Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-45

Az országgyűlés képviselőházának 45. olyan szomorúan állana nálunk a konszolidá­ció ügye? Merem állítani, hogy nem áll olyan szomorúan, hogy itt azt néhány egyetemi haligatónak kellene megvédelmeznie. Azt tar­tom, tessék végre már erélyes kézzel bele­nyúlni ezeknek az egyetemi kis gyáva magya­roknak a mozgolódásába, — gyávák, mert negy­venen támadnak egyre — méltóztassék ezeknek ügyét végre már elintézni, hogy Hozmecz Károly nevű fajvédők, mert nálunk Hozme­czeknek hívják a fajvédőket mindet, ne szere­peljenek ebben az országban, mint nemzet­mentő vezérek. t Ezekre óhajtottam felhívni a belügyminis­ter ur figyelmét. Nagyon kérem a belügymi­nister urat, méltóztassék végre már ezeknek az apró kis verekedéseknek jelenségeit eltüntetni a magyar közéletből. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Nincs senki fel­iratkozva. Elnök: Miután senki már szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Seitovszky Béla belügyminister: T. Kép­viselőház! Elsősorban is kötelességemnek tar­tom, hogy megnyugtassam a közvéleményt ab­ban a tekintetben, hogy kommunista veszede­lemről, hála Istennek, ebben az országban nem lehet szó. Nem tagadhatom azonban el, hogy az, akna­munka állandóan folyik. (Ugy van! a középen.) Mi éber figyelemmel kisérjük ezt az aknamun­kát, amely teljesen speciális eszközökkel dolgo­zik. Természetesen vele szemben is teljesen spe­ciális eszközökkel kell nekünk is fellépnünk. Ha látnám, hogy nem elegendők az eddigi tör­vényeinkben biztosított retorzios intézkedések és eszközök,.. ugy nemi fogok elzárkózni attól, hogy hathatósabb eszközök alkalmazására tör­vényhozási utón kérjek felhatalmazást' egy esetleges törvényjavaslat benyújtására (He­lyeslés jobbfelöl és a középen.) Mért méltóz­tassanak meggyőződve lenni abban a tekintet­ben, hogy a kommunizmus azzal a pszicholó­giával, amellyel dolgozik, teljes mértékben is­meri az emberek lelkivilágát, minden érzését, erősségét, de egyúttal gyengéjét is; mindent kihasznál arra, hogy az eddigi úgynevezett szo­kásos hatósági rendelkezésektől elvonja magát, elbújjék vagy kijátsza azokat. Természetesen, ha ilyen eszközökkel dolgozik, nekünk sem ma­rad más hátra, minthogy vele szemben mi is hatályos, egészen uj, speciális pszichológiai ala­pon álló eszközökkel dolgozzunk. (Ugy van! jobbfelöl és a középem) Mert ha méltóztatnak szemügyre venni a kommunizmus agitácionális munkáját, az egész világon, kezdve Angliától le egészen Kináig és Indiáig, ennek ellensúlyo­zására nem elegendő az, hogy a társadalom összefogjon, mint ahogy Angliában ez meg­törtónt. Angliában is nagy erővel lépett fel a kommunizmus ós maga a törvényhozás is igyekszik végre-valahára a kommunizmussal szemben olyan eszközökhöz is nyúlni, ame­lyekre eddig egy demokratikus országban ta­lán sohasem gondoltak. A velük szemben: hasz­nált eszközök azonban arra kényszeritik őket, hogy itt a demokratizmustól eltekintsenek, mert különben elpusztulna az igazi demokra­tizmus és annak helyébe a teljes anarchia és a teljes felfordulás lépne. Én pedig, mint ennek az országnak belügy­ministere, csalk örülhetek annak, hogy más or­szágokban is, ahol lekicsinyelték a kommuniz­mus kérdését, kissé jobban figyelnek és jobban felfigyelnek erre az agitációra. Hiszen móltóz­ülése 1927 május 12-én, csütörtökön. 