Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-72

As országgyűlés -képviselőházának 7k tetszik a minister urnák — fából vaskarika és ilyén intézmény sem ebben az országban, sem egész; Európában többet találni nem lehet. Nem tudok elképzelni még a leendő Országos Munkásbiztositó Intézeten kivül még egy ilyen intézményt, amelynél az érdekeltség terhére ráoktrojál az államfő, a minister egy csomó tisztviselőt, ezeknek a tisztviselőknek megállapítja a státusát, azokat áthelyezheti, nyugdíjba helyezheti, magasabb fizetési osztályba előlép- j tetheti és semmi hozzászólásuk azoknak, akik t a terheket viselik, egyáltalában nincs. Ilyen j státust eddig a világon elképzelni nem lehetett. Ezért én ezt teljesen lehetetlennek tartom és ennek törlését kérem. • Abban az esetben, ha a minister ur ugy gondolja, hogy az intézményt az állam kezelésébe kell vennie és a tisztviselőkből közhivatalnokokat kell csinálnia, tessék vállalni ennek további logikus következményeit is, tessék az összes terheket magának az államháztartásnak viselnie és ha a terheket az államháztartás viseli, akkor (Rothenstein Mór: Csinálhat, amit akar a minister!) tessék ezekkel a tisztviselőkkel csinálni, amit akar a minister ur, áthelyezni vagy nyugdíjazni, az én véleményem szerint adhat nekik olyan állást, amilyen csak jól esik. Ezért javaslom, hogy a 115. § bekezdésének negyedik sorában »az intézetet terhelik« szavak helyére »az államot terhelik« szavak iktatandók be. Ezenkívül ugyanennek a szakasznak utolsó és utolsóelőtti bekezdését, amelyek _ a szolgálati viszonyra vonatkoznak és a népjóléti minister ur hatáskörébe utalják a szolgálati beosztás kérdését, az elmondottak alapján törölni kérem. Törölni kérem azért, mert már előbb rámutattam arra, hogy tarthatatlannak I tartom, hogyha az önkormányzat fizeti ezeket a tisztviselőket, akkor teljes egészében az ál- ! lamkormányzat és a népjóléti ministerium rendelkezzék ezekkel a tisztviselőkkel és ezek állapitsák meg ezeknek a tisztviselőknek szolgálati beosztását. Ha az alkalmazottak felett az önkormányzat rendelkezik, akkor természetesen az önkormányzatnak kell a szolgálati ügybeosztást és a szolgálati, fegyelmi szabályzatot megállapítania. Abban az esetben azonban, ha el méltóztatik fogadni azt az indítványt, hogy a költségek az államot terhelik, hogy az állami költségvetés terhére történnek a fizetések, akkor ! a magam részéről logikusnak találom azt is, hogy az utolsó és az utolsóelőtti bekezdés megtartassák. De minthogy garanciát erre nem látok, ezért szükségesnek tartom ennek a módosításomnak beterjesztését, amely azt foglalja magába, hogy a 15. § utolsó és utolsóelőtti bekezdése töröltessék. Végül legyen szabad néhány szóval kitérnem arra, amire vonatkozóan Homonnay t. képviselőtársam itt módosító inditványát előterjesztette, nevezetesen, hogy az Országos Munkásbiztositó Pénztár vezető tisztviselőjének állása milyen fizetési osztályba soroltassák. A bizottsági tárgyalás során magam is arra az álláspontra helyezkedtem, hogy ez az intézmény van a magyar közéletben olyan fontos intézmény, hogy az intézet vezetőjét feltétlenül megilleti a IV. fizetési osztály. Ezt ma is teljes egészében állom és az inditványnak ehhez a részéhez hozzájárulok. Nem tudok azonban hozzájárulni ahhoz a részéhez, amely vezérigazgatói címmel kivámja