Aki tudja, hogy mi­lyen nehéz az Unió foederatiojának az alkot­mányán módosításokat tenni, annak fogalma lehet arról, mekkora nehézséggel járt, amig az alkotmányt ilyenképpen módositani tudták. Az alkotmánymódositáshoz ugyanis szüksé­ges, hogy a kongresszusnak mind a két háza kétharmad szótöbbséggel megszavazza !a mó­dosítást és az ekként megszavazott módosítást azután mind a 48 államnak legalább a három­negyed része ratifikálja. Mégis Amerika a há­ború 1 folyamán a katonákkal és tengerészekkel szemben alkalmazott abszolút szesztilalomnak olyan óriási hasznát látta, hogy közvetlenül ennek a befolyása alatt képes volt ezt a nagy gépezetet megmozgatni és alkotmányát egye­nesen a szesztilalom kedvéért módosította és ezt a tilalmat beillesztette a foederatio alkot­mányába. Tudjuk azt is, hogy ezzel az egyetemes szesztilalommal szemben meglehetősen nagy a társadalmi visszahatás Amerikában. Ezi a tár­sadalmi visszahatás azonban sohasem az egyes társadalmi rétegek gazdasági érvényesülésé­nek szempontjait viszi harcba, hanem kizáró­lag az egyéni szabadság szempontjaival érvel, azt vetvén a mérlegbe, hogy nincs joga az ál­lamnak arra, hogy az egyes magánegyének 3l­határozásába olyan mélyen beleavatkozzék, hogy még azt is megszabja, hogy minő italok­kal éljenek. A termelő osztályok érdeke nem szerepel a küzdelemben, amit különben igen ülése 1927 október 28-án, pénteken: könnyen megérthetünk egy példából is. Ame­rika legnagyobb gyümölcstermő területe tudva­levőleg Kalifornia és mégis az a sajátságos jelenség állott elő, hogy Kaliforniában az egyetemes szesztilalom behozatala után a szőlőterület nemhogy összezsugorodott volná, hanem azóta sokkal nagyobb területeket ültet­nek be iSzőlőveL mint azelőtt, ök természetesen meg tehetik ezt, mert hiszen nagyszerű világ­kereskedelmükkel az egész termelt szőlőmeny­nyiséget — nemcsak a régi, hanem az ahhoz jött uj szőlőmennyiséget is — könnyűszerrel mint gyümölcsöt elhelyezhetik. (Ugy van! jobbfelől.) Mi, sajnos, nem vagyunk ebben a szerencsés helyzetben. Én ezeket a nehezítő szempontokat csak azért adtam elő, hogy ebből azt a következte­tést vonjam le, hogy a társadalom megértőbb elemeinek ezekkel a szempontokkal szemben kettőzött kötelessége, hogy minden erővel fő­képen igen széles körű, nagy propagandisz­tikus, nagy felvilágosító tevékenységgel igye­kezzenek az alkohollizmus rombolásait erélye­sen és hatályosan ellensúlyozni. Igen nagy hi­vatás vár e tekintetben a műszaki tudomá­nyokra is. Azoknak Skell (rámutatni, azoknak kell felvilágositani a társadalmat az ipari hasznositásnak azokról a különböző rendelke­zésre álló módjairól, amelynek segélyével az­után az emberi élvezettől elvont alkoholt ipari hasznosítás utján lehet jövedelmezővé tenni. Van azonban egy olyan terület, amelyen azután sem az államnak fiskális szempontjai, sem semminemű társadalmi érdek, semmiféle termelőosztálynak érdeke figyelembe nem jö­het, hanem amelyen a feltétlen szigornak kell érvényesülni ; és ez az ifjúság védelmének a területe. A szakértők nézetei nagyban különböznek az alkoholnak az emberi szervezetre való ha­tása tekintetében, egyben azonban valamennyi szakértő megegyezik és ezt a tételt el kell fo­gadnia minden laikusnak is; ez pedig az, hogy a fejlődésben lévő emberi szervezetre az alko­hol feltétlenül káros hatással van és arra egye­dül olyan jelentőségű, mint a méreg. Az ifjú szervezetet, a növekvésben, a fejlődésben lévő szervezetet tehát az alkoholnak feltétlenül rom­boló hatása ellen megóvni egyenesen hazafias kötelességünk. (Ugy van! jobbfelől és a közé­pen.) E tekintetben törvényrendszerünkben már vannak szétszórt intézkedések. Ezeket az intézkedéseket összesiti, rendszerbe foglalja és kiszélesíti az előttünk levő törvényjavaslat, minélfogva én ennek az üdvös intézkedéseit a magam részéről egytől-egyig elfogadom. Tovább megyek, t. Ház. Én elfogadom a bi­zottságnak azt a kiterjesztő javaslatát is, amely szerint a népjóléti minister ur felhatal­mazandó volna arra, hogy adott esetekben a 18 éves védelmi korhatárt egészen a 21-ik év be­töltéséig kiterjeszthesse. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Megengedem, hogy a Ï8. és 21. évek között levő korhatáron belül már sok olyan emberi szervezet van, amely teljesen ki­fejlődött, amely talán nem igényíi azt a foko­zott védelmet, amelyet a 18 éven aluliaknak akarunk megadni, de elvégre egyes ilyen spo­radikus esetekből, a védelemnek egyes esetek­ben bizonyos mértékű feleslege sségéből soha senkire kár nem háramlik, azonban igen nagy és igen súlyos kár háramlik azokra a szerve­zetekre, amelyek 18—21 éves korban még nin­csen teljesen kifejlődve. Ezeket a bajokat pe­dig az egész nemzet a maga Összeségében meg fogja érezni. Azokat az igen t. képviselőtársaimat, akik

Next

/
Oldalképek
Tartalom