21 tassék csak Franciaországba tekinteni. Hol kez­dik ki ezt a legdemokratikusabbnak nevezett országot? Ott, ahol a legerősebbnek tartják, a saját hadseregében. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Méltóztassanak tehát nekem meg­engedni, hogy kijelentsem, hogy amikor az agitáció folyik körülöttünk minden országban, de amikor mi már túlestünk ennek veszedel­mén és mondhatnám talán, immúnisaknak te­kinthetjük magunkat ettől a pestistől, akkor nekünk nem az a kötelességünk, hogy negli­gáljuk ezt a veszedelmet, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) hanem a többi or­szágoknak érdekében is mindent el kell kö­vetnünk arra, hogy a saját országunkban is minden olyan eszközt igénybe vegyünk, amely alkalmas, — tekintet nélkül arra, hogy meg­egyezik-e ez a demokratikus felfogással, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) megeg-yezik-e a liberális felfogással — hogy ez nálunk a fejét ismét fel ne üthesse. (Taps a jobboldalon és a középen.) Mert ha ez felüti a fejét... (Fábián Béla: Csak nem kell ürügyül felhasználni arra, hogy szabadságjogokat szük­ségtelenül elnyomjanak! — Ugy van! a szélsö­baloldalon. — Rothenstein Mór: Erről van szó!) Mondom, ez is megint olyan liberális és demokratikus felfogás, amelyre már Kothen­stein Mór t. képviselőtársam hivatkozott, hogy engednünk kell. (Fábián Béla: Nem kell en­gedni!) Hát önök is engedték 1919-ben és a fe­jükre nőtt ós itt volt a kommunizmus anélkül, hogy sejtették vagy gondolták volna, hogy ez fog bekövetkezni. Ez már élettapasztalás, ez már történelem, ezt már nem lehet meg: nem történtnek tekinteni. Ezt mi figyeljük s figyelni fogjuk és amint mondottam, ha nem elegendők azok az eszközök, amelyek rendelkezésünkre állanak, kénytelenek leszünk uj eszközökhöz nyúlni, hogy ennek az aknamunkának tovább­fejlesztését és továbbfejlődését f minden kö­rülmények között már csirájában elfoj­tani tudjuk. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mert, hogy örökösen foly­jék ez a földalatti munka, sikerüljön annak egy részét felfedezni, elfogni egy pár embert, akiket a bíróság egy-két hónapra elitéi, a töb­biek szabadon bocsáttatnak, ott folytatják a megmar adottak, ahol az előbbiek abbanhagy­ták, a felszabadultak pedig ott, ahol ők hagy­ták abba: hogy ez egy circulus vitlosus legyen, hogy ezzel annyi embert foglalkoztassunk és erre annyi pénzt költsünk rá. ezt igazán nem éri meg. Hathatósabb és erősebb eszközökkel kell tehát megfogni ezt a kérdést és hogy si­kerül megfogni, ennek a lehetősége megvan; kötelességemnek tartom, hogy ezt megtegyem, mert tartozom ezzel az országnak és a polgári társadalomnak. (Taps a jobboldalon és a kö­zépen.) Fel méltóztattak hozni az orosz ló vásárlás kérdését. Nem tagadom, nekem is voltak aggo­dalmaim ezzel a lóvásárlással szemben, külö­nösen, hogy egy helyen hosszabb időt töltöt­tek. A gazdasági érdekek azonban ugy kíván­ták, hogy itt igenis lóvásárlások eszközöltesse­nek, mert hiszen lóállományunk. hála Istennek annyira felszaporodott, hogy gazdasági érde­kek is kívánják, hogy a feleslegektől az or­szág megszabaduljon és a gazdatársadalom is hozzájuthasson az ellenértékhez. Azért alakult ugy a dolog, hogy ez a vásárló komisszió egy helyen igen rövid ideig tartózkodik és pedig abból az intencióból kifolyólag, hogy ne legyen módja, ha tényleg ilyenre is gondolt volna, hogy a maga esetleges agitációs munkáját megalapozhassa és az érintkezéseket és a szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom