Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-58

Äz országgyűlés képviselőházának 58. ülése 1927 május 31-én, kedden. Í7 diplomácia ragadta fel akkor, amikor ezeket az igazságtalan békéket megteremtette, amelyek Közép-Európát mai lecsúszott, balkanizálódott állapotába hozták. Nem lehet a nemzetiségi eszme és a nemzetiségi jelleg kritériumává magát a nyelvet tenni, hiszen ezt az angolul beszélő Wilsonnak kellett volna legjobban tudnia, akinek angol nyelve dacára vajmi kevés köze volt Angliához és aki magában Amerikában láthatta volna azt, hogy például a délamerikai államok, amelyek Brazilia kivételével mind spanyolul beszélnek, a spanyol nyelv azonossága dacára nemzeti tekintetben mennyire különbözők, egymással mennyire ellentétben állanak. Nem, t. Ház, a nyelv a gondolatnak hatalmas eszköze, a súlypont azonban nem a nyelven, hanem az eszmén, a gondolaton magán van. Itt az ezredéves nraltu Magyarországban egy eszme, egy gondolat él, amely a különböző nyelvű állampolgárokat egy nagy szellemi, egy egészséges, viruló, életképes államban tömöritette. (Ugy van! Ugy van! a közéven) Ezt meg kell látnia, meg kell tudnia a világnak, ezt meg kell hallania Angliának és Olaszországnak, hogy a reorganizációnak, a talpraállásnak, a gazdasági fellendülésnek előfeltétele az, hogy a wilsoni tévhit szűnjön meg itt és az erre alapitott téves, gonosz francia diplomácia buktassék meg. (Ügy van! Ugy van! a középen.) hogy a világ diplomáciája belenyúljon az élet igazságaiba és az életerőket helyezze trónusára, igy virágoztatva fel ezt az országot, amely ezeréves múltjában óriási szuperioritást mutatott a mondva csinált környező kis államokkal szemben. (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Látva ezeket a tényeket, örömmel üdvöizlöm. a ministerelnök ur politikáját, (Strausz István: A külügyit, a külügyit!) amely őt Rómába vezette volt, örömmel üdvözlöm azt a politikát, amely Magyarország számára bölcsen megnyerte Olaszországot és ezzel kétségtelenül Anglia támogatásált is, mert meg vagyok róla győződve, hogy a magyar-olasz barátsági szerződés nemcsak barátsági szerződés fog maradni, hanem ez első etapja egy szorosabb politikai összefogásnak, amely szorosabb politikai összefogásnak reálpolitikai alapjai az életben és a népek lelkében egyaránt adva vannak, s amely reálpolitika a maga életerejénél fogva kell, hogy érvényesüljön. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Meg vagyok róla győződve, hogy az az ut, amelyen a ministerelnök ur elindult volt, ennek az országnak nagy jövőt, nagy eredményeket fog hozni. Hogy az egész világ meglátta, megértette a magyar-olasz barátsági szerződés diplomáciai súlyát, ezt mutatja nemcsak ellenségeinknek feljajdulása, de mutatja a világsajtónak ezzel kapcsolatban történt megnyilatkozása is. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középem) T. Ház! Mindenki tévedhet, csak a közvélemény marad mindig igaz és a világ közvéleménye állapította meg a magyar-olasz barátsági szerződésről azt, hogy abban erő van, hogy ez Magyarország számára a fejlődés, a jövő lehetőségeit biztosit ja. Sok támadás esett ezzel a szerződéssel szemben. Különösen a szélsőbal volt az, (Egy hang jobb felől: A szocialisták!) amely támadásai központjává, tette a magyar-olasz barátsági szerződést. Én ennek a támadásnak okát, amelyet a szélsőbal intézett a magyar-olasz barátsági szerződés ellen, leszek bátor megvilágítani. (Halljuk! Halljuk!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. V. Csodálkozva látjuk azt, hogy a szélsőbal, mondjuk a világnézeti ellenzék, állandóan azt kivánta, azt hangoztatta volt, hogy nekünk szomszédainkkal kell megegyeznünk, szomszédainkkal, akikkel mi igazságos, becsületes alapon megegyezni mindenkor készek voltunk. Azt kivánni azonban, hogy mi akkor, amikor a szomszéd államok kormányai a legellenségesebb kijelentéseket teszik Magyarországgal szemben, amikor a kisentente-ot, amelyet egyenesen Magyarország ellen hoztak létre, továbbra is Magyarország* ellen akarják fentartani, amikor minden igyekezetük arra irányult, hogy a minket súlyosan terhelő és megalázó katonai ellenőrzést velük szemben továbbra is megtartsák, mi alázkodjunk meg előttük, mi közeledjünk hozzájuk akkor, amikor ők semmi titkot nem csináltak abból, hogy az ő politikájuknak célja Magyarország elnyomatása, (Ugy van! a középen.) amikor semmi titkot nem csináltak abból, hogy az ő diplomáciai koncepciójuk lényege nem más, mint annak a francia diplomálciának koncepciója, amely Magyarországot összetörte, összezúzta volt és amelynek célja Magyarország megsemmisítése. (Ugy van! a középen.) Mert a francia diplomácia tisztában van azzal, hogy a francia nemzet önerejéből azt a nagystilü világpolitikát, amelyet ezidőszerint is kifejt, gyakorolni később nem lesz képes; tisztában van azzal, hogy Franciaország nemzetközi helyzete teljesen szövetségi politikájától függ és majdan talpraálló Oroszországgal való szövetsége az, amellyel nagystilü diplomáciai tevékenysége folytatásának lehetőségét a maga számára biztosítani akarja. Ezt a szövetséget akarja előkésziteni középeurópai politikájában akkor, amikor lehetővé igyekszik tenni az északi és déli szlávok egyesülését, ellenségeinek, Olaszország és Anglia érdekeinek letörésére törekszik akkor, amikor ezzel a politikájával egy majdan talpraálló orosz birodalom számára Konstantinápolyba és Triesztbe nyit utat. Mi láttuk a világháború alatt, hogy ellenségeinknek az ellenséges országokkal szemben legfontosabb politikai fegyvere az volt, amelylyel Northcliffe élt a központi hatalmakkal szemben, aki a maga propagandáját erősebbnek mondotta az ágyuk erejénél és aki egész joggal állíthatta azt, hogy a háború sorsát a Whitehouse-nak, az ő székhelyének propagandája döntötte el. Ez a propaganda uj politikai gondolat volt, amely politikai gondolat azonban nem veszett el, hanem él ma is. Ma is az ellenség a maga politikáját azzal az állammal szemben, amelyet katonailag nem támadhat meg, de amelyet meg akar törni, ugy intézi, hogy annak belső ellenségeire teszi rá kezét, azokat mobilizálja, zavarokat, ellentéteket támaszt az illető országban, hogy igy gyengítse annak külpolitikai súlyát, hogy igy kifelé súlytalanná, akcióképtelenné tegye azt. Innen van a magyarázata annak, hogy a szélsőbal állandóan a csehekhez, a jugoszlávokhoz, a franciákhoz való közeledést ajánlja. Ez a magyarázata annak, hogy ezek az, urak ellentétben állanak az olasz-angol orientációval és azt az orientációt kivánják, amelynek eredményei nemcsak ezen a csonka országon, hanem ennek a csonka országnak elszegényedett, lezülött társadalmán is láthatók. Ezzel a politikai fegyverrel állandóan számolnunk kell és tisztában kell lennünk azzal, hogy ellenségeink mindig fognak találni itt politikájuk számára kellő exponenseket, akik hangot adnak az ő érdekeiknek, akik plauzibilis érvekkel igyekeznek majd 3