Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

Az országgyűlés képviselőházának közegeivel, talán lehet találni olyasmit, amit értékesíteni lehet. A háziipar továbbfejlődésének eddig az volí az akadálya, hoary az értékesítési lehetőségek nem voltak meg. Ezeket óhajtottam elmondani. (Helyeslés a szMsőbaloldalon.) Perlaki György jegyző : Kócsán Károly ! Kocsán Károly ; T. Képviselőház ! Legelső rangú szociális érdek épen a legszegényebb nép helyzetének feljavítására a többtermelés előmozdítása. Mivel foglalkoztathatjuk leginkább és mi mással foglalkozanak ma azok a szegény emberek, akik akár a földreform kapcsán, akár örökösödés folytán egy kis földhöz jutottak, mint kertészkedéssel, gyümölcstermeléssel. Az a kérdés merül fel, és akkor tudunk a szegény nép bajain is jobban segíteni, ha ennek az előfeltételét, a jó értékesítést tényleg biztositani tudjuk számára. Már a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával felvetődött az a kérdés, hogy az egész nagy termelési kvantum kivitele és annak biztosítása szempontjából a külfölddel szemben kell biztositani a kivitelt, hogy azt a nagymennyiségű produktumot, amit a mi speciális helyeinken mint kertészeti produktumot termelnek, biztosan ki tudják vinni és értékesíteni, mert másképen ráfizetnek a termelésre. Ha ez indokolt a nagyobb termelésnél kifelé, annál indokoltabb a kisrnennyiségben való termelésnél a belső fogyasztási területen. Budapest környékén kisebb területen is, barázdányi földeken, egy-két holdnyi földön ma már a bolgár kertészet mellett a szegény nép is főleg konyhakerti vetemények termesztésével foglalkozik, de ezt maga nem tudja felhasználni, hanem a fogyasztás számára termeli. A legnagyobb fogyasztó piac pedig főleg Budapest, mint azt a gyakorlatban is méltóztatnak látni. Behozzák a hátukon azt a termést és mint őstermelők a vásárcsarnokokban vagy pedig a Dunaparton elárusitják. A kistermelők árusítási lehetőségét a földmivelésügyi kormánynak is feltétlenül biztosítania kell. (Ugy van l) Itt én Budapest környékének egy ilyen speciális kivánságára és ezen kívánság teljesítésének támogatására kérem a földmivelésügyi minister urat is. A kereskedelemügyi minister urnák már figyelmébe ajánlottam a költségvetési viia alkalmával, hogy békében a legtermészetesebb közlekedési utón, a Dunán szállitották be ezek a dunamenti községek áruikat 1918 óta a folyamhajózási társaság, amely két különálló társaságból áll, kikapcsolta Ercsiig ezeket a községeket a dunamenti forgalomból. 1918 előtt 20-25 éven át volt helyi hajójárat, amely a közlekedést Budapesttel tökéletessé tette és igya Budapest környékén levő községek, mint Érd, Tököl, Szigetszentmiklós szegény népeinek módot nyújtott, hogy termeivényeit összeszedhesse néhány lépéssel elérte a Dunát és a Dunán a jó termést minden törődés nélkül a legtökéletesebb I ormában és a legrövidebb utón Budapestre húzhatta. 1918 óta azonban arra való hivatkozással, hogy ez nem fizeti ki magát, a folyamhajózási társaság, amely kereskedelmi érdekeltség, s azt állítja be üzletkörébe, ami kifizeti magát, dacára annak, hogy ugy az államtól, mint a székesfővárostól tekintélyes szubvenciót élvez, ezt a régi, természetes, nagyon megkönnyített közlekedést kikapcsolta a forgalomból. Ha a t. földmivelésügyi minister ur e községeknek szegény népét segíteni, boldogítani akarja, hogy terményeit necsak helyben a Budapestről vonaton kiment kofának adhassa el. hanem maga legyen itt ennek árusítója, szóval megszerezze az ottani termelésnek azt a pluszát is, amit az ő kereskedésével megszerezhet, támogassa e községek kérését, amely már a kereskedelmi minister úrhoz van adresszálva, hogy ezek a községek mentül .előbb visszakaphassák ezt a közlekedési eszközt 43. ülése 1927 május 10-én, kedden. 