Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-72

As országgyűlés -képviselőházának 7k tetszik a minister urnák — fából vaskarika és ilyén intézmény sem ebben az országban, sem egész; Európában többet találni nem lehet. Nem tudok elképzelni még a leendő Országos Mun­kásbiztositó Intézeten kivül még egy ilyen in­tézményt, amelynél az érdekeltség terhére rá­oktrojál az államfő, a minister egy csomó tisztviselőt, ezeknek a tisztviselőknek megálla­pítja a státusát, azokat áthelyezheti, nyugdíjba helyezheti, magasabb fizetési osztályba előlép- j tetheti és semmi hozzászólásuk azoknak, akik t a terheket viselik, egyáltalában nincs. Ilyen j státust eddig a világon elképzelni nem lehe­tett. Ezért én ezt teljesen lehetetlennek tartom és ennek törlését kérem. • Abban az esetben, ha a minister ur ugy gondolja, hogy az intézményt az állam keze­lésébe kell vennie és a tisztviselőkből közhiva­talnokokat kell csinálnia, tessék vállalni en­nek további logikus következményeit is, tessék az összes terheket magának az államháztartás­nak viselnie és ha a terheket az államháztartás viseli, akkor (Rothenstein Mór: Csinálhat, amit akar a minister!) tessék ezekkel a tiszt­viselőkkel csinálni, amit akar a minister ur, áthelyezni vagy nyugdíjazni, az én vélemé­nyem szerint adhat nekik olyan állást, ami­lyen csak jól esik. Ezért javaslom, hogy a 115. § bekezdésé­nek negyedik sorában »az intézetet terhelik« szavak helyére »az államot terhelik« szavak ik­tatandók be. Ezenkívül ugyanennek a szakasznak utolsó és utolsóelőtti bekezdését, amelyek _ a szolgálati viszonyra vonatkoznak és a népjó­léti minister ur hatáskörébe utalják a szolgá­lati beosztás kérdését, az elmondottak alapján törölni kérem. Törölni kérem azért, mert már előbb rámutattam arra, hogy tarthatatlannak I tartom, hogyha az önkormányzat fizeti ezeket a tisztviselőket, akkor teljes egészében az ál- ! lamkormányzat és a népjóléti ministerium rendelkezzék ezekkel a tisztviselőkkel és ezek állapitsák meg ezeknek a tisztviselőknek szol­gálati beosztását. Ha az alkalmazottak felett az önkormányzat rendelkezik, akkor természe­tesen az önkormányzatnak kell a szolgálati ügybeosztást és a szolgálati, fegyelmi szabály­zatot megállapítania. Abban az esetben azonban, ha el méltózta­tik fogadni azt az indítványt, hogy a költsé­gek az államot terhelik, hogy az állami költ­ségvetés terhére történnek a fizetések, akkor ! a magam részéről logikusnak találom azt is, hogy az utolsó és az utolsóelőtti bekezdés meg­tartassák. De minthogy garanciát erre nem lá­tok, ezért szükségesnek tartom ennek a módo­sításomnak beterjesztését, amely azt foglalja magába, hogy a 15. § utolsó és utolsóelőtti be­kezdése töröltessék. Végül legyen szabad néhány szóval kitér­nem arra, amire vonatkozóan Homonnay t. képviselőtársam itt módosító inditványát elő­terjesztette, nevezetesen, hogy az Országos Munkásbiztositó Pénztár vezető tisztviselőjé­nek állása milyen fizetési osztályba soroltas­sák. A bizottsági tárgyalás során magam is arra az álláspontra helyezkedtem, hogy ez az intézmény van a magyar közéletben olyan fon­tos intézmény, hogy az intézet vezetőjét feltét­lenül megilleti a IV. fizetési osztály. Ezt ma is teljes egészében állom és az inditványnak ehhez a részéhez hozzájárulok. Nem tudok azonban hozzájárulni ahhoz a részéhez, amely vezérigazgatói címmel kivámja felruházni ezt a vezető tisztviselői állást. Nem tudok hozzájárulni azért, mert nem akarom Í, ülése 1927 június 21-én, kedden. á97 még a látszatát sem bevinni ide annak, hogy itt vezérigazgatói állást kreálunk. Egy ilyen intézmény vezetőjének ne méltóztassék vezér­igazgatói elnevezést adni, mert ez nagyon ha­sonlít arra, amit már egyébként is kifogásol­tunk, hogy ez üzlet lesz, hogy itt lesz egy táp­pénzkifizető gyár vagy járulékbeszedő üzem, amelynek szociálpolitikai jellege azonban ak­kor, amikor az egész intézmény állami keze­lésbe kerül, teljesen el^ fog sikkadni. Ez nem hiúsági kérdés, azt hiszem, a ve­zető tisztviselő részéről sem. Ö megelégszik azzal, ha igazgatónak címezik. Ne adjunk itt a pénzintézeteknél vagy nagy ipari vállala­toknál szokásos vezérigazgatóig címet, amely nem illetheti meg ennek az intézménynek veze­tőjét, amely nem jól hangzik egy olyan intéz­ménynél, amilyennek szociálpolitikai elgondoj lásból kifolyólag az Országos Munkásbiztositó Intézetet tekintjük. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Nem óhaj­tok befolyni abba a vitába, hogy milyen címe legyen az Országos Munkásbiztositó Intézet vezetőjének, de a magam részéről is meg kell állapitanom, hogy az Országos Munkásbizto­sitó Intézet jelenlegi vezetője, Rodé, a legkitű­nőbb szakember, akit ezen a téren ismerek, úgyhogy ő személyileg, egyénileg minden ki­tüntetésre érdemes, amelyet hivatali pályán egy szakember, egy lelkiismeretes, elméletileg és gyakorlatilag képzett férfi megérdemel. {Ugy van! — Rothenstein Mór: De vezér nem akar lenni!) Azt hiszem, igen t. szociáldemok­rata képviselőtársaim ehhez a megállapításom­hoz hozzájárulnak, (Ugy van! Ugy van!) úgy­hogy megállapíthatjuk egyhangúlag, pártkü­lönbség nélkül ebben a képviselőházban, hogy az Országos Munkásbiztositó Intézet jelenlegi vezetője a maga képességeinél és munkájánál fogva egyhangú elismerésre tarhat ' számot, (Ugy van! — Zaj}.) Nem kompromittálom, re­mélem. (Zaj.) Ez nem célom. Minthogy azt tar­tom, hogy ez az elismerés minden oldalon megnyilvánul, a bennem élő objektivitásnál és igazságszeretetnél fogva örülök, amikor alkal­mam van valakit lelkem, szivem szerint meg­dicsérni. (Zaj.) Nekem semmi érdekem nincs e körül. Sem munkaadó nem vagyok, sem mun­kás nem vas-yok ebben az értelemben, én egé­szen különálló helyzetet foglalok el. de mivel a szociálpolitika engem érdekel és örülök, ha n. r megfelelő embereket a megfelelő helyen ta lálom, ennek az örömömnek adtam kifejezést. Azt hiszem, ezt senki nem hibáztathatja. (He­lyeslés.) Igen t. Képviselőház! Méltóztassék megen­gedni, hogy miután ezt kötelességszerűen kije­lentettem, viszont elvi szempontból megálla­pítsam azt, hogy azt a megoldást, amelyet a tisztviselői kérdésben a Munkásbetegsegélyző­nél tapasztalok, nem talál ont helyesnek. Egy intézetnél, amelyet az alkalmazottak, munká­sok és munkaadók közösen tartanak fenn, azt tartom helyesnek, hogy legyen azoknak befo­lyásuk, ingerenciájuk az ügyek vitelére és el­intézésére. Én mindig, minden alkalommal az autonó­mia álláspontján állok. Ha az állam elfogadja a fizetéseket minden oldalról és azt állapitja mee\ hogy van egy autonómia, akkor az autonómiá­nak legyen hatásköre legyen jogköre Az olyan autonómia, amely a -legfőbb kérdésekben nem intézkedhetik, nem autonómia. Ne áltas­suk magunkat, t. Képviselőház. , Az álta­71*

Next

/
Oldalképek
Tartalom