Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-37

80 Az országgyűlés képviselőházának c körökre terjeszti ki működését és az a törek­vésünk, hogy az országot egészségügyi kultu­rális propaganda szempontjából bizonyos na­gyobb kerületekre próbáljuk felosztani olyan módon, hogy egy-egy egyetem legyen a kerü­letnek középpontjában és az egyetem orvosi karát próbáljuk egyrészt ebbe a munkába be­kapcsolni, másnészt pedig az azion kerület te­rületén létező egészségügyi intézmények élén kiválóan működő orvosokat kívánjuk erre a munkára megnyerni. Ugy látom, — dicsére­tükre legyen mondva — liogy erre a feladatra a legnagyobb készséggel vállalkoznak. Ezen azonban még túl kell mennünk, — mint eiőbb emiitettem — mert hiszen a profi­laxis céljait az ismeretek terjesztésével tud­juk legszélesebb^ mértékben elérni. Túl kell tehát mennünk és mint emlit ettem, az iskolán­kivüli népművelést kell bekapcsolnunk ennek a célnak kimunkálásába. Ami a gyógyitást illeti, bátor vagyok rö­viden megemlíteni a következő statisztikai adatokat, amelyek visszanyúlnak a mai napig számitva visszafelé öt évre. Magyarországon van összesen 61 nyilvános jellegű nem állami kórház és van ot állami kórház; 1922-ben volt négy, azóta a gyulait átvettük állami ke­zelésbe. 1913-ban a csonka-magyarországi kór­házakban közköltségen ápolt betegek száma 119.756 volt, kerekszámban 4,400.000 ápoíási nappal. 1925-ben 139.037 beteg volt ugyanezen a területen, ugyanilyen címen ápolás alatt, 5,245.000 ápolási nappal. A betegeknek évről­évre közköltségen való nagyobbmérvü gyógyí­tása nyilván —• mint a múlt évben is voltam bátor rámutatni — azzal a körülménnyel van összefüggésben, hogy, különösen középosztá­lyunk, anyagi leromlása következtében, kény­telen gyógyulását nagyrészt ezen a réven ke­resni. Nagyon jól tudom, hogy a magyar ál­lamkincstárnak rettenetes nagy megterhelését jelenti a szegény-költségen való ápolásnak ilyenmérvü emelkedése, azonban a pénzügy­minister urnái megértésre találtam azon ar­gumentumom és felvilágosításom tekintetében, hogy nem szabad ezt a szinte egyetlen gyó­gyulási lehetőséget ezek elől az elemek elől elzárni, eladdig, mig a középosztálynak, rész­ben a tisztviselőknek is problémáját kielégítő módon megoldanunk nem sikerült. (Ugtf van! a jobboldalon.) Ami mármost a kórházaki fejlődését illeti, legyen szabad a következő megjegyzéseket felolvasnom. 1922 óta a közkórházak túlnyomó nagy része a fejlődésnek örvendetes jeleit mutatja. Baján külön bőr és bujakóros osztályt létesítet­tünk és uj tbc-pavillont építettünk. Balassa­gyarmaton a tbc-osztályt fekvőcsarnokkal lát­ták el, az elmeosztály kibővítése folyamatban van. Budapesten megnyílt időközben az Uj Szent János-kórház három tbc-pavillonnal, uj fül-, orr-, ^êge- és szemosztály létesült, a Szent István-kórházban. Ezekhez, különösen a Szent János-kórházzal kapcsolatos építkezések költségeihez az álamkincstár igen jelentős ösz­szegekkel járult hozzá. A celldömölki alapít­ványi kórházat restauráltuk; időközben a vár­megye vette át kezelésbe. Békéscsabán szülé­szeti-osztály létesítése van folyamatban, Csor­nán elmeosztály létesíttetett. Különben a csornai kórházat a legutóbb kiutalt néhány százmillió koronával most már — remélem — teljesén rendbe is hoztuk. Gyöngyösön a há­ború alatt leégett mosókonyha helyett uj épült a legmodernebb gépekkel felszerelve. Győrben' igen nagy arányú kórházépítés kezdődött épen '. ülése 1927 április 