Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-71
480 Az országgyűlés képviselőházának lyet f egyéb intézmények alkalmazottaira vonatkozólag mindenütt látunk, akkor talán még megnyugvással tudnám fogadni ezt az intézkedést. Mintlhagy azonban ezt nem látom, mindadldlig, amig ez a fegyelmi intézkedés nem történik meg a pénztári alkalmazottakkal szemben, addig ezt a szakaszt nem tudom elfogadni. Ezért inditványozom, hogy a % pontból a »vagy az állam és a társadalom hatályosabb védelméről szóló törvénybe ütköző« szavak töröltessenek. A 4. pontnak pedig teljes törlését kérem. Elnök : Szólásra következik % Szabó Zoltán jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Képviselőház ! Állandóan azt hangoztatták ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál, hogy a politikát ki akarják küszöbölni ebből a vitából. Most találunk itt rendelkezéseket, amelyeket egyenesen politikai.szempontból, bizonyos világszemlélet nézőpontjából vettek ide be. Ha a képviselőház még mindig arra az álláspontra helyezkedik, hogy büntetni akar az összieamlásétrt és az összeomlást követő eseményekért, jó volna, ha egyszer arra is súlyt helyezne, hogy kik és mik voltak az okai a háborúnak, azi összeoimlásnak és az utána következett eseményeknek, mert akkor nem ragaszkodnék azokhoz az apró-cseprő rendelkezésekhez, amelyek a tárgyalás alatt lévő szakaszban is benfoiglaltatnak. Nem tudom, a t. Ház tagjai figyelemmel kisérik-e a törvényszéki rovatokat ? Ha figyelenmnel kisérik, láthatják, hogy neinzetgyalár zásért ma elitélnek valakit egyszerű feljelentésre is, olyan feljelentésre, amely nem állja meg a helyét. Veszekedő asszonyok ugy boszszulják meg magukat hogy feljelentik egymást, vagy kormányzósértésért, vagy nemzetgyalázásért, hiszen mindig használnak valamilyen kifejezést, amelybe bele lehet kapaszkodni és amelyért elitélik. Látjuk, hoery berúgott, pityókos emberek követnek el kormányzósértést és nemzetgyalázást olyan módon, amelyből máskor perek nem 1 származtak. Most ebből származnak az ilyen természetű perek és, ezen az alapon vannak kizárva ezek az emberek az önkormányzatban való részvételből. Feltéve, de nem elfogadva azt, hogy ilyen büntetést valahol tekintetbe vesznek, a legnagyobb abszurdumnak tartom, hosry ezen az f alapon^ épen itt, a munkásbiztositás területén, kizárjanak tisztviselőket. Nézetem szerint ezt jónak elfogadni semmi körülmények között sem lehet. Györki t. képviselőtársam hivatkozott arra, hogy a munkásbiztositó pénztár volt tisztviselői ellen hogyan folytatták le az igazoltatási eljárásokat. Ezek az eljárások ugyanolyanok, mint ezek a nemzetgyalázási perek, sőt még olyanabbak . Azok a tisztviselők valóban nem érdemelték, hogy ugy bánjanak velük. Ha már a munkásbiztositással foglalkozik ez a törvényhozás es azok, akik eddig elitéltek az egész szociálpolitikát, egyezerre rátérnek arra, hogy valamilyen szociálpolitikai törvényt alkossanak, . ezt legalább ne azzal tegyék, hogy azokat, akik kitermelték, naggyá, ^ erőssé tették a munkásbiztositást, akik kiérlelték a szociálpolitikai gondolatot és megalkották az intézményt, büntessék csak azért, mert a háborúba és a háború utáni eseményekbe ők is besodródtak Egyéb területen sok helyen megbocsátottak az urak és hivatalukban ülnek azok, akik jobban, vagy ugyanilyen mértékben résztvettek ezekben az eseményekben, mint a munkásbiztositási tiszt- ; 71. ülése 1927 június 20-án, hétfőn. viselők és velük szemben mégsem jártak el. Ne helyezkedjék a képviselőház arra a rövidlátó álláspontra, amelyet az ellenforradalom viharaiban elfoglaltak, hanem legyen már kissé objektivebb és lássa be, hogy az üldözésnek ez a módja a törvényekben nem célszerű, nem praktikus dolog, hanem végre is meg kell szüntetni ezt, s nem szabad ezeket a kizárási okokat továbbra is fentartani ugy, amint eddig fentartották. Nagyon kérem a t. képviselőházat, gondolja meg, hogy a jövőben ennek az országgyűlésnek értelmi szinvonalat fogják e törvény szerint megitélni s látni fogják ebből, hogy micsoda kicsinyes és alacsony szempontok voltak azok, amelyek velünk ilyen törvényt meghozattak. Erre való tekintettel kérem, ejtsék el ezt a szakaszt és fogadják el Györki Imre képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Dréhr Imre szólásra jelentkezik.) Dréhr Imre képviselő ur óhajt nyilatkozni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Kérem, fel voltam irva! — B. Podmaniczky Endre: Elkésett már Móric! — Rothenstein Mór: Jogom van hozzá! Kikérem magamnak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Minden tévedést helyesbíteni lehet. Tényleg feL volt írva Kothenstein képviselő ur, a jegyző ur fel is szólította, de olyan halkan, hogy én sem hallottam. Rothenstein Mór képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások a jobb- és baloldalon: Halljuk! Halljuk! — Derültség. — Zaj.) Rothenstein Mór: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A 109. §-nak ez, a 4. pontja azt mutatja, hogy még mindig^nem akarunk felejteni és ennek következményeként nem akarunk megbocsátani, B. Podmaniczky Endre: Az bajos! — Dréhr Imre: Ebben téved a képviselő ur!) máskülönben nem tudnám magyarázni ezt a 4. pontot. Ne kerüljenek valahogy, valamikor állásba még véletlenül! se azok, akik — tegyük fel — valamikor az intézettel szemben bűnt követtek el. A büntetés az elbocsátás volt minden kárpótlás nélkül. Ahogy Györki képviselőtálrsunk ismételten rámutatott, volt például egy olyan bűnös, aki a Károlyi-éra alatt Csongrád megyének főispánja volt. (Dréhr Imre: Ismerjük ezt a témát!) A Károlyikormány alatt ennek a kormánynak egyik tagja volt megboldogult nagyatádi Szabó István. (Dréhr Imre: Ezt Ötször hallottuk már ! — Kiéthly Anna: Most r hatodszor ! — Dréhr Imre: Nálam van az egész ügy !) aki ennek a mai kormányrendszernek ministere volt. Miért szabad ilyen megkülönböztetéseket tenni 1? Az egyik még minister is lehet annak ellenére, hogy az önök szerint bűnös kai*mányzatnak tagja volt. (Dréhr Imire: Mert azt igazolták, ezt nedig nem igazolták !) Na ja, persze, igazolták, a másikat nem igazolták, mert az akkori atmoszféra olyan; volt, hogy az is:azsáígot nem igen keresték, hanem azt keresték, ho^v hogy lehet mindazoktól szabadulni, akik esetleg kellemetlenek az, önök részére. (Dréhr Imre: Most én vizsgálom saját magam, legyen nyugodt a képviselő ur !) Bocsásson meer a, kép vi sel ő' ur, *Dréhr Imire: Nem előlegezi a bizalmat, tudom!) hogy nekem nincs olyan nagy bizalmam abban, hcigy mcst a képviselő ur intézi. (Dréhr Imre: Tudom, ez a legmegtisztelőbb rám nézve !) Elnök: Dréhr Imre képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan közbeszólni. (B. Podmaniczky Endre: Fogadd részvétemet!) Pod-