felruházni ezt a vezető tisztviselői állást. Nem tudok hozzájárulni azért, mert nem akarom Í, ülése 1927 június 21-én, kedden. á97 még a látszatát sem bevinni ide annak, hogy itt vezérigazgatói állást kreálunk. Egy ilyen intézmény vezetőjének ne méltóztassék vezérigazgatói elnevezést adni, mert ez nagyon hasonlít arra, amit már egyébként is kifogásoltunk, hogy ez üzlet lesz, hogy itt lesz egy táppénzkifizető gyár vagy járulékbeszedő üzem, amelynek szociálpolitikai jellege azonban akkor, amikor az egész intézmény állami kezelésbe kerül, teljesen el^ fog sikkadni. Ez nem hiúsági kérdés, azt hiszem, a vezető tisztviselő részéről sem. Ö megelégszik azzal, ha igazgatónak címezik. Ne adjunk itt a pénzintézeteknél vagy nagy ipari vállalatoknál szokásos vezérigazgatóig címet, amely nem illetheti meg ennek az intézménynek vezetőjét, amely nem jól hangzik egy olyan intézménynél, amilyennek szociálpolitikai elgondoj lásból kifolyólag az Országos Munkásbiztositó Intézetet tekintjük. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Nem óhajtok befolyni abba a vitába, hogy milyen címe legyen az Országos Munkásbiztositó Intézet vezetőjének, de a magam részéről is meg kell állapitanom, hogy az Országos Munkásbiztositó Intézet jelenlegi vezetője, Rodé, a legkitűnőbb szakember, akit ezen a téren ismerek, úgyhogy ő személyileg, egyénileg minden kitüntetésre érdemes, amelyet hivatali pályán egy szakember, egy lelkiismeretes, elméletileg és gyakorlatilag képzett férfi megérdemel. {Ugy van! — Rothenstein Mór: De vezér nem akar lenni!) Azt hiszem, igen t. szociáldemokrata képviselőtársaim ehhez a megállapításomhoz hozzájárulnak, (Ugy van! Ugy van!) úgyhogy megállapíthatjuk egyhangúlag, pártkülönbség nélkül ebben a képviselőházban, hogy az Országos Munkásbiztositó Intézet jelenlegi vezetője a maga képességeinél és munkájánál fogva egyhangú elismerésre tarhat ' számot, (Ugy van! — Zaj}.) Nem kompromittálom, remélem. (Zaj.) Ez nem célom. Minthogy azt tartom, hogy ez az elismerés minden oldalon megnyilvánul, a bennem élő objektivitásnál és igazságszeretetnél fogva örülök, amikor alkalmam van valakit lelkem, szivem szerint megdicsérni. (Zaj.) Nekem semmi érdekem nincs e körül. Sem munkaadó nem vagyok, sem munkás nem vas-yok ebben az értelemben, én egészen különálló helyzetet foglalok el. de mivel a szociálpolitika engem érdekel és örülök, ha n.

r megfelelő embereket a megfelelő helyen ta lálom, ennek az örömömnek adtam kifejezést. Azt hiszem, ezt senki nem hibáztathatja. (Helyeslés.) Igen t. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy miután ezt kötelességszerűen kijelentettem, viszont elvi szempontból megállapítsam azt, hogy azt a megoldást, amelyet a tisztviselői kérdésben a Munkásbetegsegélyzőnél tapasztalok, nem talál ont helyesnek. Egy intézetnél, amelyet az alkalmazottak, munkások és munkaadók közösen tartanak fenn, azt tartom helyesnek, hogy legyen azoknak befolyásuk, ingerenciájuk az ügyek vitelére és elintézésére. Én mindig, minden alkalommal az autonómia álláspontján állok. Ha az állam elfogadja a fizetéseket minden oldalról és azt állapitja mee\ hogy van egy autonómia, akkor az autonómiának legyen hatásköre legyen jogköre Az olyan autonómia, amely a -legfőbb kérdésekben nem intézkedhetik, nem autonómia. Ne áltassuk magunkat, t. Képviselőház. , Az álta71*