395 és ezáltal az ő szociális boldogulásuk is elő legyen mozditva. (Helyeslés.) Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy népünket a mezőgazdaságban egyre nagyobb mérvben fellépő munkanélküliséggel szemben megvédelmezzük, tényleg gondoskodnunk kell arról, hogy legalább télen, amikor mezőgazdasági munkát ugy sem lehet adni, ilyen háziiparral foglalkozhassék. Dacára annak, hogy sok kísérlet nem sikerült, valami módon népszerűsíteni kell a házi ipart. Hiszen már gyönyörű produktumokat látunk árusítani Budapesten is. Ma már egész szobaberendezéseket tudnak fonni olyan szép kivitelben, hogy bármely előkelő villában vagy bármely előkelő szobában is megállja a helyét. Ezen a területen jobban kell foglalkoztatni népünket. Vannak azután úgynevezett vadnövények, amelyek elvesznek, mert tudás hiányában nem tudják feldolgozni azokat még saját hasznukra sem. Ha a Balaton felé utazunk, a Velencei tónál télen át sokszor levágott, learatott nádcsomók egész tömege áll, amelyet feldolgozva akár belföldön, akár kifelé értékesíteni lehetne, de ott van óriási területen még levágatlanul is a nád nagy mennyiségben. A fÖldmivelési kormány figyelmébe ajánlom, hogy ha ott helyben vagy a környéken nem tudják feldolgozni, méltóztassanak ezt olyan vidékre beiktatni, ahol nagy munkástömegek vannak, akik a tél beáltával abszolúte semmiféle kereseti forráshoz nem tudnak jutni, hogy ezen háziipari tudás birtokában, feldolgozzák ezt az anyagot és méltóztassék annak értékesítéséről gondoskodni bármi utón vagy valamely szerv utján. Előbbi kérésemet megismételve, az utóbbit pedig az igen t. minister ur nagybecsű figyelmébe ajánlva, kérem e téren szives intézkedését. (Helyeslés,) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Képviselőház ! Csizmadia András t. képviselőtársam az Alföld fásitásával kapcsolatban tette meg azt a megjegyzést, hogy az állami csemetekertekből kiosztásra kerülő facsemeték túlságos gyenge és fejletlen állapotban osztatnak ki, ami miatt e csemeték fejlődési képességük korlátozott és belőlük igen sok apró tönkre is megy. Ennek meg van a maga oka és magyarázata. Amikor valahova százezer darab facsemetét rendelnek, ha azokat két vagy három éves csemetékben adjuk ki, Jakkor vagonszámra kell ezeket a facsemetéket csomagolni, mig ellenben ha kisebb és fejletlen állapotban adjuk ki, könnyebben megfogamzik gyorsabb a fejlődésük és úgyszólván csomagokban tudunk nagyszámú facsemetét kiosztani. Szakszerűen vannak ezek a kérdések eldöntve, és megnyugtathatom az igen t. képviselőtársamat, hogy ha jobb volna ezeknek a facsemetéknek fejlettebb korban való szétküldése, kiültetés céljából való felhasználása, mindenesetre azt a módot választanok, de épen azért történik ez igy, mert szakszerűség szempontjából megállapítást nyert, hogy igy előnyÖsebb a kiültetés, nagyobb a fogamzás és gyorsabb a facsemeték fejlődéseÁ háziipari oktatás kérdését veti fel Csizmadia András t. képviselőtársam és ennek az összes iskolákban való kötelező oktatását kéri. A háziipari oktatás az összes szakiskolákban kötelező tantárgy és az összes szakiskolákban háziipari oktatás is folyik. Pintér László igen t. képviselőtársam a dunakiliti törzsgyümölcsös kérdését veti fel. Tisztelettel megjegyzem, hogy ez a gyümölcsös a mi kertészeti felügyelőnk vezetése és irányítása mellett kezeltetik, és az én támogatásommal fejlődött ki azzá, ami ma. Ez élő példája annak, 55*