Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-70
Az országgyűlés képviselőházának 70. amely egy törvény formájában jelenik meg, egy idegen állam Budapesten székelő követéinek egyszerű tiltakozása miatt nem hajtható végre. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy én csak feltevésekből beszélek. Konkrétumokat tudnék felemlíteni, amikor tényleg megtörtént; eiz, és sok nehézségünk volt egy idegen államnak ittlevő, egyébként igen tiszteltreméltó követével amiatt, hogy a náluk, tiehát exterritoriális területen alkalmazott magyar honos emberek betegségi biztosítását mi végrehajthatjuk-e, igen vagy nem 1 ? A végeredmény az lett, hogy nem, mert hiszen nem hatolhatok be az exterritoriális területre addig amíg a viszonosság nincs meg; viszont, ha meglesz a viszonosság, akkor ratifikálnia kell a t. Háznak, törvény alakjában kell tehát akaratát érvényesítenie, igy tehát akkar lesz majd mód arra, hogy provideáljunk ezekről, akik most kétségkivül ezen megoldatlan kérdés okán a biztosítás kereteiből kimaradnak. Tisztelttel kérem a t. Házat, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam második számú módosító, illetőleg pótló javaslatának kivételével a többit mellőzni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 1. §-a első bekezdésének 1—14. pontjaival szemben elleninditvány egyáltalában nem adatott be, csak Györki képviselő ur tett egy általános törlési indítványt. Az első bekezdés 1—14. pontjaival szembeállítom tiehát Györki képviselő urnák azt az indítványát, amely szerint ezek a pontok töröltessenek. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az 1—14. pontra vonatkozólag a bizottság által elfogadott szövegeli fogadják el, szemben Györki képviselő ur inditványával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház az 1—14. pontot eredeti szövegzésében fogadta el s igy ezekre vonatkozólag Györki képviselő ur indítványa tárgytalanná vált. Következik a határozathozatal a 15. pontra vonatkozólag. A 15. pont eredeti bizottsági szövegével szemben ugy Györki képviselő ur, mint Gaal Gaston képviselő ur azt indítványozza, hogy az töröltessék. Amennyiben a 15. pontot eredeti szövegezésében méltóztatnak elfogadni, el fog esni Györki képviselő urnák és Gaal Gaston képviselő urnák indítványa. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 15» pontra vonatkozólag az eredeti bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a 15. pontot a bizotság szövegezésében fogadta el. Következik a határozathozatal a 16., 17. és 18. pontokra vonatkozólag, ahol az eredeti szöveggel szemben áll Györki képviselő urnák törlési indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Györki képviselő ur indítványa tárgytalanná fog válni. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 16., 17. és 18. pontokat a bizottság szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a 16., 17. és 18. pontokat eredeti szövegezésükben fogadta el s igy Györki képviselő ur indítványa elesett. Következik a felett a pótlás felett való határozathozatal, amelyet a 16. ponthoz Kéthly Anna képviselőtársunk adott be. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Kéthly Anna képviselő pótlását a 16. pontra vonatkozólag elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház Kéthly Anna képviselő indítványát nem fogadta eh Következik az 1. § második bekezdése feülése 1927 június 18-án, szombaton. 397 lett való határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Györki képviselő ur törlési indítványa. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház Györki képviselő ur indítványát elvetette s az eredeti szöveget fogadta el. Az 1. § második bekezdéséhez tartozik Gaal Gaston képviselő urnák egy pótló indítványa. Kérem azokat a képviselő urakat . . . (Rothenstein Mór: Halljuk a szövegét!) Nem szokás ugyan, de azt hiszem, annyira komplikált a szavazás, hogy szolgálatot teszek a Háznak, ha a világosság kedvéért felolvastatom Gaal Gaston képviselő ur indítványát. Petrovies György jegyző: Gaal Gaston képviselő ur pótlása e bekezdéshez a következő (olvassa); »feltéve, hogy azok a 2. §-ban felsorolt tiltó rendelkezések hatálya alá nem tartoznak.« Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik Gaal Gaston képviselő urnák ezt a pótló indítványát elfogadják, sziveskedgenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház Gaal Gaston képviselő ur pótló indítványát elfogadta. Következik a döntés az. 1. § harmadik bekezdése felett, ahol is az eredeti szöveggel szemben áll Györki Imre képviselő ur indítványa. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szemben Györki képviselő ur törlési inditvánnyával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az 1. § harmadik bekezdését is az eredeti bizotsági szövegezésben fogadta el. Következik a határozathozatal az 1. § negyedik bekezdése felett, ahol az eredeti bizottsági szövegel szemben áll Györki képviselő urnák és Kéthly Anna képviselőnek törlési indítványa. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház itt is az eredeti szöveget fogadta el. Ezzel a Ház az 1. §-t egész terjedelmében letárgyalta. Következik ß 2. §.. Kérem a jegyző urat, szív sskedjók azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 2. §-t): Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! Amióta ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása itt a plénumban folyt, azóta talán Gaal Gaston t. képviselőtársamat kivéve, minden egyes felszólaló hangoztatta a biztosítási kötelezettségnek a mezőgazdasági munkásokra és cselédekre való' kiterjesztésének szükségességét is. A biztositási kötelezettségnek ezekre a foglalkozási kategóriákra való kiterjesztését kértük azért, mert bennünket is a társadalmi szolidlarizmus vezetett akkor, amikor ebben a kérdésben egyenlőj séget kívántunk teremteni minden dolgozó közt; nem kívántuk a biztositási kötelezettséget csak egy ssük körre, az ipari és a kereskedelmi alkalmazottakra korlátozni, hanem az Volt az álláspontunk, hogy mindenki, aki ebben az országban bérért dolgozik, biztositási kötelezettség alá essék. De arra is figyelemmel voltunk idevonatkozó javaslatunk megtételénél, hogy a falu egészségügye mennyivel rosszabb, mint a városi alkalmazottak egélszsógüjgye. Hivatkoztunk arra is, hogy a magyar orvosi társadalom érdekei is megkövetelnék azt, hogy a mezőgazdasági munkásokra a kötelező biztosítás kiterjeszfessék, mert az volt az álláspontunk, hogy az orvosi karnak teszünk szolgálatot azzal, ha minél szélesebb körre terjesztjük ki a 58*
