Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-59

Az országgyűlés képviselőházának 59. ülése 1927. évi június hó 1-én, szerdán, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A földmivelósügyi, igazságügyi ós pénzügyi bizottságok benyújtják együttes jelentésüket a falusi kislakás épitést elősegítő épitósi hitelekből származó követelések biztositásáról és behajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A külügy minister benyújtja a Cseh-Szlovák köztársasággal kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — Az 1927/28. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Felszólaltak : Csizmadia András, Kun Béla. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpelláció : Gál Jenő, a kereskedelemügyi ministerhez, a Cseh-Szlovák állammal kötött vámszerződós becikkelyezése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Walko Lajos, Bud János, gr. Csáky Károly. ( Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 nerckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A miai ülés jegyzőkönyvét vezeti Griger Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gubiczia Ferenc jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esztergályos János jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Vargha Gábor képviselő ur levelét, amelyben betegsége tartamára, mintegy két-három hétre, valamint Buday Dezső képviselő ur levelét, amelyben külföldi tanulmányútjára való tekintettel öt hétre szabaídságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságokat megadni? (Igen.) A Ház a kért szabadságokat engedélyezi. Bemutatom a t. Háznak B-avasz László dunamelléki református püspök levelét, amelyben Darányi Ignácnak elhunyta alkalmából a képviselőház részéről kifejezett részvétért hálás köszönetet mond. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A házszabályok 223. §-a értelmében bemutatom a függőben levő indítványok és interpellációk jegyzékét. A Ház ezt tudomásul veszi. Jelentem a t. Háznak, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke átiratot intézett hozzám. Kérem a jegyző urat, hogy az átiratot felolvasni szíveskedjék. Griger Miklós jegyző (olvassa): »Méltóságos Elnök Ur! Peyer Károly országgyűlési képviselő ellen az 1925: XXVI. te. 180. §-ába ütköző s Gaal Gaston képviselő részéről emelt összeférhetlenségi ügy előkészítése folyamán az öszszeférhetlenségi állandó bizottság arról győződött meg, hogy a házszabályok nem foglalnak magukban kétségtelen intézkedést arranézve, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. V. ho^y ezen összeférhetlenségi eset az összefér,hetlenségi állandó bizottság, vagy pedig az összeférhetlenségi itélő bizottság hatáskörébe tartozik-e és ezek közül melyik az, amely a hivatkozott 1925: XXVI. te. 180. §-ában megállapított összeférhetlenségi esetekben érdemlegesen Ítélni jogosult, miért is erre a körülményre további intézkedés végett a bizottság Méltóságodnak, mint a Ház elnökének a figyelmét felhívja. — Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1927. évi április hó 6-án. Gróf Teleki Tibor, az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke.« Elnök: Az összeférhetlenségi állandó bizottság, mint a felolvasott átiratból méltóztatnak látni, felvetette a hatáskör kérdését abban a tekintetben, hogy az 1925: XXVI. te. 180. $-a alapján tett összeférhetlenségi bejelentések esetén a kérdésben az összeférhetlenségi állandó vagy az összeférhetlenségi itélő bizottság hivatott-e dönteni. A hatásköri kérdés felvetését indokoltnak és annak mielőbbi eldöntését múlhatatlanul szükségesnek vélem annál is inkább, mert nem tartom megengedhetőnek, hogy a Ház valamely tagja hosszú ideig legyen abban a bizonytalan és semmiesetre sem kívánatos helyzetben, hogy az emiitett törvény alapján ellene tett összeférhetlenségi bejelentés ügye a vonatkozó szabályok hiányos rendelkezései folytán nem nyerhet elintézést. Minthogy ebben a kérdésben nézetem szerint a házszabályok 235. §-ában meghatározott az a helyzet állott elő, amikor »a házszabály valamely esetre nézve kétségtelen rendelkezést nem tartalmaz« s amely esetben az elnök »javaslatot tehet a Háznak aziránt, hogy a felmerült esetben milyen eljárás követtessék,« indíttatva érzem magamat arra, hogy a házszabályok 235. §-a alapján javaslatot tegyek a t. Háznak. Javaslatom az: »Mondja ki a Ház, hogy az 1925. évi XXVI. te. 180. §-a alapján tett összeférhetlenségi bejelentések eseten az összeférhetlenségi állandó bizottság köteles az ügyet 8