Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-48

188 "Az országgyűlés képviselőházánc olyan területei, ahol sikerülni fog ezt a kérdést megoldani, örömmel hallottam ma, hogy va­laki épen ilyen javaslattal jött pl. borkérdés­ben, de lehet, hogy más mezőgazdasági termé­nyeknél is foglalkozni lehetne ily irányban. Én csak azt akarom ismételten! jelezni, hogy ko­molyan foglalkozunk a mezőgazdasági termei­vények értékesítésé vei, (Helyeslés a jobbolda­lon.) mert ezen fekszik,a súlypont, nem pedig azon, hogy ezt az értékesítést szövetkezetek vágzik-e vagy nem. Nálam a lényeg az, hogy a kérdés helyesen legyen megoldva, hogy ez­által a 'mezőgazdaság rentabilitását fokozni lehessen. (Helyeslés a jobboldalon.) A mezőgazdasági beruházások kérdésében a kormány tovább folytatja azt az akciót, amely a falusi lakosság állattenyésztését elő­mozdítja. Tudniillik, hála Istennek, már oda­jutottunk, hogy mindössze körülbelül 300 köz­ség van olyan, ahol egyáltalán nincsen té­ny észapaállat, de remélem, hogy rövidesen ez az állapot is meg fog szűnni. Hogy ez elég szép eredmény, mutatja az> hogy ezelőtt két évvel 1200 volt az ilyen községek száma. Azt hiszem, hogy a jövéi év folyamán körülbelül be fogjuk fejezni ezt az akciót. (Szabó István: Nagyon sok szép dolog megy ezen a téren!) Nagyon jól bevált ez. A mezőgazdasággal kapcsolatosan nagyobb tétel van felvéve a földmivelési tárcánál a mezőgazdasági termelés előmozdításának cél­jaira, amire nézve részletes tervet a földműve­lésügyi minister ur még niem dolgozott ki ós amit én fontosnak tartok. Hiszen nekünk oly sok megoldatlan problémánk van. Beszélhetnék az öntözésről; ott van a magnemesités kérdése, amelyet a f öl dmi ve lésügyi minister ur igen helyesen most szervesen akar megoldani és nem incidentaliter, miként az eddig történj, — amint az indokolásból méltóztatnák látni — kerületekre akarja osztani az országot s min­den kerületnek megkeresi a viszonyoknak leg­jobban megfelelő vetőmagját; ott vani a szikes talajok ikétrdése (stb^ Számtalan ilyen problé­mát tudnék meg felvetni. De vannak még ki­sebb kérdések is, — igy a kertészet, gyümöh* csészet st'b. — amelyek szintén megoldásra várnak. Azt hiszem, hogyha sikerül csak egyet is ezen kérdések közül helyesen megoldanunk, akkor a mi mezőgazdasági termelésünket je­lentékenyen tudjuk fokozni. Ott van a műtrá­gyázás kérdése is. (Ugy van!) Ebben az irány­ban is foglalkozik a földmivelósagyi minister ur. Ha e tekintetben sikerül jó megoldást ta­lálni, akkor továbbmenőleg külföldi kölcsönre is lehet gondolni, mert ezek nem improduktív befektetések, hanem olyanok, amelyek meg­termik a maguk gyümölcsét. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Nekünk ebből a szempontból is meg kell fontolnunk, hogy mikor vegyünk igénybe külföldi kölcsönt, mert ahhoz elsősorban is a termelésünk érdekéhen és ennek előmozdítására indokolt nyúlni. (Helyeslés a jobboldalon.) A belügyi tárca körében a beruházások valamivel többet tesznek ki, mint 5 milliót. Ezeknek célja elsősorbán a csendőrségnek és rendőrségnek kellő elhelyezése, másrészt pedig a folyamőrség kellő felszerelése. A kereskedelemügyi tárca köréből kieme­lem elsősorban az utak kérdését. (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelemügyi minister ur 1927/28-ban 19*4 milliót fog kapni utakra és hi­dak kiépítésére. (Helyeslés.) Aki elolvassa a programmot, látni fogja, hogy ezzel is jelen­tékeny lépéssel haladunk előre. Az Államvasutaknál a beruházás 214 inil­k 48. ülése 1927 május 17-én } kedden. Hót tesz ki. Itt mozdonyok tökéletesítéséről van szó, azután több, minik ezer kocsi előállításá­ról, állomások bővítéséről és igy tovább. Azt hiszem, ezek is olyan beruházások, amelyeket egy oldalról sem fognak semmiféle szempont­ból kifogásolni. A posta beruházásai 11-6 milliót tesznek ki. Itt a leglényegesebb a keleti kábel kiépítése, úgyhogy akkor nemcsak a Nyugat, hanem Ke­let felé is kábellel leszünk összekapcsolva, ami a budapest—bécsi kábel folytatása lesz. Igen nagy jelentőséggel bir Budapesten az auto­mata-telefon berendezése is.. Ezenkívül a kereskedelemügyi minister ur 16 milliót kap egyéb beruházásokra. Ebben benne vannak az ipari ós kereskedelmi szak­iskolák, amelyeket több városban — ugy tu­dom Pécsett is — tervez. Budapesten meg akarja valósítani a kereskedelemügyi minister ur a pályaszini átjárók kiküszöbölését, ami nemcsak városrendezési szempontból, hanem egyéb szempontból is kívánatos. Ott vannak állami anyagraktáraink, pél­dául távíró-raktáraink, amelyek egészen ki vannak merülve, úgyhogy ezeknek ismételten való ellátása vált szükségessé. Végül a vasgyá­rak bizonyos beruházásait akarja a kereskede­lemügyi minister ur fedezni. Ezt a két tételt azért emiitettem meg, hogy mindenki láthassa azt, hogyha a költségveté­seken belül nem is tudtunk problémákat meg­öl dJani, de akár a földmivelósügyi, akár a ke­reskedelemügyi tárcát tekintve, tekintélyes összegek állanak beruházások címén rendelke­zésre. Nevezetesen az egyiknél 42 millió, a má­siknál, ha nem veszem figyelembe az Állam­vasutakat és a postát, akkor több, mint 26 mil­lió, ezeket figyelembe véve pedig több, mint 68 millió áll rendelkezésre. A kormány tehát igenis súlyt helyez arra, hogy a gazdasági éle­tet mindenütt, ahol csak lehet, erősítse. A ke­reskedelemügyi ós földmivelósügyi minister urak be is fogják igazolni azt, hogy a gazda­sági élet érdekében használják fel ezeket az összegeket, amelyek meg fogják teremni a ma­guk gyümölcsét. (Helyeslés.) Pár szóval megemlékszem még a népjóléti tárcáról, ahol 10 millió áll beruházások céljaira rendelkezésre, amiből 7 millió kórházakra, kór­házak építésére és kiegészítésére stb. forditta­tik. (Helyeslés.) Ezzel ismételten lehetséges a közegészségügy fejlesztése. A népjóléti minis­ter ur részletesen ismertette azokat a terveket^ amelyeket, azt hiszem, mindenki Örömmel üdvözöl. A kultusztárca beruházásai 18-5 milliót tesznek ki. Ebből legnagyobb súlyt helyez a kultuszminister ur és a kormány a népiskolák, a tanyai iskolák kiépítésére; 8-5 millió ezen beruházások között és 1*5 millió a költség­vetésben, együttvéve tehát 10 millió az erre fordítható összeg. A többi összegben benne van először a köztisztviselők gyermekeinek ösztön­díjára egy millió; benne van az egyetemeknek teljes kiépítése, elsősorban a szegedi klinikáké és a debreceni egyetemé. Benne van sport­pályáknak építése is. Ezeket a sportpályákat a kultuszminister ur nemcsak Budapesten ter­vezi, hanem, ugy tudom, a vidéken is. Benne van végül a művészetnek bizonyos támoga­tása is. Az igazságügyi tárca 5 millió pengőt fog beruházásokra kapni, igazságügyi épületek építésére ós tatarozására. Végül a honvédelmi tárca a hadianyag­gyár teljes befejezésére és gázálarcok és védő­1 készülékek megszerzésére, — amelyekre vonat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom