Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

418 Az országgyűlés képviselőházának 7 járuléka magukat a biztositásra kötelezetteket terheli. Nem látom be, hogy mi volt itt a szempont, ha esak nem tisztán az osztályszempont, amit pedig a minister ur tegaapi felszólalásában annyira tagadásba vett, — mert itt más szempontnak, mint egy rideg osztályszempontnak érvényesülését nem látom. Ez a rendelkezés megint sérti az egyöntetű­séget, nagy különbséget tesz tisztviselői kategória és munkáskategória között. A tiszt viselőkategó­riára azt mondja ez a rendelkezés, hogy a nyug­béresek után a munkaadó fizeti a járulékot. Nem tudom, hogy a munkások után miért nem ? Miért legyenek azok az alkalmazottak, akik aránylag sokkal kisebb nyugdíjjárulékot, vagy nyugbért kapnak, mint a tisztviselők, rosszabb helyzetben 1 Tisztán azért, mert a tisztviselők a hatalomhoz közelebb állanak, tehát kedvesebbek a hatalomnak, mint a munkások, akik amúgy is roszabb társa­dalmi helyzetben vannak ? Hol van tehát itt ebben a kérdésben is — kérdezem a népjóléti minister urat — az igazságosság, hol van az alacsony abb­rendüek, a szegényebbek, a kitaszitottak védelme és hogyan kivánja a minister ur a társadalmi szolidarizmust megvalósitani, ha azt nem kezdjük itt ezeknél a szerencsétlen alkalmazottaknál, akik­nek a jövőben az lesz a kötelezettségük, hogy abból az igazán kevés, éhenhalásra is kevés nyug­bérből betegsegélyző járulékot fizessenek, ellenben a magasabb kategóriákba tartozó tisztviselőknél ezt a járulékot a munkaadó fizeti 1 Ezért kérem a minister urat, méltóztassék ezt a kiáltó igazságtalanságot megváltoztatni és olyan rendelkezést életbeléptetni, hogy a 6. § értel­mében a nyugbéresek vagy nyugdíjasok minden kategóriájára nézve a kötelező biztositás fenn­állván, ezek után, tehát a harmadik pontban fel­soroltak után is, a biztosítási járulékot a munka­adó fizeti. így még mindig megvan — amire már egy előző szakasznál rámutattam — az az igazságtalanság, hogy különbséget tesz a törvény­javaslat az állami vagy közintézeti alkalma­zásban lévők között, akiknél a nyugbéresekre, vagy nyugdíjasokra vonatkozólag a biztosítási kötelezettség fennáll, viszont a magánalkalmaz­tatásban volt nyugdíjasok, nyugbéresek vagy kegydíjasokra vonatkozólag ezt a kedvezményt nem akarja megadni. Tovább megy a minister ur és az állami, tehát kedvezményezett helyzetben lévő biztosítási kategóriák között megint különb­séget tesz itt a tisztviselők után az állammal, illetőleg a munkaadó által fizetteti ezek járulékait az alkalmazottakkal szemben, akik alacsonyabb járadékot, egészen minimális összeget kapnak, azt az igazságtalanságot lépteti életbe, hogy a járulékot maga az illető fizesse teljes egészében. Ennélfogva javaslom, hogy a 20. §. hatodik bekezdésének bevezető sorai a következőképen módosittassanak. (olvassa) : »A 6. § első bekez­désének 1., 2. és 3. pontjában megjelölt biztosi­tásra kötelezettek« stb., a további szöveg változat­lanul marad. Elnök : Szólásra következik 1 Esztergályos János jegyző : Gaal Gaston ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Következik ? Esztergályos János jegyző : Kray István ! B. Kray István : T. Ház ! A 20. I első bekez­désének az utolsó mondatához van egy tisztelet­teljes módositó indítványom. Indítványozom, hogy ebbői a mondatból (olvassa): »vasárnap kivételével, amelyre ily esetben járulékot fizetni nem kell« szavak töröl­tessenek. Ez a törlés azért indokolt, mert hiszen előfordulhat az, hogy ezen a csonka héten épen csak vasárnap áll fenn munkaviszony, pl. a ki­segítő pincéreknél, minélfogva képtelen eredmé­'. ülése 1927 június 18-án, szombaton. nyékre vezetne, ha a törölni inditványozott rész meghagyása esetében épen vasárnapra nem lehetne szedni járulékot. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Ház ! Mindenekelőtt vagyok bátor kérni, hogy Kray igen t képviselőtársam javaslatát méltóz­tassék elfogadni. Györki t. képviselő ur meglehetősen élesen aposztrofált engem a társadalmi szolidarizmus és az osztályok védelme szempontjából. Élességé­vel szemben legyen szabadosak annyit mondanom, hogy aki éles fegyvert kivan használni, az először nagyon jól nézze meg. hogy annak markolata milyen, nehogy önmagát sebezze meg. T. i. fel­tétlenül szükséges lett volna, hogy t. képviselőtár­sam egy kicsit belemélyedjen magába a parag­rafusba és értse meg, hogy miról van szó. (Farkas István: Ö nem érti? Ugy nem érti senki azt, mint ő!) A munkaadó fizeti a járulékot mind­azokban az esetekben, ahol a munkaadóval való kapcsolat de facto megvan. Ahol a munkaadóval való kapesolat megszűnt, sőt nem is tudom már rekonstruálni azt a kapcsolatot, mert nem tudom hogy hányadik helyen, hányadik változatban keressem a munkaadót, ott természetesen az egyébként is erősen lecsökkentett járulékot kizá­rólag maga a munkavállaló kénytelen viselni. Ez tehát a magyarázata annak, amit méltóztatott felvetni, és ez a magyarázata annak a sok, meg­lehetősen tévesen beállított panasznak, amelyet méltóztatott itt előadni. Kérem tehát, méltóztassék a szakaszt Kray képviselőtársam módosításával egyébbként vál­tozatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A 20. § első bekezdésével szemben áll báró Kray képviselőtársunk indítványa, aki az utolsó előtti mondatból ezeknek a szavaknak »vasárnap kivételével, amelyre ily esetben járulékot fizetni nem kell« kihagyását indítványozza. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szövegezést elfogadni, szemben báró Kay képvi­selőtársunk törlést tartalmazó inditványával ? (Nem!) A Ház az eredeti szövegezést nem fo­gadta el, ennélfogva a felolvasott szavak az indít­ványhoz képest a szövegből kihagyatnak. A második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfoga­dottnak jelentem ki. A hatodik bekezdésre vonatkozólag Györki képviselő ur azt a módositó indítványt teszi, hogy a 6. § hivatkozott első és második pontja mellé hivatkozásképen a harmadik pont is felvétessék. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a hatodik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Györki képviselő ur kiegészitést tartalmazó indit­ványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház eredeti szövegezésben fogadta el. ennélfogva az indítvány mellőztetik. A hetedik és nyolcadik bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 21. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Esztergályos János jegyző : (olvassa a 21 §-t). Györki Imre ! Györki Imre: T. Képviselőház ! A 21. § nak harmadik bekezdése azoknak az alkalmazottaknak biztositási járulékaival foglalkozik, akik a be nem fejezett kiképzés miatt a munkaadótól fizetést egyáltalában nem kapnak, szóval az iparban vagy kereskedelemben foglalkoztatott tanoncok utáni fizetendő járulékok kérdésével foglalkozik. Ezekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom