Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-48
Az országgyűlés képviselőházának 48. ülése 1927. évi május hó 17-én, kedden, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A pénzügyministerium költségvetésének általános tárgyalása. Felszólaltak: Temesváry Imre előadó, Kabók Lajos, Homonnay Tivadar, Bródy Ernő, Perlaki György, Kóthly Anna, Kiss István, Esztergályos János, Guláesy Dezső, Bud János pónzügyminister. — A pónzügyminister ' benyújtja az 1927/28. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. — A közgazdasági, közlekedésügyi ós külügyi bizottságok benyújtják együttes jelentésüket a közlekedési és átmeneti szabadság tárgyában Barcelonában tartott általános értekezleten megállapított egyezségokmány becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A külügyi, közgazdasági ós közlekedési bizottságok benyújtják együttes jelentésüket a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzósek fentartásának szabályozása tárgyában kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- ós interpellációs-könyvek felolvasása. — A földmivelósügyi minister Írásbeli válasza Frühwirth Mátyásnak a falusi kislakás-építési akció tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen"vannak: Bud János, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Berki Gynla jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Muszti István képviselői ur levelét, melyben egészségének helyreállítására négyheti szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igent) A Ház a kórt szabadságot megadja. Bemutatom a t. Háznak Hajdúböszörmény város íközönsélgének meghivóját, melyben a város hősi halottainak emlékére emelt szobor folyó évi június hó 3-án tartandó ünnepélyes leleplezésére a t. Ház tagjait meghívja. A Ház a meghívást tudomásul veszi. Bemutatom, végül a Szállodások] Nemzetközi Egyesülete budapesti közgyűlését felszámoló bizottságának Ugrón Gábor képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a vizűm eltörlése tárgyában. A kérvényt a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Ház a kórvényi bizottságnak: adja ki. Napirendi szerint következik az 1927/28. évi állami költségvetés (Iram. 81) pénzügyi tárcájának és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése 25. és 26. fejezetének általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Hálljvlk! Halljuk!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Az egész állami élet főmozgató ereje a pénzügyi tárcában összpontosul, mert hiszen a kormányzat minden ágához szükséges anyagi erőket a pénzügyi tárca produkálja és ennélfogva a pénzügyi tárcára nehezedik a legnagyobb felelősség az ország polgársága teherviselőképességének, a közgazdasági, a szociális és a kulturális követelményekkel való összeegyeztetése tekintetében is. Azok a sorozatos indemnitások és az utolsó évek rendes állami költségvetései, amelyeket itt a t. Ház előtt éveken keresztül alkalmam volt ^ ismertetni, azt a szilárd meggyőződést érlelték meg bennem, hogy a pénzügyi kormányzat az infláció megszűnése után tulaj donképen már keresztülesett azon a gazdasági krízisen, amely pénzünk ingadozása következtében hosszú időn keresztül úgyszólván minden reális alkotást már eleve kizárt. Az utóbbi két és félév alkotásai, valamint az egész ország gazdasági képének megváltozása kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az a nagy erőfeszítés, amelyet az ország- polgársága gazdiasági életünk fellendítése tekintetében kifejtett, nem volt meddő erőkifejtés és a pénzügyi kormányzat előrelátó programmjának köszönhetjük, hogy az államháztartás rendbehozatalával karöltve a magángazdasági élet is megerősödhetett. Kétségtelen azonban, hogy országunk gazdasági életének fellendülésére igen jótékony hatással volt az utóbbi esztendőik mezőgazdasági eredményének kedvezőbb volta, de másrészt az a kedvezőbb atmoszféra is, amely a közép-európai államok egész gazdasági életét bizonyos mértékig fellendítette és amelynek kölcsönhatása országunkra nézve is kedvező jelenségeket idézett elő. Különösen éreztük ezeknek a jelenségeknek kedvező hatását a hitelélet terén, ahol, mint ismeretes, az előző évek elzárkózottságával szem' 20
