Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-81

'Az országgyűlés képviselőházának 81. szik valaki, hozzájuk megy- — Zaj.) és használ­hat momentán az államháztartás egyensúlyá­nak, méltóztassék azonban elhinni, hogy annál többet árt a ínagyar fajnak és annál többet árt a magyar nemzet jövőjének. (Felkiáltások jobbfelől: Ez igazság!) Rá kell mutatnom arra is, hogy megfor­dítva sokszor épen a súlyos szociális helyzet vezet az alkoholizmushoz. A silány ruházko­dás, a fűtetlen szoba, a rossz táplálkozás nem egy helyen és nem egy esetben előmozditja a mérhetetlen szeszfogyasztásnak, a pálinkázás­nak, a rosszul táplált félig felruházott didergő szerencsétlen gyermekek szesszel való traktá­lásának, és ezért nem tudom eléggé hang­súlyozni azt, hogy támogassa az állam sokkal fokozottabb mértékben (Zaj. — Halljuk! Hall­juk!) a gyermekmenhelyeket, hogy minél több gyermeket utalhassunk azoknak kötelékébe és minél több gyermek jusson ezáltal legalább is ruházathoz. Jóval fokozottabb mértékben tá­mogassa a népjóléti ministeriumnak azt a köz­jótékonysági . és emberbaráti ügyosztályát, amely elsősorban a ruházat nélkül álló, sze­gény, nagy arány okban pusztuló, ezerféle ve­szélynek és ártalomnak kitett magyar gyer­mekeken van hivatva segíteni. (Helyeslés.) Tudom jól, hogy mindaz, amit elmondot­tam, nem nehezíti meg annyira az alkoholizmus elleni küzdelmet, mint az a körülmény, hogy a szeszfogyasztásból eredő bevételek az állami 'költségvetés tételei sorában olyan óriási nagy szerepet játszanak, (Felkiáltások jobbfelől: Ez az!) hogy azokat az államháztartás ma még nem nélkülözheti. Talán késeibb — amikor azon­ban már nézetem szerint késő lesz — fogja tudni nélkülözni vagy legalább is redukálja ezeket a bevételeket. Nem vagyok; pénzügyi ka­pacitás, de ugy gondolom, hogy a szeszfogyasz­tásból származó bevételeket lehetne — legalább nagyrészben — oótolni azokkal a bevételekkel, amelyek a szőlőnek alkoholmentes feldolgo­zása révén folynának be. Nekem ez olyan meg­győződésem, hogy e tekintetben — bármilyen ellenkező érveléssel — kanacitálható nem va­gyok, különösen az amerikai példa után, ame­lyet itt már emiitettem. (Meskó Zoltán: Ti­tokban isznak az emberek. — Derültség.) De van még valami, ami ezzel a kérdéssel igen szoros összefüggésben van. Fél esztendeje hordok a zsebemben két kérvényt, két szegény, Trianon és a megszállás által nagyban sújtott községemnek a kérvényét és kilincselek ezek elintézéséért, ami kellő fedezet híján eddig nem sikerült, am el y ékben ^ezeknek a községeknek közönsége kéri a népjóléti ministert, hosrv se­gítse elő törekvéseiket kellő* államsegéllyel abban a tekintetben, hogy legalább 1—2 jóízű mélyfúrású kutat létesithessenek. Ezeknek a községeknek lakosai azt Ígérik. — nem tudom, készpénznek vesyem-e igézeteiket — hosrv amennyiben ők ió ivóyizet kapnak, »leszoknak az alkoholról«. Én hajlandó vasrvok ezt elfo­gadni, mert annyira ragaszkodnak ezek az em­berek a jővizü kutakhoz és mert ez a nén, am elvnek én már eleget beszéltem, mesr' ehető­sen tisztában van az alkoholizmus átkos és romboló hatásával. Végezetül még néhány szót óhajtanék in­tézni azokhoz a képviselőtársaimhoz, (Halljuk! Halljuk!) akik bizonyos averzióval viseltetnek mindaz iránt, amit elmondottam. (Ellenmon­dások jnbb frfol.) F/l-^öV: Csendet kérek! Alföldy Béla: A magyar népesedésnek el­szomorító, kétségbeejtő statisztikáját tárom a t. képviselőtársaim elé. (Meskó Zoltán: Ebben KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. ilése 1927 október 27-én, csütörtökön. 