Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-48

r Áz országgyűlés képviselőházának teiner emberek sok járási szókhelyen teljesen lehetetlen lakásokban, egészségtelen, nedves lakásokban kénytelenek lakni. Sok helyen mindjárt a lakásfelszabaditás után felhasznál­ták ezt a nehéz helyzetet és kiuzsorázzák a sze­rencsétlen tisztviselőket. Ezért nagyon kérném a pénzügyi kormányt, hogy vidéki helyeken emelje fel azokat a lehetetlen lakbérskálákat, amelyek fennállanak, mert azokból a lakbérek­ből lakást fentartani, tisztviselői álláshoz félig­meddig méltó lakást biztosítani nem lehet. Ezek után egy pár szóval válaszolnék Bródy t. képviselőtársam felszólalására. Bródy képviselőtársam beszédét tulajdonképen há­rom részre lehetne osztani. Első részében fog­lalkozott a tisztviselőkérdéssel, másodikban a forgalmiadóval, harmadik részében pedig a valorizáció kérdésével. Kivánta a tisztviselői illetmények feleme­lését. Mi is kívánjuk és talán mi lennénk a legboldogabbak, ha a tisztviselői kérdést leg­alább a békenivó szerint meg tudnók oldani. Kivánta a valorizáció kérdésének megoldását is. Mind a két kérdés horribilis terheket jelent. (Szilágyi Lajos: Csak a hadikölcsön valorizá­lását kérte!) Ezzel szemben a forgalmiadónak, egyik főjövedelmi forrásnak eltörlését kivánta. Hogy honnan pótolja és milyen pénzekkel oldja meg a két főkérdést, amelyről beszélt, erről t. képviselőtársam hallgatott. Az én felfogásom szerint ezeket a kérdése­keit mind meg kell oldani. Én nemcsak a poli­tikai életben, hanem mint újságíró is intenzi­ven foglalkozom ezekkel a kérdésekkel és több helyen volt alkalmam ezekről a kérdések­ről előadásokat is tartani. Ezeknek a kérdé­seknek megoldása nem olyan egyszerű, sőt igen komplikált és helytelenítem, hogy valaki anélkül, hogy konkrét programmokkal. ter­vekkel jönne a megoldást illetően, ezeket a kérdéseket felvesse és akár itt, akár másutt a kérdések megoldatlanságával a közvéleményt izgassa. Meg kell oldanunk ezeket a kérdése­ket és hiszem, hogy talán gyorsabban tudjuk majd megoldani, mint sokan elképzelik. Meg vagyok győződve arról is, hogy a pénzügyi kormány szintén intenziven foglalkozik ezek­kel a kérdésekkel. Ezután áttérek a telekkönyveknek és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek ismertetésére és tárgyalására. Az igazságügyi tárcának rész­letes vitája alkalmával nagyon sok felszólalás foglalkozott a telekkönyvek állapotával. Rá­mutattak arra, milyen lehetetlen állapotok uralkodnak a telekkönyvi hivatalokban, rá­mutattak arra, hogy onnan ügydarabokat nem lehet megkapni és a legsürgősebb hitelügyle­teket nem tudják lebonyolítani azért, mert a telekkönyvek nem tudják elintézni ezeket a kérdéseket. Példát hozhatok fel erre. Például a beruházási hitelből, amelyet egy; évvel ez­előtt folyósítottak a gazdák részére, egy évvel ezelőtt megszavazott az OKH. igazgatósága egyik választópolgáromnak egy kölcsönt és most, pár nappal ezelőtt utalták csak ki neki az összeget, mert a telekkönyvben a kamatokat nem tudták átvezetni, (Csöngedy Gyula: Min­denütt igy van!) nem tudták jelzálogilag az OKH. jogát biztosítani. Rámutatok például arra, hogy az adonyi telekkönyvi hivatalban egy ilyen beruházási hitel ügydarabjai egy­szerűen eltűntek, és a hitelügylet nem volt le­bonyolítható azért, mert az akták eltűnése kö­vetkeztében a jelzálogot az OKH. részére nem lehetett biztosítani. Aki hitelt vesz igénybe, valószínűleg azért 48. ülése 1927 május 17-én, kedden. 169 fordul egy pénzintézethez hitelért, mert szük­sége van a pénzre és gyorsan kell a pénz. Nem azért kérek ma hitelt, hogy azt egy év múlva kapjam meg. Ezen az állapoton tehát hitelpo­litikai szetmpontból sürgőseni változtatni kell. Addig nem lehet azt mondani, hogy Magyar­országon a hitelélet terén konszolidált állapo­tok vannlak, míg a jelzáloghitel alapját képező telekkönyvek nincsenek rendben. (UQV van! a többoldalún.) Ez az alap; tulajdonikepe n ezen nyugszik a jelzálogteher!, ezt tehát minden kö­rülmények között rendbe kell hozni. Az igaz­ságügyminister ur annak idején tárcája költ­ségvetésének tárgyalásánál megígérte, hogy telekkönyvvezetők kinevezésével próbál segí­teni ezen a helyzeten és ezáltal gyorsítani fogja az ügymenetet. Sokan tehát azt hinnék, hogy ezzel a kérdéssel itt felesleges foglalkoz­nom. Mégis foglalkozni kívánok ezzel, még­pedig: azért, mert nemcsak ott van a hiba, hogy kevés a telekkönyvvezető, hanem a legnagyobb baj az, hogy a telekkönyvek alapját képező műszaki munkálatok nyilvántartása és általá­ban véve az ország részletes felmérése a le­hető leglassúbb tempóban történik. A telek­könyvek alapját képező műszaki munkálatok nyilvántartása és a részletes felmérés a pénz­ügyministerium hatáskörébe tartozik, tehát itt kell ezt felemlíteni és itt kell ezekre a bajokra orvoslást kérni Nagy hibának tartom különösen a telek­könyvek nyilvántartása szempontjából, hogy .a birtokmegoszlások kérdése még sehogy isincs rendezve. Ha a műszaki munkálat nagy költség árán el is készül s ha a műszaki munkálatok alapján a telek jegyzőkönyveket -telekkönyvi betétekké alakítják is át, akkori fontos feladat az, hogy az igy drágán megszerzett anyag ál­landóan nyilvántartassék, illetőleg a változá­sok folytonosan keresztülvezettessenek, hogy a telekkönyvek megfeleljenek az életnek. (Ugy van! a jobboldalon.) Eddig a nyilvántartással az országols fel­mérés tisztviselői karának jórésze foglalko­zott. Sajnos azonban, ezt a feladatot nem tud­ták teljesíteni azért, mert a birtokmegoszlás.o­kat tartalmazó vázrajzok elkészítése nem volt szabályozva. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) A birtokmtegoszlásokati tartalmazó vázraj­zot bárki benyújthatta a telekkönyvi hivatal­hoz, még alá sem kellett irni, hogy ki készí­tette, és igy történt meg az, hogy ilyen váz­rajzok alapján a telekkönyvbe és a kataszteri munkálatokba olyan tévedések kerültek; bele, amelyek később komoly következményeket, sőt szerencsétlenségeket vontak maguk után. Igy pl. az én kerületemben is megtörtént, hogy egy ilyen névtelen vázrajz alapján keresztülveze­tett birtokmegosztás következtében az uj tulaj­donosokat a telekkönyvi hivatal is, a földadó­kataszter is egyszerre felcserélte. Az uj tulaj ­Idonos házat épített a neki természetben ki­utalt földre és egyszerre csak egypár hónap­pal ezelőtt megjelent nála a végrehajtó^ egy bekebelezett jelzálogteher biztosítása végett. Nagyot nézett, hogy mi van itt, hiszen neki nincs adóssága. Elmennek a telekkönyvi hiva­talba s ott azt látják, hogy a kettőt felcserél­ték, mert az északi részt a délinek a nevére irták és forditva. Ebből kifolyólag természe­tesen perek keletkeztek; a jelzálogjogot szer­zett fél nem akart a jogától elállni, mert az ingatlan a házzal együtt már nagyobb értéket

Next

/
Oldalképek
Tartalom