Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-37

80 Az országgyűlés képviselőházának c körökre terjeszti ki működését és az a törekvésünk, hogy az országot egészségügyi kulturális propaganda szempontjából bizonyos nagyobb kerületekre próbáljuk felosztani olyan módon, hogy egy-egy egyetem legyen a kerületnek középpontjában és az egyetem orvosi karát próbáljuk egyrészt ebbe a munkába bekapcsolni, másnészt pedig az azion kerület területén létező egészségügyi intézmények élén kiválóan működő orvosokat kívánjuk erre a munkára megnyerni. Ugy látom, — dicséretükre legyen mondva — liogy erre a feladatra a legnagyobb készséggel vállalkoznak. Ezen azonban még túl kell mennünk, — mint eiőbb emiitettem — mert hiszen a profilaxis céljait az ismeretek terjesztésével tudjuk legszélesebb^ mértékben elérni. Túl kell tehát mennünk és mint emlit ettem, az iskolánkivüli népművelést kell bekapcsolnunk ennek a célnak kimunkálásába. Ami a gyógyitást illeti, bátor vagyok röviden megemlíteni a következő statisztikai adatokat, amelyek visszanyúlnak a mai napig számitva visszafelé öt évre. Magyarországon van összesen 61 nyilvános jellegű nem állami kórház és van ot állami kórház; 1922-ben volt négy, azóta a gyulait átvettük állami kezelésbe. 1913-ban a csonka-magyarországi kórházakban közköltségen ápolt betegek száma 119.756 volt, kerekszámban 4,400.000 ápoíási nappal. 1925-ben 139.037 beteg volt ugyanezen a területen, ugyanilyen címen ápolás alatt, 5,245.000 ápolási nappal. A betegeknek évrőlévre közköltségen való nagyobbmérvü gyógyítása nyilván —• mint a múlt évben is voltam bátor rámutatni — azzal a körülménnyel van összefüggésben, hogy, különösen középosztályunk, anyagi leromlása következtében, kénytelen gyógyulását nagyrészt ezen a réven keresni. Nagyon jól tudom, hogy a magyar államkincstárnak rettenetes nagy megterhelését jelenti a szegény-költségen való ápolásnak ilyenmérvü emelkedése, azonban a pénzügyminister urnái megértésre találtam azon argumentumom és felvilágosításom tekintetében, hogy nem szabad ezt a szinte egyetlen gyógyulási lehetőséget ezek elől az elemek elől elzárni, eladdig, mig a középosztálynak, részben a tisztviselőknek is problémáját kielégítő módon megoldanunk nem sikerült. (Ugtf van! a jobboldalon.) Ami mármost a kórházaki fejlődését illeti, legyen szabad a következő megjegyzéseket felolvasnom. 1922 óta a közkórházak túlnyomó nagy része a fejlődésnek örvendetes jeleit mutatja. Baján külön bőr és bujakóros osztályt létesítettünk és uj tbc-pavillont építettünk. Balassagyarmaton a tbc-osztályt fekvőcsarnokkal látták el, az elmeosztály kibővítése folyamatban van. Budapesten megnyílt időközben az Uj Szent János-kórház három tbc-pavillonnal, uj fül-, orr-, ^êge- és szemosztály létesült, a Szent István-kórházban. Ezekhez, különösen a Szent János-kórházzal kapcsolatos építkezések költségeihez az álamkincstár igen jelentős öszszegekkel járult hozzá. A celldömölki alapítványi kórházat restauráltuk; időközben a vármegye vette át kezelésbe. Békéscsabán szülészeti-osztály létesítése van folyamatban, Csornán elmeosztály létesíttetett. Különben a csornai kórházat a legutóbb kiutalt néhány százmillió koronával most már — remélem — teljesén rendbe is hoztuk. Gyöngyösön a háború alatt leégett mosókonyha helyett uj épült a legmodernebb gépekkel felszerelve. Győrben' igen nagy arányú kórházépítés kezdődött épen '. ülése 1927 április 8-án, pénteken. a legutóbbi időben. Azt hiszem, hogy az építés maga ebben az esztendőben fejti ki majd teljes erővel Ikontuirtjait. Hódmezővásárhelyen bujakóros-osztályi és proszektori főorvosi állások szerveztettek és uj szemészeti pavillon létesült. Szülészeti- és tbc-pavillon létesítése folyamatban van. Legyen szabad talán a részletezés helyett a városneveket említenem. Ugyanilyen módon fejlődésen mennek vagy mentek keresztül államköltségen vagy állami hozzájárulással az esztergomi, íkaposvári, kapuvári, makói, miskolci, mohácsi, nagykanizsai, nyíregyházai, sátoraljaújhelyi, soproni, szegedi, székesfehérvári, szentesi, szombathelyi kórházak, azonkívül a budapesti Fehér Kereszt-kórház, a Poliklinika, a ceglédi Szülő Otthon, a kalocsai kórház, a kecskeméti, kiskunhalasi, magyaróvári, pápai, pécsi, sárvári, tapolcai és újpesti kór házak. Méltóztatnak látni, t. Ház, oly munka ez, amellyel nagyon ritkán léptünk ki a nyilvánosság elé, pedig a programmnak — most már nagy részben elvégzett programmnak — gazdasága talán feljogosított volna arra; hogy a nagyközönség figyelmét > felhívjam ezekre a munkálatokra. Én most itt teszem meg a t. Ház magas szine előtt, hogy ezt a munkát ilyen vázlatosan bemutatom a t. Házon keresztül a magyar nemzetnek, mert egyrészt teljes mértékben elhárítom ugyan magamról mindenféle dicséretnek még a lehetőségét is, viszont azonban nagyon nem szeretném, ha a köztudatba épen a saját érdekünkben ki nem fejtett pro pagandának vagy a nagy nyilvánosság figyelembe vételének elmulasztása okán az a nézet lépne túlsúlyra, hogy a népjóléti ministerium a népegészségügy terén inaktive, vagy passzive viselkedik. Bátran merem állitani, hogy egyetlen egy ministerium sem haladta meg a létesítések terén a népjóléti kormányt, egyetlen egy ministerium sem. (Élénk éljenzés taps a jobbés a baloldalon és a középen.) A további programm a következő: A magyar faj egészségügyi helyzetének feljavítása -— szerény nézetem szerint — két, a törvényhozás által létesítendő intézkedés nélkül teljesen lehetetlen. Az egészségügyi kultxira kérdése ugyanis nem kizárólag kórházkérdés. Az egészségügyi kultúra a propagandának, az ismeretközlésnek, a profilaxisnak, a szociálpolitikának, a jó közigazgatásnak és — természetesen — a kórházaknak a kérdése. Különösen tehát ikét intézkedést tartok szükségesnek. Ezek közül az első a betegség és baleset esetére szóló kényszerű biztosításnak a mi agrár-rétegeinkre való kiterjesztése', (Élénk helyeslés és taps.) ami nélkül. — kijeleinitem előre — hogy a magam részéről teljesen kilátástalannak tartom a mi magyar népünk egészségügyi kultúrájának megteremtését. (Ügy van! Ugy van!) Nagyon kérem ezért a. t. Házat és innen kérem — amint másmódon is kértem — a fÖldmivelésügyi minister urat, hogy az ezirányu biztosítás létesítéséhez- szükséges törvényjavaslatot a legsürgősebbéin "méltóztassék kidolgoztatni, a Ház elé hozni és törvényerőre emeltetni. (Élénk helyeslés.) Ez aar egyik ; a másuk a következő gondollat : Én kórházzal és orvosokkal a magyar falvakat sohasem fogom tudni tökéletesen ellátni; nem is lehet, mert hiszen még körzeteket is csak sok nehézség leküzdése árán tudunk orvosokkal ellátni. Ennek következtében más megoldásra gondoltam; ennek a megoldásinak példáit meg lehet találni különösen! Németországban, de Hollandiában, Belgiumiban

1 és Svájc-