Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-68

Az országgyűlés képviselőházának 68. bekövetkezte előtt érdeke a Háznak is és az egész országnak, hogy ez törvényerőre emel­tessék, mindazonáltal kötelességemnek tartot­tam ebben az interpellációban kiemelni azt a fokozott érdeket, amely a magyar gazdaközön­séget és különösen a gyümölcstermő vidékek gazdaközönségét ennek a kérdésnek megoldása tekintetében érinti. Annak a gazdasági bizonytalanságnak, amelyben az ország az utóbbi években élt, a vám- és kereskedelmi szerződések rendezetlen­sége egyik fő oka volt. Kétségtelen, hogy a magyar-csehszlovák kereskedelmi és vámszer­ződés nagy haladást jelent a gazdasági kon­szolidáció tekintetében és itt még erről az oldalról is kötelesség elismerni, hogy ugy a kereskedelemügyi, mint a földmivelésügyi ministeriumnak kiküldöttei olyan nagyjelen­tőségű és az ország gazdaságára értékes mun­kát végeztek, (Zaj a jobbközépen. Felkiáltások a bal- és jobboldalon: Halljuk! Halljuk! — Br. Podmaniczky Endre: Ne zavarjuk a szó­nokot!), olyan jelentős munkát végeztek, amely hivatott arra, hogy a magyar gazdasági konszolidációt egyszerre nagy lépésekkel vigye előre. Csak kiemelem t. Ház az utóbbi évek gazdasági statisztikájából azt, hogy mig a béke esztendeiben a magyar uborkának expor­tálása 1109 vagont eredményezett ausztriai irány itassál, addig 1926-ban például Cseh­országba mindössze 48 vagont tudtunk expor­tálni, aminek kétségkívül csak a magas vám­tétel volt az oka. Most, hogy a kormánynak sikerült elismerésre méltó módon elérnie, hogy az eddigi 2.60 cseh koronányi vámtétel mérsé­keltetett olyan összegre, amely mellett konku­rensképes lesz a magyar uborkatermék a jugoszláv és az olasz termékekkel, és kétség­kívül újra megtalálja az útját Csehország felé s a magyar gazdaközönség óriási haszon­hoz, az egész magyar közgazdaság nagy érté­kekhez jut hozzá. Szabad legyen felemlitenem, hogy a sárga barack vámja, amely eddig 2.60 cseh korona volt, most ugyancsak 1.20 cseh koronára mérséklődött és ennekfolytán a kivi­tele nagy méretekben és nagy mértékben elő­mozdítható. A szőlőnek kiviteli nehézségei különösen azért voltak, mert 5 cseh korona volt a vámja, ez azonban most 2 cseh koronára mérséklődik és ezzel a magyar szőlőnek az olasz termékekkel való konkurensképessége újra életbelép, és a magyar bortermelési ki­vitel olyan hallatlan méretet ölthet, amely helyreállítja a kereskedelmi mérlegnek azt a kedvező formáját, amely békeévekben annyi ideig olyan nagyszerű viszonyok közé juttat­hatta a magyar gazdát. Különösen ki kell emelnem, hogy pl. a dinnye vámmentesen lesz exportálható. Elképzelhető, hogy mit fog jelen­teni a hevesmegyei, a kecskeméti és egyéb gyümölcstermő vidékek számára az, hogy ha ez a szerződés még a nyár folyamán életbelép és mit jelentene az a hátrány, hogy ha ez nem léphetne életbe még az idei termésre vonat­kozólag. A mélyen t. földmivelésügyi minister ur, aki olyan jeles érzékkel viseltetik a magyar gazdaközönség minden érdeke iránt, bizonyára figyelmére méltatja, hogy nem elég az, hogy most már be van nyújtva a t. Házhoz ez a törvényjavaslat, nem elegendők egyes kijelen­tések sem, hanem tető alá hozás után még a végrehajtási utasítás kiadása is szükséges és csak ezeknek haladéktalanul való keresztül­vitele garantálhatja, hogy ez az export meg fogja hozni azokat a gyümölcsöket, amelyekre ' ülése Î927 június 35-én, szerdán. 329 a magyar gazdaközönség rászolgált. Ez állami érdek is, mert hiszen a gazdaközönségnek a közterhek viselésében való teljesítőképességét is erősen befolyásolja a kérdés helyes meg­oldása. Nemcsak a gazdaközönség export­vágyakozása, hanem a kereskedővilágnak a ruhaszükségletre vonatkozó import-vágyako­zása is koordináltan követelődznek, amit én körülbelül két héttel ezelőtt a kereskedelem­ügyi minister urnák is figyelmébe ajánlottam. A mezőgazdaság és a kereskedelem harmo­nikus együttműködésének egyik eszköze ennek a szerződésnek törvénybeiktatása. Nagyon kérem a mélyen t. minister urat, szíveskedjék a magyar gazdaközönséget megnyugtatni abban a tekintetben, hogy ez a termés nem fog ..újra devalválódni, hogy a magyar gazda­közönség nem jut abba a szomorú helyzetbe, hogy az idei termést — amely hála az égnek, a magyar televény erőnek, a magyar föld termőképességének, a fagyok dacára is export^ lehetőségeket mutat — nem tudja megfelelő módon gyümölcsöztetni. Ha a minister ur megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy ezeket a károkat a gazdák ne legyenek kény­telenek elszenvedni, a gazdasági élet ennek csak nagy hasznát venné. Ezeket voltam bátor a t. földmivelésügyi minister ur figyelmébe ajánlani. Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni. hogy az elhangzott interpellációra néhány szóval, válaszomat röviden megadhassam, A gyümölcsexport, a szállítási tarifák és a kül­földi piacok tekintetében a t. képviselő urnák két interpellációját kézbesítette ki nekem a Ház elnöksége, de az első interpellációra vonatkozó törlést nem hozták tudomásomra. Mi sem természetesebb, hogy én az összes mezőgazdasági termények, igy a gyümölcs exportviszonyait is élénk figyelemmel kisé­rem és mindent elkövetek, hogy a szállítás útjából az akadályokat elhárítsam. De törek­vésem oda is irányul, hogy a magyar gyümölcs minőség, csomagolás tekintetében ugy kerül­jön a külföldi piacra, hogy ott versenyképes legyen, mert ha ezt nem tesszük, ott olyan versennyel, konkurenciával találkozunk, hogy versenyképesség tekintetében teljesen alul fogunk maradni. Idevonatkozó törekvésemet igazolja az is, hogy ez év elején akciót indítottam, amelynek során tanfolyamok tartását rendeltem el a minőség, a csomagolás, a szedés, a kártevők felismerése, a gyümölcsök kártevői elleni védekezés tekintetében. Ezek a tanfolyamok több helyen megtartattak és ezeket ebben < az évben a tél folyamán szintén folytatni kívá­nom. Az is természetes, hogy mindent elkö­vetek abban a tekintetben is, hogy olyan tari­t'ális, olyan kereskedelmi szerződést kössünk, hogy a mezőgazdasági terményeknek külföldi piacokon való elhelyezése minél előnyösebben történjék meg. Ami az osztrák piacot illeti, itt a múlt év augusztus 14-én életbeléptetett magyar-osztrák tarifaszerződés biztosítja számunkra az ottani piacot. Németországgal ugyan nincs még tarifaszerződésünk, de van legtöbb kedvez­ményes kereskedelmi szerződésünk, amelynek alapján mindazokat az előnyöket, amelyeket Németország Franciaországnak, Olaszország­nak, Spanyolországnak, továbbá Hollandia-^ nak a tarifális szerződésekben engedélyezett, 48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom