Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-36

Az országgyűlés képviselőházának 36. ha Angliának megéri, hogy Indiában a legkímé­letlenebb eszközökkel, olyanokkal, amelyekhez az angolok igazán csak katasztrofális időkben nyúl­nak, irtsa a patkányokat, — mert tudja mindenki, hogy milyen veszélyt rejt magában az, ha a pat­kányok valahol elszaporodnak, — akkor nekünk is megéri ez a költségeket. A társadalomból, ugy­látszik, kiveszett az érzék az ilyen tömegnyomor iránt ; az emberek letargikusan tűrik sorsukat és nyomorognak. De ha a népjóléti minister ur a fáradságot nem kiméli és valamely közegét ki­küldi ennek az állapotnak megvizsgálására, az a pár száz pengő, amibe esetleg ennek a helyreho­zatala kerül a városnak vagy az államnak, igazán jótékony hatással lesz. Ezt voltam bátor a t. mi­nister ur figyelmébe ajánlani és különösen kérem, előttem szólott t. képviselőtársam fejtegetéseihez csatlakozva, hogy az orvosok ügyei tekintetében messzemenő intézkedéseket méltóztassanak tenni, mert ennél lukrativabb befektetés nincs. A magyar faj, a magyar dolgozó nép egészségének megóvása és munkaképességének fokozása minden pénzt megér. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem akarok szemrehányást tenni a földmive­lésügyi kormányzatnak, vagy oktannyira intelligens ember, hogy belássam, hogy ha agrárország va­gyunk, — mint ahogyan agrárország vagyunk — tenyészállatokra, lótenyésztésre szükség van. De ha összehasonlitom azokat az összegeket, amelye­ket a földmivelésügyi kormányzat lótenyésztésre, tenyészállat díjazásokra fordit, azokkal az össze­gekkel, amelyek a népjóléti kormányzat rendel­kezésére állanak a népegészségügy megóvására, akkor azt kell mondanom, hogy itt az arányta­lanság roppant nagy és ez a halálozási arány­számokban jut rettentő kifejezésre. Ezzel kapcsolatban még csak két mondatot. Nagyon tudom értékelni, ha a külföldi agrárlapok­ban azt olvasom, hogy Magyarországon milyen magas fokon áll az állattenyésztés. Fotográfiákat látok bennük tenyészbikákról, jól tejelő tehenek­ről, és szép kosokról. Ez mind szép és igen fel­emelő érzés lehet szakmabeli embernek, de akár­milyen párton vagyunk is, mindannyiunknak arcába kergeti a vért, ha orvosi szaklapban viszont azt olvassuk, hogy Magyarországon a magyar acélos búza hazájában a tüdő vész milyen borzal­mas pusztitást visz véghez. Az elégtelen táplál­kozás, a csecsemők halálozása, a bábák hiánya következtében az anyák pusztulása szörnyű mére­teket ölt az országban. Akármilyen felemelő érzés is legyen az, ha a szaklapok megemlékeznek arról, hogy a mezőgazdaság milyen fokon áll, én sokkai jobban szeretném olvasni, hogy^Magyarország, bár kis ország, megcsonkitott ország, de itt elsősorban az emberek egészségére, kulturális és egészségügyi gondozására forditják azokat az összegeket, ame­lyek erre a célra rendelkezésre állanak. Látom, hogy mindaddig, amig a fiskális­Hitelesitettéh : Nánássy Andor s. h. Szabó Zoltán s. k. naplóbiráló-bizoUsági tagok. ülése 1927 április 7-én, csütörtökön. 47 szempont meg nem változik, minden beszéd hiába való ezen a téren és úgy látszik a pénzügyminister urnák az ujjait külön-külön harapófogóval kell kifeszegetni, hogy valami kipotyogjon közülük a közegészségügy céljaira. (Derültség.) Mivel azt látom, hogy bizonyos köröknek előbbre való az állategészségügy, ebben a politikában nem bizom és ezért ennek a tárcának költség­vetését nem fogadom el. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Urbanics Kálmán ! Elnök : A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Szólásra következik % Perlaki György jegyző : Griger Miklós ! Griger Miklós : Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök : Méltóztatnak az engedélyt megadni % (Igen !) A Ház az engedélyt megadta. A vitát félbeszakitom és jelentem, hogy Kálmán Jenő képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Kálmán Jenő : T. Ház ! Bemutatom a men­telmi bizottság jelentéseit Szabó Imre képviselő ur elleni 17 rendbeli mentelmi ügyben. Kérem, hogy a jelentéseknek kinyomatása, szétosztása és annak idején napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök : A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, napirendre tűzésük iránt annak idején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 8-án pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az 1927/28. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása és az 1926/27. évre költségvetésen kivül megállapított beruházásokról és azok fedezéséről szóló pénzügyministeri jelentés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzá­járulni 1 (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mon­dom ki a határozatot. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesitése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyző­könyvet felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa az ülés jegyző­könyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most Jelolvasott jegyzőkönyvre 1 ? (Nincs!) Ha észre­vétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelen­tem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 6 órakor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom