Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-71

456 Az országgyűlés képviselőházának vesszük figyelembe a kártalanítás megállapításánál. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Képviselőház! Nagyon messze vezetne nemzetgazdasági téren, ha arról kezdenénk vitát, hogy vájjon, ha a nagykereskedelem, illetve kiskereskedelem indexszámát, valamint a 16 százalékos különbséget pengő és aranykorona között figyelembe vesszük, tényleg megvan-e a vásárlóerő teljes mértékben, igen vagy nem. Az én meggyőződésem szerint igen. Megvan a vásárlóerő, tehát semmitsem tévedtem akkor, amikor a múlt alkalommal arról a nevezetes 90 forintról megjegyzéseimet megtettem. Ami a felhozott különböző kívánalmakat illeti, vitán felül áll, hogy a jelen állapottal szemben bizonyos haladás mutatkozik az értékhatár megszabására nézve. (Propper Sándor: A 2400 korona több, mint a 3600 pengő vásárlóerő tekintetében!) Van valami haladás, az urak is elismerik. A továbbhaladás útját nem ott látom, hogy az értékhatárt kell megváltoztatni. Nézetem szerint, ha eljön annak az ideje, a haladás útja ott van. hogy a 667»% arányt meg kell változtatni, mert hiszen az sokkai jelentősebb haladás volna a sérültek érdekében, mintha az értékhatárt ide-oda tologatjuk bizonyos mértékben. Mivel azonban már most meglehetősen nagy terhet hárítottunk rá az érdekeltségre, én tisztelettel kérném, hogy a bizottsági szöveg fogadtassák el. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az első és második bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A harmadik bekezdéssel szemben áll Györki képviselő ur módosítása. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a harmadik bekezdést a bizottság szövegezésben elfogadni, szemben Györki képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta el, Györki képviselő ur módosítását pedig elvetette. Következik a 62. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 62. §-t.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gaal Gaston! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senkisem kíván szólni, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakaszt meg nem támadták, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Következik a 63. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni! Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 63—68. §-okat, amelyek változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 69. §-t.) — Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Csupán stiláris módositást szeretnék beterjeszteni és pedig a következőt: A 69, §-ban előforduló »keresetképtelenség«, illetve »keresőképesség« szavak helyett a »munkaképességcsökkenés«, illetve »munkaképesség« szó iktatandó. A kettő között, felfogásom szerint, igen nagy a különbség. Más a keresőképesség csökkenése és más a munkaképesség csökkenése. A balesetbiztosítás tudományos irodalma és fejlődése az egész vonalon a munkaképességcsökkenést és nem a keresetképességcsökkenést veszi alapul és ez helyesebb is, mert nem egé71. ülése 1927 június 20-án, hétfőn. szén bizonyos, hogy aki a munkaképességében csökkenést szenvedett, az átmenetileg a keresetképességében is csökkenést szenvedett. A munkaképességesökkenés azt jelenti, hogy az illető fizikailag vagy szellemileg vagy mindakétféleképen a baleset folytán képtelen azt a munkát kifejteni mennyiségben és minőségben, amelyet a balesete előtt kifejtett. A keresőképességcsökkenés egészen más, mert ez azt jelenti, azt hasonlítja össze, ha akarja, hogy mennyi volt és mennyi lehetett -- eltekintve most már a munka mennyiségétől vagy minőségétől — az illető keresete a baleset előtt és mennyi lehetett a baleset után. A balesetbiztosításnál, azt hiszem, a német szisztéma vehető alapul, mert hiszen ez szolgált az egész világon a balesetbiztosítás alapjául és a német balesetbiztosítás csak munkaképességcsökkenést ismer és ez a német balesetbiztosítás a baleset után sem vizsgálja soha a sérülteik keresőképességének csökkenéjsét, .hanem 'mindig csak a munkaképesség csökkenését, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Németországban a járadékbiztosító pénztárak, a Berufs-Ganossenschaftok, sohasem kereshetik és sohasem keresik azt, hogy az illető baleseti sérültnek a keresőképessége és az elhelyezkedése a termelésben később milyen minőségű és mértékű, csak azt vizsgálják, hogy a> munkaképességében fizikailag- vagy szellemileg csökkent-e olyan tartósan, amilyen tartósan azt az orvosi vélemény alapján a Berufs-Genossenschiaftok megállapították. Én itt bizonyos differenciát látok. Lehet, hogy ez csak stiláris differencia. Lehet, hogy a javaslat szövegezői ínem gondoltak arra, hogy e kettő között ilyen differencia mutatkozik, lehet, hogy az a szándék nem foirog fenn, hogy később majd a baleseti sérülteket, as járadékosokat vizsgálni fogják keresőképesség szempontjából, — nem tudom, errenéave is kérek felvilágosítást, ha ez a helyzet — és nem lehet más, — ha ez az intenció — és nem lehet más — kell, hogy a kárt szenvedettet kártalanítsuk, tekintet nélkül arra, hogy esetleges magas konjunktúra esetén később tud-e kérésül és mennyit tud keresni, mert a múltban ezt nem vizsgálták, nem is vizsgálhatták, nem is vizsgálják a pénztárak, ezentúl sem vizsgálják, a haleseti judiskatura is ezen az alapon fejlődött ki a külföldön és Magyarországon is, de én félek, hogyha a szavakat és fogalmakat igy összecseréljük és kétértelművé tesszük, jöhet valami, jöhet egy rezsim, jöhet egy felfogás, amely azután a szóba, a fogalomba, annak a kétértelműségébe belekapaszkodva, ugy fogja ennek a szakasznak rendelkezését magyarázni, hogy a keresőképesség helyreállása jelenti egyben a munkaképességesökkenés jmegsjzünését is, és igy ez lehetővé teszi az illető baleseti járadékos járadékának megszüntetést. T. Képviselőház! Javaslatom stiláris, de szerintem igen messzemenő jelentősége lehet a balesetbiztosítás további fejlődésére. Ezért bátorkodtam javaslatomat előterjeszteni és kérni a minister urat, hogy ehhez a stiláris módositáshoz méltóztassék hozzájárulni. Ezzel azután semmiféle áldozatot nem hozunk, mert csak a meglévő gyakorlatra helyezkedünk rá, a meglévő gyakorlatot fogadjuk el, amely a balesetbiztosítást a munkaképesség csökkenésének fogalma alapján szabályozta eddig, erre helyezkedett, igy kezelte a kérdést, igy fejlődött ki a joggyakorlat, igy van ez a külföldön mindenhol, ez felel meg az igazságnak, mert ha valaki elveszítette a balkarját és ezzel, mondjuk, a tudományos skála szerint el-