Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-37

78 Az országgyűlés képviselőházának 37^ ülése 1927 április 8-án, pénteken. Az is szép dolog, hogy egy megállapodást létesítettek, amely szerint megvonják a szénjárandóságot ezektől a nyugdíjasoktól, úgyhogy ha egy ilyen nyugdíjas ember szenet akar vásárolni a bányatelepen, akkor napi áron kell azt megfizetnie. Vajnmafc bányatársulattlok, amelyek évtizedeken; keresetül 3—4—5, maximum Ï0% -kai járultak hozzá a nyugdíjterhiek viseléséhez. A törrvénynek és ennek a rendelkezésnek legnagyobb hibájául tudóim be ém. hogy nem állapitja meg, hogy azokra a bányatórfsulatoikra» amelyek visszainenőleg éveiken keresztül kevésbé tették meg kötelességüket, mint ahogy azt joggal el lehetett völlnJa várni, — mert voltak egyeseik, amelyeik megtették kötelességüket — utólag pótlólag vessék ki ezeket a járulékokat, ment hiszen ezek az összességeit károsították akikor, amikor ennek az egész kérdésmeik összevonása megtörtént. Erre a körülményre külön felhivom a népjóléti minister ur figyelmét. Tudom, r hogy ennek valami rendezése tervbe van! véve, de ezt az Ígéretet már január óta hiallom. Ma már áprilisban vagyunk, már elmúlt atzaóta egy negyedév s a kérdésben semmiféle intézkedés nem történt Márpedig azt mindenki tudja, hogy aki beteg, az nem várhat egy negyedévig, aimig a népjóléti ministerium ebben az ügyben kiad egy rendeletet, hanem itt sürgős intézkedés szükséges. Ugy^ értesültem, hogy a betegség elleni biztbsitájsról szóló törvény bizottsági letárgyalása után! kivtán a minister ur ebben az ügyiben in-: tépkedni. Nem tudom, a bizottságnak mennyibehi les» módjában még a Ház mostani ülésezése alatt ezzel a kérdéssel foglalkozni s hogy le tudja-e tárgyalni az erre vonatkozó szakaszt, épen azért arra

; kérem a minister urat, ne várja be ezeket a bizottsági tárgyalásokat. A törvényes feliiatitalmazás erre megvan, úgyhogy semmiféle külön

1 feiühatalmiazás nem szükséges ennék a kérdésnek a rendezéséhez, hiszen annak á felhatalmazásinak alapján, melyet z 1925. évi XXXIV. te. adott a minister urnák, élhet azzal á joggal, hogy ezt a kérdést rendezze. Épen ezért kérem ennek sürgős rendezését s érire vo^ natkozólag a következő határozati javaslatot terjesztem be (olvassa): »Az országgyűlési felkéri a népjóléti és munkaügyi minister utriat, hogy az 1925. évi XXXIV. te. 1. §-ábeun nyert felhatalmazás alapján sürgősen rendezze a nyugdíjas bányamunkások orvosi kezelését, gyógyszerrel való ellátását ési teineitkezési segélyét. Ugyancsak adjon, ki rendeletet a fenti törvényes felhatalmazás alapján, hogy mind

1 azon bányamunkások, akiknek nyugdíja a 4400 —1926. N, M. M. rendelet kibocsátása előtt magasabb volt, mint a rendeletiben megállapított nyugdíj továbbra is a rendeletben élvezett magasabb nyugdíjat kapják.« Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Nincs feljegyezve senki. Elnök: Senki feljegyezve ninos. Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Goal Gaston szólásra jelentkezik') Gaial Gaston képviselő ur kivan szólani. , G

aal Gaston: T. Képviselőház! Én a magam részéről igazán csak egy kérdéshez kivánok a munkáskérdésnél hozzászólni, mégpedig a munka szabadságának biztosítása kérdéséhez. Ebben a tekintetben volt már alkalmam a t. Ház előtt előadnom, azt az álláspontot, anelyet ebben a kérdésben elfoglalok, miután azonban; á jelenlegi vita során senlki ugyanebben az irányban nem alludáít enrie a kérdésre, kénytelen vagyok álláspontomat újból a t. Ház elé hozni és a mélyen t. minister urnák megszi vieles végett figyelmébe ajánlani. Nagyon jól méltóztatnak tudni és ismerni azokat a terrorisztikus eszközöket, amelyekket egyes helyeken a munkásokat visszatartják esetleg a míunkábaállástól vagy pedig megakadályozzák abban, hogy a sztrájk által rákényszeritett munkabeszüntetést az illető munkás magára nézve megszüntethesse, amennyiben a legkülönbözőbb olyan rendszabályokat foganatosítják vele szemben, amelyek azt a munkást valóban létérdekeiben támadják meg és nemcsak az ő, hanem családija exisztenciáját is veszélyeztetik. Ezek ellen a visszaélések ellen kétségtelenül lehetne büntetőjogi utón is megfelelő megtorlásokat keresni. Én azonban a büntetőjogi megtorlásnál sokkal hatékonyabbnak^ sokkal jobbnak, sokkal helyesebbnek és kevésbé gyűlöletesnek találnám, ha magánjogi megtorlás, a magánjogi anyagi felelősség kimondása által lehetne ezeket a visszaéléseket megszüntetni. Amenyiben magánjogi elv az, hogy bárkinek bármi néven nevezendő kárt okozok, azért anyagilag felelős vagyok, sőt ezt a magánjogi elvet a törtveny különösen a végrehajtásban) annyira kiterjeszti, hogy a gazda még a cselédje által okozott kárért is felel, ennélfogva semmi néven nevezendő akadályát nem látom annak, hogy megfelelő törvényhozás utján mindazokérta károkért, amelyeket akár a munkásság egyes csoportja, akár szakszervezete egyes munkásokon vagy műhelyeken elkövetett atrocitásokkal okoz és úgyhogy megakadályoz embereket munkájuk teljesítésében és annak abbanhagyására akár részleges, akár általános, akár munkaügyi kérdésekből kifolyólag keletkezett, akár politikai okokból kimondott sztrájkokkal rákényszerít, magánjogi felelősség állapittassék meg s minden ilyen esetben ugy azok, akik ebben a sztrájkban részesek, mint azokl akik annak kimondására impulzust adtak, (Kabók Lajos: Éljen a szabad kizsákmányolás! A (képviselő ur azt akarja!) akik azt szakszervezeti terrorral lehetővé teszik... (Helyeslés a jobboldalom, — Kabók Lajos: Tessék lenyúzni a munkás bőrét! -Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gaal Gaston: . . . mind az egyes munkással szemben, mind a munkáltatóval szemben vágy bárkivel szemben okozott kárért magánjogilag tétessenek felelőssé. (Helyeslés jobbfelől.) Erre nem lehet ráfogni, hogy a polgári társadalom terrorja vagy elfogultsága a munkássággal vagy a munkásság törekvéseivel szemben. Nem lehet ráfogni, hogy ez atrocitás vagy nem tudom milyen igazságtalanság. Itt csak annak a nagy magánjogi elvnek az egész vonalon való konzekvens keresztülviteléről van szó, hogy, aki másnak kárt okoz. (Zaj a szélsőbaloldalon.) ezért a kárért magánjogi utón felel. (Helyeslés a jobboldalon.) Csak ezeket kívántam a mélyen t. kormánynak figyelmébe ajánlani azért, hogy ha esetleges sztrájkjogot kivannak törvénybe iktatni, vagy a munka szabadságának megfelelő védelméről kívánnak gondoskodni, ezeket a szempontokat is méltóztassanak megfelelőén mérlegelni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.: •—' Zaj á szélsŐbaloldalon.) Mindenki feleljen á kárért, amelyet okoz. (Yanczák János: A kizáró, munkaadó; isi — Zaj.) , / lElnöfc: Csendet kérek, képviselő urak. '•