195 is igazat látok! — Jánossy Gábor: Azt nem a bor csinálja, hanem Trianon! Igen t. kápviselő­társam méltóztassék elgondolni; micsoda óriási vesztesége az a magyar nemzetnek, mi­lyen rohamos csökkenése a nemzeti erőnek, hogy ma Csonkamagyarország területén körül­belül 80.000 gyermekkel szüldtik kevesebb, mint ugyanilyen területen, ugyanennyi lakost szá­mítva békében. (Jánossy Gábor: Trianon! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Alföldy Béla: Én ezekből csak azt a követ­keztetést vonom le és azért hoztam ezt ide, mert ezekután, azt hiszem, nagyobb nyomatékkal tudok rámutatni arra, hogy nekünk mennyire kötelességünk, mennyire hazafias feladatunk maradék Magyarország maradék népének, ma­radék ifjúságának minden áron való megmen­tése és erősitése. (Ugy van! Ugy van! jobbfe­lől.) Ismétlem, nem küzdök a szesztilalom, az általános prohibició ellen, én csak a magyar gyermekeket, a magyar ifjúságot akarnám megmenteni. (Helyeslés jobbfelől! — Felkiáltá­sok: 16 éven alul!) A javaslatban megállapí­tott korig!... (Meskó Zoltán: 21 éves kori.«-!) vagyis a 18. életévig... (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak véleményeiket majd a szavazás ut­ján nyilvánítani. Alföldy Béla: Mert engedelmet kérek, ha mi a levente intézménnyel azt akarjuk elérni, hogy a fiatalságnak fizikai és erkölcsi erejét a lehetőség szerint fejleszthessük, akkor ne­kem az a nézetem; hogy ne vegyük el másik kezünkkel azt, amit egyik kezünkkel nyújtot­tunk annak az ifjúságnak. Mi meg- akarjuk menteni a levente intézménnyel az ifjúságot â fizikai és erkölcsi romlástól. Azt hiszem tehát, ebből az következik, hogy nekünk énen azt a romboló tényezőt, amely a legveszedelmesebb hatást fejti ki épen az ifjúság fizikai és erkölcsi erejére nézve, küszöböljük ki legalább vala­mennyire! Minthogy az előttünk fekvő törvényjavas­lat is ezt célozza, én ezt a javaslatot kész örömmel elfogadom. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Szabó Zoltán jegyző: Meskó Zoltán: (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Halasszuk hol­napra!) Meskó Zoltán: T. Ház! Igen t. képviselő­társamnak felszólalása után —_ őszintén mon­dom — nem esik nehezemre a javaslat elfoga­dását megindokolnom és örömmel üdvözlöm a minister urat. Nagyon sajnálom, hogy nin­csen jelen, hogy ezt mee-hallgathatta volna. (Esztergályos János: Ma^d megmondjuk neki!) Tudtam, hogyha szakkérdést tárgyalunk, itt lesz. (Élénk derültséa és taps jobbfelől.) Nagyon örülök, hogy a népjóléti minister ur ismét tanúbizonyságát adta annak a szere­tetnek, amellyel faja iránt viseltetik, hogy ismét fényes tanúbizonyságát adta annak, hogy szive egész melegével mennyire szereti a mi gyermekeinket. Igazán elismerem az ő ér­demét, és amikor a javaslatot elfogadva, egyes intézkedéseit mégis kritika tárgyává teszem, ez cseopet sem von le abból a határtalan biza­lomból, amellyel iránta viseltetem. (Éljenzés a jobboldalon.) T. Ház! Kevés idő áll rendelkezésemre s ezért csak sürgönystilusban fogok néhány szót szólni. Képviselőtársam fejtegetéseiben odáig ment, — mint orvosnak, ez kötelessége is — hogy ő már a szőlőtermelésre is befolyást akar 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom