Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-70
436 r Az országgyűlés képviselőházának 7 hát métermázsánkint 15 aranyfillérrel megrövidült volna. Fokozza a gyárosok eljárásának az- igazságtalanságát az, hogy ezt az egyoldalú meg állapítást az idei évre is ki akarják terjeszteni Fokozza továbbá az is, — és erre különösen felhívom a minister ur figyelmét — hogy &. kistermelőknek csak az alapárat adták meg, a 2.10 aranykoronás árat, és a prémium kifizetését, amelyet a nagyobb gazdaságoknak saját egyoldalú levelük alapján kifizettek, a kistermelőkkel szemben megtagadták. Erre nézve bizonyságul felolvasom, hogy a felsődunántuU mezőgazdasági kamarának folyó évi június hó 13-án az Omgéhez intézett átiratát, amely sz.v rint egy győrmegyei kisgazda panaszt küldött a Kamarához, amelyben előadta» hogy midőn cukorrépájáért nemcsak a 2.10 aranykoronát kitevő alapárat, hanem a Köztelekben olvasott prémimumot is kívánta, a gyárak azt válaszol ták neki, hogy a kisgazdáknak pedig prémium nem jár. Amikor az állam részéről, az állam összessége részéről kedvezményben részesülnek a cukorgyárak, akkor ők egyoldalúan nem állapíthatják meg, hogy a nagytermelő és a kistermelő között különbséget tesznek és más árat adnak a cukorrépáért. Ezenkívül a hazai cukoripar jelenleg igen kedvező helyzetben van — ez a kedvező helyzet talán részben a \ubai cukorinádkiontingentálása révén is állt elő, — amit bizonyít, hogy a belföldi fogyasztás is 2000 vagonnal emelkedett. Mindezek után még azt is látom., hogy a cukorgyárak rendkívül érzékenyen reagálnak a cukorrépa árának külföldi tőzsdei jegyzéseire akkor, amikor az felfelé megy, és azt rendkívüli sebességgel követik. De mikor a cukor ára sülylyed, nem igen látom, hogy leszállitanák a cukor árát, vagy ha leszállítják, ez csak olyan tessék-lássék leszállítás, hogy ebből a fogyasztónak semmi haszna nincs. Nem tudom ezenkívül, hogy a cukorgyárak bizonyos nagy erkölcsi szövetkezetekkel és testületekkel széniben kulantériával járnak-e el és azért kérdezem a t. pénzügyminister urat, van-e tudomása arról, hogy például a Hangya fogyasztási szövetkezet igen nehezen tud a cukorkartel részéről cukorellátáshoz, jutni, még készpénz ellenében is? Amikor a kartel a közönség részéről igen nagy kedvezményben részesül a vámtarifa leszállítása által, azt hiszem kötelessége az államnak a cukorgyárak egyoldalú politikájával szemben védelemben részesíteni az őstermelők és a fogyasztók érdekét is. Ezért bátor vagyok előbb felolvasott interpellációm szövegét mély tisztelettel beterjeszteni. (Helyeslés a középén.) Elnök: A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Képviselőház! A cukorrépa ármegállapításának kérdése tulaj donképen a háború kitörése óta állandóan foglalkoztatja ugy az illetékes tényezőket, mint a közvéleményt. Kétségtelen az, hogy két évvel ezelőtt a helyzet az volt, hogy az akkori eükorrépaár mellett sem a gazdák nem tudták megkapni azt az ellenértéket, amely termelési költségeiket fedezte volna és őket megfelelő haszonhoz hozzájuttatta volna, sem a cukorgyárak nem lettek volna abban a helyzetben,, hogy megfelelően termelhessenek cukrot. Ennek következménye volt az, hogy akkor a kormány közbejöttével megoldást kerestünk, még pedig 1. ülése 1927 június î8-ân, szombaton. abban az irányban, hogy a vámokat jelentékenyen felemeltük. Az adatokra egészen precízen nem emlékszem, de ugy tudom, hogy a 6 aranykoronás Ádámot 19 aranykoronára emeltük azzal az indokolással, hogy ebből a gazdáknak annyi részesedés kell hogy jusson, hogy rájuk nézve a termelés jövedelmezővé váljék. A magam részéről azt hittem akkor, hogy ez a megoldás hosszú időre dűlőre viszi a kérdést és ezek az ellentétek a különböző érdekeltségek között nem fognak ismét kiéleződni. A múlt év folyamáni íjmételten megjelentek nálam az érdekeltek, mert nem tudtak egymással megegyezni. Előre meg* kell mondanom azt, hogy végeredményben, amilyen nagy érdek fűződik a cukorrépa termeléséhez és a cukorgyártáshoz, azzal mindenki tisztában van, hogy ez csak bizonyos áldozat árán lehetséges, amely kifejezésre jut a vámban. Ez azoinhan azt jelenti, hogy tulaj do nk epén a fogyasztókkal ezt azért fizettetjük meg, hogy a termei és minden vonalon,, tehát ugy a gazdákra, mint a cukorgyárakra nézve rentabilissé váljék, de soha senkinek nem lehetett az a célzata, hogy csak egyoldalú érdekeket szolgáljon ez a vámemelés. A múlt évben is •— kénytelen vagyok megállapítani — az egész tárgyaláson különböző kedvezményeket kértek a gyárak. A kormány ezekhez hozzájárult, azzal a határozott feltevéssel,, hogy ezek a kedvezmények megfelelően kifejezésre jutnak a gazdák részére nyújtott cukorrépa-árban. Sajnos, èzek a kedvezmények egyoldalúvá váltak, óriási áldozatokat kivannak az állam részéről — mert hiszen ez az állam bevételeit csökkentette — és — legalább amint a hozzám érkezett adatok mutatják és amint én vagyok értesülve ebben a tekintetben — a másik oldalon a gazdák ebből az ellenértékekből semmit sem kapnak. Ami most a fogyasztók felé való eljárást illeti, bár nem szeretem ezeket a kérdéseket ennyire a közvélemény előtt tárgyalni, de tényleg itt is elég tárgyilagosan meg kell állapitanom, hogy Hunyady Ferenc gróf igen t. képviselőtársamnak teljesen igaza van abban, hogy amint áremelkedés következett be a cukorpiacon, a cukorgyárak gyorsan emelték az árat, de nem látom ugyanezt a gyorsaságot, ha árleszállítás történik, sőt a magamhoz kért adatokból kénytelen voltam konstatálni azt, hogy igen jelentékeny ármérséklések vannak a cukorpiacon, de ezek csak formailag vitetnek keresztül, anélkül, hogy a fogyasztóközönségnek ebből a legcsekélyebb haszna volna. Azt hiszem, nem kell senki előtt fejtegetni a cukortermelésnek és a cukorrépatermelés jelentőségét és fontosságát. Erről mindnyájan meg vagyunk győződve, és én a mai interpellációt nem ugy fogom fel, mintha mindjárt közvetlen intézkedést várna igen t. képviselőtársam. De kénytelen vagyok a magam részéről is tényleg figyelmeztető szóval élni a cukorgyárak felé, hogy itt a különböző érdekeket ki kell egyenlíteni. Nem lehet teljesen figyelmen kivül hagyni a mezőgazdaság érdekeit, mert az ő érdekük az, hogy cukorrépatermelés folyjék, mert cukrot termelni cukorrépatermelés nélkül senki sem tud, kivéve ott, ahol cukornád terem. Ez az első része a dolognak. Másrészt a kormánynak kötelessége a fogyasztóközönséget is megvédeni. Kötelessége ez minden formaDan. Nem lehet eltűrni azt sem — mert ebben is van igazság, bár ugy hallom, hogy épen az tttóbbi napokban megegyezés jött létre —jhogv
