Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-52

278 Az országgyűlés képviselőházának 1912. évi XIV. te. 96. §-ába ütköző közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg. A cikk szerzőjére nézve Szabó Imre felelős szerkesztő nem nyilatkozott; épen ezért a budapesti kir. főügyészség nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a felelős szerkesztő címére küldött és a cikk szerzőjének megnevezésére vonatkozó felhívást a kézbesítő szabálytalanul kézbesítette, továbbá a nyomozóhatóság a szerkesztőség utján kísérelte még a szerzőt kinyomozni, erre nézve a szerkesztőség illetékes tagjától perrendszerű nyilatkozat az iratok között nincs, zaklatás esetét látja fenforoigni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-© a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta, Szabó Imre képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik a sajtórendőri vétséggel gyanúsított Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Szabó Imre országgyűlési képviselő ellen, mint a »Népszava,« felelős kiadója ellen a budapesti királyi büntetőtörvényszék eljárást indított, mivel az 1925. évi május 13-án megjelent ^Rendkívüli kiadás. Ingyen példány Népszava« című lappéldány terjesztése az 1924 : XXVI. te. 12. §-ába ütköző sajtórendőri vétség ismérveit látszik feltüntetni. E sajtótermék terjesztéséért a felelősség Szabó Imre országgyűlési 'képviselőt, mint a lappéldányok megrendelőjét terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye körül azonban kétséges, mert a vonatkozó lappéldány tartalma nem meríti ki a fent hivatkozott törvényben körvonalczott sajtóvétség ismérveit, e nélkül pedig a lapterjesztéséhez a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélye nem szükséges, zaklatás esetét látja fenforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivátn szólni, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hat ározathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta, Szabó Imre képviselőtársunk mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Szabó Imre ország

r 52. ülése 1927 május 23-án, hétfőn. gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszéik megkeresése szerint Zadravetz István íőmagánvádló feljelentésére eljárást indított a »Népszava« című lap 1926 február 2-iki számában »Az ügyészség vádirata a frankügyben« cím alatt megjelent cikk tartalma miatt, mert az az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. második bekezdésének első pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jeleint meg. Szabó Imre, a lap felelős szerkesztője, a cikk szerzőjét nem nevezte meg, a kéziratot nem szolgáltatta be ós így a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő között kétséges, mivel a nyomozó hatóság a szerző személyét perrendszerüen megállapítani elmulasztotta — a felhívást nevezett képviselő kezére nem kézbesítette, — javasolja a t. Képviselőháznak, hogy ezen ügyet pótlás végett a kir. főügyészséghez küldje vissza. Elnök: Kíván valaki szólani? Nánássy Andor képviselő ur kivan szólani. Nánássy Andor: T. Képviselőház! A magam részéről az előadó ur. jobban mondva, a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni nem tudok. A legkevesebb, amit az országgyűlés bármely háza a hozzá forduló hatóságoktól megkövetelhet, az. hogy a rendelkezésére bocsátott ügyeket megfelelő módon előkészítsék. Én ilyen hanyagságban & képviselőház semmibevevését látom s épen azért nem tartom helyesnek azt. hogy a képviselőház, illetőleg annak akármely bizottsága belemenjen annak a vizsgálásába, vájjon egy ügy jól van-e előkészítve, vajion mi hiányzik az iratok közül? Afc erre vonatkozólag kiadott igazsásügyministeri rendelet a leghatározottabban előírta az illető hatóságoknak azt. hogy az országgyűléshez intézett iratokat a legpontosabban készítsék elő, mert az országgyűlés maga nem hivatott arra, hogy ezeket a hiányokat pótlás védett visszaküldje, hanem érdemben szokott felettük

1 határozni. Ilyen eset az országgyűlés történetében még nem fordult elő, hogy az iratokat pótlás végett visszaküldöttek volna. A magam részéről a mentelmi fcissötfsB^ javaslatával szemben indítványozom, hogy tétessék az ugy vissza a mentelmi bizottsághoz avégből hogy e felett érdemileg határozzon. Elnök: A házszabályok 206. §-a értelmében a képviselő ur Írásban is benyújtja indítványát? (Nánássy Andor: Igen. benyújtom.) Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: A magam részéről nagyrészben helyeslem Nánássy Andor t. képviselőtársam felszólalását. Itt egy olyan kérdésről van szó. amelyben határozott állást kell foglalnia a Háznak, illetőleg a mentelmi bizottságnak. Nevezetesen lényeges eltérés forog fenn az eddigi gyakorlattal szemben. Eddig az volt a íryakorlat. hogy amennyiben a mentelmi bizottság ugy találta,, hogy az iratok nincsenek kellően felszerelve, hogy különösen a nyomozás során nem tartották be a perrendtartás alakiságait, abban az esetben érdemben szokott határozni és érdemben mindia- ugy határozott, hogy a mentelmi jog felfüggesztését megtagadta. Ebben az esetben és az ezt követő néhány ügyben a mentelmi bizottság arra az állás^