Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-48
r Áz országgyűlés képviselőházának teiner emberek sok járási szókhelyen teljesen lehetetlen lakásokban, egészségtelen, nedves lakásokban kénytelenek lakni. Sok helyen mindjárt a lakásfelszabaditás után felhasználták ezt a nehéz helyzetet és kiuzsorázzák a szerencsétlen tisztviselőket. Ezért nagyon kérném a pénzügyi kormányt, hogy vidéki helyeken emelje fel azokat a lehetetlen lakbérskálákat, amelyek fennállanak, mert azokból a lakbérekből lakást fentartani, tisztviselői álláshoz féligmeddig méltó lakást biztosítani nem lehet. Ezek után egy pár szóval válaszolnék Bródy t. képviselőtársam felszólalására. Bródy képviselőtársam beszédét tulajdonképen három részre lehetne osztani. Első részében foglalkozott a tisztviselőkérdéssel, másodikban a forgalmiadóval, harmadik részében pedig a valorizáció kérdésével. Kivánta a tisztviselői illetmények felemelését. Mi is kívánjuk és talán mi lennénk a legboldogabbak, ha a tisztviselői kérdést legalább a békenivó szerint meg tudnók oldani. Kivánta a valorizáció kérdésének megoldását is. Mind a két kérdés horribilis terheket jelent. (Szilágyi Lajos: Csak a hadikölcsön valorizálását kérte!) Ezzel szemben a forgalmiadónak, egyik főjövedelmi forrásnak eltörlését kivánta. Hogy honnan pótolja és milyen pénzekkel oldja meg a két főkérdést, amelyről beszélt, erről t. képviselőtársam hallgatott. Az én felfogásom szerint ezeket a kérdésekeit mind meg kell oldani. Én nemcsak a politikai életben, hanem mint újságíró is intenziven foglalkozom ezekkel a kérdésekkel és több helyen volt alkalmam ezekről a kérdésekről előadásokat is tartani. Ezeknek a kérdéseknek megoldása nem olyan egyszerű, sőt igen komplikált és helytelenítem, hogy valaki anélkül, hogy konkrét programmokkal. tervekkel jönne a megoldást illetően, ezeket a kérdéseket felvesse és akár itt, akár másutt a kérdések megoldatlanságával a közvéleményt izgassa. Meg kell oldanunk ezeket a kérdéseket és hiszem, hogy talán gyorsabban tudjuk majd megoldani, mint sokan elképzelik. Meg vagyok győződve arról is, hogy a pénzügyi kormány szintén intenziven foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ezután áttérek a telekkönyveknek és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek ismertetésére és tárgyalására. Az igazságügyi tárcának részletes vitája alkalmával nagyon sok felszólalás foglalkozott a telekkönyvek állapotával. Rámutattak arra, milyen lehetetlen állapotok uralkodnak a telekkönyvi hivatalokban, rámutattak arra, hogy onnan ügydarabokat nem lehet megkapni és a legsürgősebb hitelügyleteket nem tudják lebonyolítani azért, mert a telekkönyvek nem tudják elintézni ezeket a kérdéseket. Példát hozhatok fel erre. Például a beruházási hitelből, amelyet egy; évvel ezelőtt folyósítottak a gazdák részére, egy évvel ezelőtt megszavazott az OKH. igazgatósága egyik választópolgáromnak egy kölcsönt és most, pár nappal ezelőtt utalták csak ki neki az összeget, mert a telekkönyvben a kamatokat nem tudták átvezetni, (Csöngedy Gyula: Mindenütt igy van!) nem tudták jelzálogilag az OKH. jogát biztosítani. Rámutatok például arra, hogy az adonyi telekkönyvi hivatalban egy ilyen beruházási hitel ügydarabjai egyszerűen eltűntek, és a hitelügylet nem volt lebonyolítható azért, mert az akták eltűnése következtében a jelzálogot az OKH. részére nem lehetett biztosítani. Aki hitelt vesz igénybe, valószínűleg azért 48. ülése 1927 május 17-én, kedden. 169 fordul egy pénzintézethez hitelért, mert szüksége van a pénzre és gyorsan kell a pénz. Nem azért kérek ma hitelt, hogy azt egy év múlva kapjam meg. Ezen az állapoton tehát hitelpolitikai szetmpontból sürgőseni változtatni kell. Addig nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon a hitelélet terén konszolidált állapotok vannlak, míg a jelzáloghitel alapját képező telekkönyvek nincsenek rendben. (UQV van! a többoldalún.) Ez az alap; tulajdonikepe n ezen nyugszik a jelzálogteher!, ezt tehát minden körülmények között rendbe kell hozni. Az igazságügyminister ur annak idején tárcája költségvetésének tárgyalásánál megígérte, hogy telekkönyvvezetők kinevezésével próbál segíteni ezen a helyzeten és ezáltal gyorsítani fogja az ügymenetet. Sokan tehát azt hinnék, hogy ezzel a kérdéssel itt felesleges foglalkoznom. Mégis foglalkozni kívánok ezzel, mégpedig: azért, mert nemcsak ott van a hiba, hogy kevés a telekkönyvvezető, hanem a legnagyobb baj az, hogy a telekkönyvek alapját képező műszaki munkálatok nyilvántartása és általában véve az ország részletes felmérése a lehető leglassúbb tempóban történik. A telekkönyvek alapját képező műszaki munkálatok nyilvántartása és a részletes felmérés a pénzügyministerium hatáskörébe tartozik, tehát itt kell ezt felemlíteni és itt kell ezekre a bajokra orvoslást kérni Nagy hibának tartom különösen a telekkönyvek nyilvántartása szempontjából, hogy .a birtokmegoszlások kérdése még sehogy isincs rendezve. Ha a műszaki munkálat nagy költség árán el is készül s ha a műszaki munkálatok alapján a telek jegyzőkönyveket -telekkönyvi betétekké alakítják is át, akkori fontos feladat az, hogy az igy drágán megszerzett anyag állandóan nyilvántartassék, illetőleg a változások folytonosan keresztülvezettessenek, hogy a telekkönyvek megfeleljenek az életnek. (Ugy van! a jobboldalon.) Eddig a nyilvántartással az országols felmérés tisztviselői karának jórésze foglalkozott. Sajnos azonban, ezt a feladatot nem tudták teljesíteni azért, mert a birtokmegoszlás.okat tartalmazó vázrajzok elkészítése nem volt szabályozva. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) A birtokmtegoszlásokati tartalmazó vázrajzot bárki benyújthatta a telekkönyvi hivatalhoz, még alá sem kellett irni, hogy ki készítette, és igy történt meg az, hogy ilyen vázrajzok alapján a telekkönyvbe és a kataszteri munkálatokba olyan tévedések kerültek; bele, amelyek később komoly következményeket, sőt szerencsétlenségeket vontak maguk után. Igy pl. az én kerületemben is megtörtént, hogy egy ilyen névtelen vázrajz alapján keresztülvezetett birtokmegosztás következtében az uj tulajdonosokat a telekkönyvi hivatal is, a földadókataszter is egyszerre felcserélte. Az uj tulaj Idonos házat épített a neki természetben kiutalt földre és egyszerre csak egypár hónappal ezelőtt megjelent nála a végrehajtó^ egy bekebelezett jelzálogteher biztosítása végett. Nagyot nézett, hogy mi van itt, hiszen neki nincs adóssága. Elmennek a telekkönyvi hivatalba s ott azt látják, hogy a kettőt felcserélték, mert az északi részt a délinek a nevére irták és forditva. Ebből kifolyólag természetesen perek keletkeztek; a jelzálogjogot szerzett fél nem akart a jogától elállni, mert az ingatlan a házzal együtt már nagyobb értéket
