Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-46
r Az országgyűlés képviselőházának 46. ügy be van fejezve. (Felkiáltások a jobboldalon: Igaza is van! — Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: A tanári kar álláspontja teljesen korrekt! A képviselő ur ninos tájékozódva!) Én csak egyről vagyok, t. minister ur, tájékozódva, arról, hogy a minister ur kijelentései ellenére, Ádám az egyetemen elő nem ad. Az a kérdés, hogy előad-e vagy nem ad elő, vagy ha nem ad elő, miért nem ad elő? (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Amint lesznek hallgatói, előad! — Derültség a szélsöbálodálon. — Rassay Károly: Az azt mutatja, hogy nem volt szükség a harmadik állásra, ha nincsen hallgató! — Baracs Marcell: Ha nincs néki, majd lesz néki! — Rassay Károly: A jó Isten majd ad! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Baracs Marcell: Jó a Klébi, majd ád néki! — Rassay Károly: Ilyenkor jó a tanulási szabadságra hivatkozni! — Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Majd lesz neki hallgatója, legyen nyugcdt a képviselő ur! — Baracs Marcell: Hát ez kicsit kulturbotrány! — Rassay Károly: Mit. szól ehhez Fedele, ha meghallja? Visszaküldi azt a tiz hallgatót, hogy legyen Ádámnak hallgatója! Akkor majd lesz! Álul tetszett maradnia a kormánynak!) Fábián Béla: A kultuszminister urnák egy erélyes és egy határozott nyilatkozata van most a kezemben, amelyet akkor a képviselőházban az ebben a kérdésben előterjesztett interpellációval kapcsolatban tett. Nem akarom felolvasni a kultuszminister ur nyilatkozatát, csak azt akarom megemlíteni, hogy a minister ur azt mondotta, hogy a Hungária mintájára át fogom szervezni a bajtársi szövetségeket; azt mondotta: minden áron rendet csinálok az egyetemen. Ezek a szavak nem lettek egyebek, mint szép hangzatos szavak, ellenben a kultuszminister urnák, a képviselőháznak és — Jia szabad azt mondanom — annak a kormányzó urnák a tekintélye, aki a kinevezést aláirta, ott azon az egyetemen, amely nem engedi meg, hogy a kormányzói aláírással kinevezett Ádámnak hallgatói legyenek, naponkint a sárba tiportatik. (Pakots József: Azt mondották, hogy inkább megbuktatják a minister urat! -~ Rassay Károly: Minek van az az állás ha nincs reá szükség? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Fábián Béla: T. Képviselőház! Nagyon kérem a Képviselőházat, hogy a régi kultuszminister ur és nagyérdemű utódja között ebben a kérdésben felmerült vitát, hogy lesz-e Ádámnak hallgatója, és ha nem lesz, miért nem lesz, méltóztassék az én egy órámon kivül elintézni, mert én még más témáról is akarok beszélni. (Haller István: Ezt az időre kell bizni!) Méltóztassék megengedni, hogy tudom, reménytelenül teszem, mert sajnos, azok a t. képviselőtársaink, akik a választás előtt mindig ígérnek, a választás után mindig elfelejtik ígéreteiket — a kultusztárca vitája alkalmából felhozzam azokat az ujabb jelenségeket, amelyek a magyar törvénytárban — sajnos — még mindig benne lévő numerus clausus-törvóny , eltörlésével kapcsolatban tapasztalhatók. T. Képviselőház! Legelső sorban meg kell \K állapitanunk azt, hogy magának a kultuszmif\nister urnák is erről a numerus clausus-törvényről az első időben, kultuszministerségének kezdete idejében az volt a véleménye, hogy az egy Haller-féle szomorú örökség, hogy örökölte ezt a törvényt, (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Ezt nem I mondtam!) A kultuszminister ur talán nekünk ülése 1927 május 13-án, périteUen. TI azt mondotta, hogy ő is megcsinálta volna ezt a törvényt? (Gr, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Az megint más kérdés!) Bocsánatot kérek, nekem saját magamnak volt szerencsém egy értekezleten hallani ezt a kijelentést, de bár a kultuszminister ur erre az álláspontra nem helyezkedik, én mégis merem állítani, hogy a kultuszminister urnák magának is az volt a felfogása, hogy a numerus clausus-törvóny szomorú idők maradványa a magyar törvénytárban, (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Azt mondtam, hogy nem vagyok barátja s ezt állom ma is! — Haller István: Többé-kevésbé valamennyien ezen az állásponton voltunk, amikor meghoztuk is! Szomorú kötelesség volt meghozni! — Baracs Marcell: Nemcsak egyoldalulag szomorú! — Haller István: Kétoldalulag is! — Baracs Marcell: Azokra, akik megcsinálták, erkölcsileg szomorú! — Haller István: Azok sem jókedvükből csinálták! — Zaj. — Elnök csenget.) Amikor mi az első időkben megkérdeztük, hogy ki az, aki miatt nem lehet Magyarországon eltörölni a numerus clausust, akkor minket állandóan azzal biztattak, hogy a numerus elausus törvényt rövidesen el fogják törölni. S ez a »rövidesen« mindig rövidebb lesz választás előtt, és mindig hosszabb lesz választás után. Amikor kérdeztük, hogy ki miatt nem lehet a numerus clausust eltörölni, az volt a válasz, hogy a magyar nép akarja a numerus clausust. (Haller István: A szociális helyzet miatt nem lehet!) Kicsoda nem akarja? Az iparos nem akarja eltörölni a numerus clausust, a kereskedő nem akarja, a magyar földmives lakosság nem akarja? T. Képviselőház! Nyugodt lélekkel kellene odaállnunk ezzel a kérdéssel a magyar nép elé, hogv titkos szavazás mellett mondja meg, hogy akarja-e a numerus clausust, vagy nem akarja? (Haller István: Egészen bizonyos, hogy akarja!) Legyen meggyőződve t. képviselőtársam, hogyha az egységespárton lévő képviselőtársaim nem azt hirdették volna a választások előtt, hogy a numerus clausust el kell törölni, hanem azt, hogy azt fenn kell tartani, akkor nem kaptak volna mandátumot. Egyetlen egy kar van ebben az országban, amelynek egy része a numerus elausus mellett van, és ez a kar a városi tisztviselői osztály egy része. Hogy azonban ez milyen elenyészően csekély szerepet játszik a magyar életben, (Haller István: Vagyis az érdekeltek akarják!) azt megmutatták 1926-os választások, főleg Budapest székesfővárosban, ahol mindazok, akik fajvédő programmal léptek fel, az összes szavazatoknak csak 4%-át kapták. Ha tehát a városokban, ahol a legnagyobb mértékben el van terjedve ez a miazma, a szavazatoknak csak 4%-át tudta a szélsőjobboldali politika összeszedni, és egyetlen mandátumot sem tud ott megszerezni Budapest és környéke négy listás kerületében 30 mandátum közül, akkor itt senki sem hivatkozhatik sem titkos, sem nyilt választásra, mert az derül ki, hogy ezekben a titkos választókerületekben azok az urak, akik szélsőségeket hirdetnek, a magyar nép előtt teljes mértékben eljátszották a szerepüket. T. Képviselőház! Azt merem állítani, hogy igenis, ma az egész világon csak két országban van numerus elausus, az egyik Magyarország, a másik pedig Szovjetoroszország. (Haller István: Lengyelországban is van!) Mert igenis, Szovjetoroszországban is van numerus elausus és pedig a polgári társadalommal szemben,
