Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-51

252 Az országgyűlés képviselőházának felől.) és ha azt látjuk, hogy tényleg szükség van arra, hogy a munkások visszajövetelét elősegítsük, az intézkedések megtételét soha­sem fogjuk elmulasztani, sőt még anyagi áldo­zatokat is fogunk hozni a jövőben is ugy, amint azt a múltban 1 is megtettük. Kérem a t. Házat, méltóztassék a javasla­tot elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tár­gyalt törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot álta­lánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cí­mét felolvasni! Berki Gyula jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1. §-át, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Görgey István előadó: Igen t. Ház! Amint az előbb emiitettem, a 2. §-nál a következő mó­dosítást vagyok bátor javasolni (olvassa): »A 2. §> .1. sorában »Az. egyezmény« szavak he­lyébe »Az első szakaszban emiitett okmányok« szavak teendők. Ugyancsak a 2. § végén az aláírási jegyző­könyv szövege után felvendő a következő szö­veg. A francia szöveg! (olvassa): »Annexe au Protocole dle Signature du Traité de Com­merce signé á la date de ee jour entre la Hongrie et la Turquie. Ad Article 1. du Traité. Les deux Partié® Contractantes sönt d'ac­cord pour réajuster les coefficients figurants dans la liste B. suivant les fluctuations du ehange dans les mémes oonditions pT'évues par l'Article 2.. de la Convention Commerciale signée á Lausanne le 24 Juillet 1923 entre la Turquie et les autres Puissances. Le présent Protocole aura les mémes forces valeur et duróei, que le présent Traité et dönt il fera partié intégrante. Fait en double exemplaire a Angóra, le 20 Décembre 1926. Signé: L. Tahy, Ali Djenany, A. Chevki.« A magyar szöveg (olvassa): »Függelék a mai napon Magyarország és Törökország kö­zött aláirt kereskedelmi szerződés aláirási jegyzőkönyvéhez. A szerződlés első cikkéhez.. Megegyezés áll fenn a két szerződő fél kö­zött arra nézve, hagy a B-mellékletben feltün­tetett szorzószámok a váltóárfolyam ingadozá­sának megfelelően a Törökország és a többi Hatalmak között Laussanne-ban 1923. évi július hó 24-én aláirt Kereskedelmi Egyezmény 2. cik­kében megállapított feltételek mellett megvál­toztathatók legyenek. Jelen Jegyzőkönyv ugyanolyan erővel, ér­vénnyel és időtartalommal bir, mint a jelen szerződés, melynek szerves alkotó része. Kiállíttatott Angorában, két példányban, 1926. évi december 20-án. Tahy s. k. Ali Djenany s. k. A. Chevki s. k.« Méltóztassék ezt a módosítást elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát be­zárom és a tanácskozást is befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. ' A 2. § bizottsági szövegezésével szemben; áll az a szövegezés, amelyet az előadó ur most 51. ülése 1927 május 20-án, pénteken. előterjesztett. A kérdést tehát ugy teszem fel, hogy a bizottsági szövegezést szembeállítom az előadó ur szövegezésével. Kérdem a t. Há­zat, méltóztatik-e a bizottsági szövegezést, szemben az előadó ur szövegezésével elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ugy látom, hogy a t. Ház a bizottsági szövegezést elvetette és igy a 2. §-t az előadó ur által előterjesztett szövege­zésben fogadta el. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a sza­kasz szövegét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a 3. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: Megállapítom, hogy a Ház a tör­vényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javasla­tom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Török­országgal 1926. évi december hó 20-án Angorá­ban kötött Letelepedési Egyezmény becikke­lyezéséről^ szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház,! Ma­gyarország és Törökország között barátsági szerződés áll fenn, amely az 1924: XVI. t.-cikkbe van beiktatva. Ennek a szerződésnek 3. §-a ki­mondja* hogy a szerződő államok polgárainak letelepedési és tartózkodási kérdéseit külön egyezmény utján fogja a kiét szerződő állam szabályozni!. Erre különösen magyar szempont­ból igen nagy szükség van, mert, mint méltóz­tatnak tudni, a kapitulációk megszüntetése óta a Törökországban kivándorolt véreink, sajnos, nem élvezik azt a jogsegélyt, azt a jogvédelmet, amely kívánatos volna és eddigi külügyi kép­viseleteink igen sok esetben nem voltak képe­sek^ az ottlévő imagyar állampolgárokat kellő hatékony védelemben és támogatásban részesd­teni. Ebből a szempontból igen fontos, hogy a múlt év december 20-án Angorában letelepe­dési egyezmény köttetett, amely biztositja mindkét állam állampolgárainak a teljes lete­lepedési és mozgási szabadságot, továbbá a szabad kereskedelem- és iparűzés jogát, a mes­terségek szabad m gyakorlását és a birói jogvé­délmet % biztosítja továbbá az egyezmény az ingó- és ingatlan: vagyonszerzés tekintetében a^ legnagyobb kedvezményes elbánást, az adófize­tés , tekintetében pedig a belföldiekkel egyenlő elbánást. Ez igen! fontos megállapítása a szer­ződésnek. Kimondja a szerződés azt is, hogy a katonai szolgálat alól a szerződő államok állampolgárai kölcsönösen! felmentetnek, A ke­reskedelmi vállalatokat és egyéb részvénytár­saságokat illetőleg az egyezmény ugyancsak kimondja, hogy azok a szerződő másik fél álla­mában elismertetnek és hogy adóviselés tekin­tetében a belföldi vállalatokkal teljesen egyenlő elbánásban fognak részesülni. Az egyezmény végül kimondja., hogy a személyi állapottal kapcsolatos kérdések külön egyezményben fog­nak szabályoztatni. Ezek alapján kérem, méltóztassék ezt az egyezményt változatlanul elfogadni. (Helyes­lés.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Malasits Géza szólásra jelentkezik.) Malasits Géza képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! A külügy­minister ur volt szives felvilágosítást adni Ro­thenstein képviselő urnák előbbi felszólalására a Törökországban rekedt munkásokat illetőleg. Mégis szükségesnek tartom, hogy ennek a tör­vényjavaslatnak kapcsán néhány szót emeljek

Next

/
Oldalképek
Tartalom