Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-72

494 Az országgyűlés képviselőházának Uj 4. bekezedést indítványozott Györki Imre képviselőtársunk. Kérdem, méltóztatnak-e ezt az, uj 4. bekezdést, mint pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a pótlást elvetette. A régi 4. bekezdéssel szemben áll Györki Imre képviselőtársunk uj szövegezése. Kérdem, méltóztatnak-e a 4. bekezdést a bizottsági szövegezésben elfogadni, szemben Györki Imre képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta el, Györki képviselőtársunk szövegét pedig elvetette. Az 5. bekezdéssel szemben áll ugyancsak Györki Imre képviselőtársunk szövegezése. Kérdem, méltóztatnak-e az 5. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Györki képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta el, Györki képviselőtársunk szövegezését pedig elvetette. A 6. bekezdést nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A 7. és a 8. bekezdése Iszemben áll Györki Imre képviselőtársunk törlési inditványa. Kérdem, méltóztatnak-e a 7. és a 8. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Györki Imre képviselőtársunk törlési inditványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bizottsági szöveget fogadta el, a törlési inditványt elvetette. A 9. bekezdéssel szemben nincs indítvány, azt elfogadottnak jelentem ki. Végül uj 10. bekezdést indítványozott Györki Imre képviselőtársunk. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt az uj 10. bekezdést Györki képviselőtársunk inditványa alapján elfogadni, igen vagy néni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az indítványt elvetette. Következik a 114. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a Hí. §-t.) — Barla-Szabó József! Barla-Szabó József: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a 114. § 1. bekezdésének harmadik mondata még a következő három szóval egészíttessék ki: »vagy annak megbízottja«. Ezáltal a harmadik mondat igy hangzik (olvassa): »A vállalati pénztári választmány elnöke a vállalati pénztárt fentartó munkaadó vagy annak megbizottja.« Indokolásul bátorkodom felemlíteni, hogy a múlt tapasztalata alapján is tudjuk, hogy a vállalati pénztárak munkaadója, amennyiben egy ember ez a munkaadó, az ő üzemi dolgaival, az üzem vezetésével, irányításával annyira el van foglalva, hogy a vállalati pénztár választmányának vezetését rendesen megbízottra bizza. Ehhez hozzáveszem azt, hogy épen szociálpolitikai okokból is rendkivül fontos, hogy az üzemekben, a vállalatokban a munkaadónak direkt legyen^ egy megbizottja, aki ezeknek a kérdéseknek ébrentartásával, vezetésével, irányításával — hogy ugy mondjam — egész napi munkáját, életét tölti el. Ezenkívül a munkaadó számtalanszor részvénytársaság is. Ez is indokolja, hogy a fentartó részvénytársaság részéről álljon a választmány élén egy megbízott. Ennek alapján kérem a minister urat, hogy 72. ülése 1927 június 21-én, kedden. javaslatomhoz hozzájárulni sziveskedjék, a t. Házat pedig kérem, méltóztassék inditványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Rothensteiu Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 114. § már első bekezdésében olyanokat tartalmaz, amelyekre valóban rá lehet azt húzni, hogy fából vaskarika, (Derültség jobbfelől. — Jánossy Gábor: Tessék bebizonyítani!) mert imperative kimondja azt, hogy a budapesti kerületi választmány elnöke az Országos Munkásbiztositó Intézet igazgatója. Minden tisztelet az Országos Pénztár igazgatójának személye iránt, de a kerületi választmány mégis csak egy helyi szerve az Országos Pénztárnak, az igazgatóságnak és a törvényjavaslat más ,he> lyen azt mondja, hogy a kerületi választmánynak hatásköre olyan csekély, olyan minimális, hogy itt az elnökre nem kell olyan igen nagy súlyt helyezni. Ha tehát áll az, hogy a kerületi választmánynak amúgy is csak csekély a hatásköre, miért kell kimondani egyszersmindenkorra azt, hogy ennek az önkormányzati szervnek ab ovo és minden körülmények között az Országos Pénztár mindenkori igazgatója az elnöke. Bocsánatot kérek, ha őszintén csak valamicskét is akarunk az önkormányzatra adni, akkor még ezeknél a helyi szerveknél — amelyeknek hatásköre amúgy is korlátozott — sem lehet megadni a választmánynak azt a jogot, hogy saját kebeléből válassza meg elnökét, amint ez minden ilyen esetben meg is van más országos intézeteknél? Ezt a magam részéről én nem tudom akceptálni, de nem tudom akceptálni a további intézkedést sem, ahol a szakasz azt mondja, hogy (olvassa): »A vállalati pénztári választmány elnöke a vállalati pénztárt fentartó munkaadó.« Képzeljük el, ha a vállalati pénztár vezetőségéhek elnöke mindig a munkadó, hogy néz ki mindaz, amit e törvény alapján a tagok kapnak, amikor betegek, vagy őket baleset éri, képzeljük el, hogy a tagokat a segélynyújtásnál milyen kezelésben részesitik, vagy hogy mit érnek itt a panaszok, ha ennek a választmánynak mindenkori elnöke a vállalat tulajdonosa. Ezt sem lehet önkormányzatnak nevezni. Ahol a vezetőségben munkások is, munkáltatók is képviselve vannak, ott egyszerre kimondjuk azt, ,hogy az elnök csak a munkadó lehet. A következő bekezdésben az a • rendelkezés van, hogy a választmány elnökének akadályoztatása esetében teendőit az ügyvezető helyettese, illetőleg a munkaadó megbizottja látja el. Tehát még ha az elnök akadályozva van, akkor is őt csak az ő megbizottja képviselheti. Ilyen esetben más hasonló szervezeteknél van , egy alelnök, itt megválasztott alelnök nincs, és ha van alelnök, az a másik érdekeltségből való. Itt gondoskodik a szakasznak másik bekezdése arról, hogyha Isten ments, esetleg a munkaadó elnök egyszer nem lehet jelen az ülésen, akkor csak az elnökölhet, akit ő ezzel megbiz. Nekem nincsenek erre vonatkozólag módosító indítványaim, de kérem ezzel szemben a népjóléti minister urat, hogy itt tegyen legalább némi koncessziót, ne legyen itt ilyen határozottan kimutatva, hogy önkormányzatról igazán beszélni sem lehet, hanem az egyik pontban, a 113. §-han a kormány, itt pedig a 114. §-ban a munkaadó az, aki mindenek felett áll ezeknél a szerveknél. Már pedig nézetem szerint ezek nem azok az egyének, akik kizárólag és egyedül volnának predesztinálva arra, hogy mint elnökök szerepelhessenek.