8-án, pénteken. a legutóbbi időben. Azt hiszem, hogy az építés maga ebben az esztendőben fejti ki majd tel­jes erővel Ikontuirtjait. Hódmezővásárhelyen bu­jakóros-osztályi és proszektori főorvosi állások szerveztettek és uj szemészeti pavillon létesült. Szülészeti- és tbc-pavillon létesítése folyamat­ban van. Legyen szabad talán a részletezés helyett a városneveket említenem. Ugyanilyen módon fejlődésen mennek vagy mentek keresztül ál­lamköltségen vagy állami hozzájárulással az esztergomi, íkaposvári, kapuvári, makói, mis­kolci, mohácsi, nagykanizsai, nyíregyházai, sátoraljaújhelyi, soproni, szegedi, székesfehér­vári, szentesi, szombathelyi kórházak, azonkí­vül a budapesti Fehér Kereszt-kórház, a Poli­klinika, a ceglédi Szülő Otthon, a kalocsai kór­ház, a kecskeméti, kiskunhalasi, magyaróvári, pápai, pécsi, sárvári, tapolcai és újpesti kór házak. Méltóztatnak látni, t. Ház, oly munka ez, amellyel nagyon ritkán léptünk ki a nyilvá­nosság elé, pedig a programmnak — most már nagy részben elvégzett programmnak — gaz­dasága talán feljogosított volna arra; hogy a nagyközönség figyelmét > felhívjam ezekre a munkálatokra. Én most itt teszem meg a t. Ház magas szine előtt, hogy ezt a munkát ilyen vázlatosan bemutatom a t. Házon keresztül a magyar nemzetnek, mert egyrészt teljes mér­tékben elhárítom ugyan magamról mindenféle dicséretnek még a lehetőségét is, viszont azon­ban nagyon nem szeretném, ha a köztudatba épen a saját érdekünkben ki nem fejtett pro pagandának vagy a nagy nyilvánosság figye­lembe vételének elmulasztása okán az a nézet lépne túlsúlyra, hogy a népjóléti ministerium a népegészségügy terén inaktive, vagy passzive viselkedik. Bátran merem állitani, hogy egyet­len egy ministerium sem haladta meg a létesí­tések terén a népjóléti kormányt, egyetlen egy ministerium sem. (Élénk éljenzés taps a jobb­és a baloldalon és a középen.) A további programm a következő: A magyar faj egészségügyi helyzetének fel­javítása -— szerény nézetem szerint — két, a törvényhozás által létesítendő intézkedés nél­kül teljesen lehetetlen. Az egészségügyi kul­txira kérdése ugyanis nem kizárólag kórház­kérdés. Az egészségügyi kultúra a propagan­dának, az ismeretközlésnek, a profilaxisnak, a szociálpolitikának, a jó közigazgatásnak és — természetesen — a kórházaknak a kérdése. Különösen tehát ikét intézkedést tartok szükségesnek. Ezek közül az első a betegség és baleset esetére szóló kényszerű biztosításnak a mi agrár-rétegeinkre való kiterjesztése', (Élénk helyeslés és taps.) ami nélkül. — kijeleinitem előre — hogy a magam részéről teljesen kilá­tástalannak tartom a mi magyar népünk egész­ségügyi kultúrájának megteremtését. (Ügy van! Ugy van!) Nagyon kérem ezért a. t. Házat és innen kérem — amint másmódon is kértem — a fÖldmivelésügyi minister urat, hogy az ez­irányu biztosítás létesítéséhez- szükséges tör­vényjavaslatot a legsürgősebbéin "méltóztassék kidolgoztatni, a Ház elé hozni és törvényerőre emeltetni. (Élénk helyeslés.) Ez aar egyik ; a másuk a következő gondollat : Én kórházzal és orvosokkal a magyar fal­vakat sohasem fogom tudni tökéletesen ellátni; nem is lehet, mert hiszen még körzeteket is csak sok nehézség leküzdése árán tudunk orvo­sokkal ellátni. Ennek következtében más meg­oldásra gondoltam; ennek a megoldásinak pél­dáit meg lehet találni különösen! Németország­ban, de Hollandiában, Belgiumiban 1 és Svájc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom