Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

Az országgyűlés képviselőházának közegeivel, talán lehet találni olyasmit, amit ér­tékesíteni lehet. A háziipar továbbfejlődésének eddig az volí az akadálya, hoary az értékesítési lehetőségek nem voltak meg. Ezeket óhajtottam elmondani. (Helyeslés a szMsőbaloldalon.) Perlaki György jegyző : Kócsán Károly ! Kocsán Károly ; T. Képviselőház ! Legelső rangú szociális érdek épen a legszegényebb nép helyzetének feljavítására a többtermelés előmoz­dítása. Mivel foglalkoztathatjuk leginkább és mi mással foglalkozanak ma azok a szegény emberek, akik akár a földreform kapcsán, akár örökösödés folytán egy kis földhöz jutottak, mint kertészke­déssel, gyümölcstermeléssel. Az a kérdés merül fel, és akkor tudunk a szegény nép bajain is jobban segíteni, ha ennek az előfeltételét, a jó értékesítést tényleg biztositani tudjuk számára. Már a kereskedelmi tárca költségvetésének tár­gyalása alkalmával felvetődött az a kérdés, hogy az egész nagy termelési kvantum kivitele és annak biztosítása szempontjából a külfölddel szemben kell biztositani a kivitelt, hogy azt a nagymennyiségű produktumot, amit a mi speciális helyeinken mint kertészeti produktumot termel­nek, biztosan ki tudják vinni és értékesíteni, mert másképen ráfizetnek a termelésre. Ha ez indokolt a nagyobb termelésnél kifelé, annál indo­koltabb a kisrnennyiségben való termelésnél a belső fogyasztási területen. Budapest környékén kisebb területen is, barázdányi földeken, egy-két holdnyi földön ma már a bolgár kertészet mellett a szegény nép is főleg konyhakerti vetemények termesztésével foglalkozik, de ezt maga nem tudja felhasználni, hanem a fogyasztás számára ter­meli. A legnagyobb fogyasztó piac pedig főleg Budapest, mint azt a gyakorlatban is méltóztat­nak látni. Behozzák a hátukon azt a termést és mint őstermelők a vásárcsarnokokban vagy pedig a Dunaparton elárusitják. A kistermelők árusí­tási lehetőségét a földmivelésügyi kormánynak is feltétlenül biztosítania kell. (Ugy van l) Itt én Budapest környékének egy ilyen speciális kiván­ságára és ezen kívánság teljesítésének támogatá­sára kérem a földmivelésügyi minister urat is. A kereskedelemügyi minister urnák már figyelmébe ajánlottam a költségvetési viia alkal­mával, hogy békében a legtermészetesebb közle­kedési utón, a Dunán szállitották be ezek a duna­menti községek áruikat 1918 óta a folyamhajózási társaság, amely két különálló társaságból áll, kikapcsolta Ercsiig ezeket a községeket a duna­menti forgalomból. 1918 előtt 20-25 éven át volt helyi hajójárat, amely a közlekedést Budapesttel tökéletessé tette és igya Budapest környékén levő községek, mint Érd, Tököl, Szigetszentmiklós szegény népeinek módot nyújtott, hogy termei­vényeit összeszedhesse néhány lépéssel elérte a Dunát és a Dunán a jó termést minden törődés nélkül a legtökéletesebb I ormában és a legrövidebb utón Budapestre húzhatta. 1918 óta azonban arra való hivatkozással, hogy ez nem fizeti ki magát, a folyamhajózási társaság, amely kereskedelmi érdekeltség, s azt állítja be üzletkörébe, ami kifi­zeti magát, dacára annak, hogy ugy az államtól, mint a székesfővárostól tekintélyes szubvenciót élvez, ezt a régi, természetes, nagyon megkönnyí­tett közlekedést kikapcsolta a forgalomból. Ha a t. földmivelésügyi minister ur e községeknek szegény népét segíteni, boldogítani akarja, hogy terményeit necsak helyben a Budapestről vonaton kiment kofának adhassa el. hanem maga legyen itt ennek árusítója, szóval megszerezze az ottani termelésnek azt a pluszát is, amit az ő kereske­désével megszerezhet, támogassa e községek kéré­sét, amely már a kereskedelmi minister úrhoz van adresszálva, hogy ezek a községek mentül .előbb visszakaphassák ezt a közlekedési eszközt 43. ülése 1927 május 10-én, kedden. 395 és ezáltal az ő szociális boldogulásuk is elő legyen mozditva. (Helyeslés.) Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy népün­ket a mezőgazdaságban egyre nagyobb mérvben fellépő munkanélküliséggel szemben megvédel­mezzük, tényleg gondoskodnunk kell arról, hogy legalább télen, amikor mezőgazdasági munkát ugy sem lehet adni, ilyen háziiparral foglalkoz­hassék. Dacára annak, hogy sok kísérlet nem sikerült, valami módon népszerűsíteni kell a házi ipart. Hiszen már gyönyörű produktumokat látunk árusítani Budapesten is. Ma már egész szoba­berendezéseket tudnak fonni olyan szép kivitel­ben, hogy bármely előkelő villában vagy bármely előkelő szobában is megállja a helyét. Ezen a területen jobban kell foglalkoztatni népünket. Vannak azután úgynevezett vadnövények, amelyek elvesznek, mert tudás hiányában nem tudják feldolgozni azokat még saját hasznukra sem. Ha a Balaton felé utazunk, a Velencei tónál télen át sokszor levágott, learatott nádcsomók egész tömege áll, amelyet feldolgozva akár bel­földön, akár kifelé értékesíteni lehetne, de ott van óriási területen még levágatlanul is a nád nagy mennyiségben. A fÖldmivelési kormány figyelmébe ajánlom, hogy ha ott helyben vagy a környéken nem tudják feldolgozni, méltóztassanak ezt olyan vidékre beiktatni, ahol nagy munkástömegek vannak, akik a tél beáltával abszolúte semmiféle kereseti forráshoz nem tudnak jutni, hogy ezen háziipari tudás birtokában, feldolgozzák ezt az anyagot és méltóztassék annak értékesítéséről gon­doskodni bármi utón vagy valamely szerv utján. Előbbi kérésemet megismételve, az utóbbit pedig az igen t. minister ur nagybecsű figyel­mébe ajánlva, kérem e téren szives intézkedését. (Helyeslés,) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Képviselőház ! Csizmadia András t. képviselő­társam az Alföld fásitásával kapcsolatban tette meg azt a megjegyzést, hogy az állami csemete­kertekből kiosztásra kerülő facsemeték túlságos gyenge és fejletlen állapotban osztatnak ki, ami miatt e csemeték fejlődési képességük korlátozott és belőlük igen sok apró tönkre is megy. Ennek meg van a maga oka és magyarázata. Amikor valahova százezer darab facsemetét rendelnek, ha azokat két vagy három éves csemetékben adjuk ki, Jakkor vagonszámra kell ezeket a facseme­téket csomagolni, mig ellenben ha kisebb és fej­letlen állapotban adjuk ki, könnyebben megfogam­zik gyorsabb a fejlődésük és úgyszólván csoma­gokban tudunk nagyszámú facsemetét kiosztani. Szakszerűen vannak ezek a kérdések eldöntve, és megnyugtathatom az igen t. képviselőtársamat, hogy ha jobb volna ezeknek a facsemetéknek fej­lettebb korban való szétküldése, kiültetés céljából való felhasználása, mindenesetre azt a módot választanok, de épen azért történik ez igy, mert szakszerűség szempontjából megállapítást nyert, hogy igy előnyÖsebb a kiültetés, nagyobb a fogam­zás és gyorsabb a facsemeték fejlődése­Á háziipari oktatás kérdését veti fel Csizma­dia András t. képviselőtársam és ennek az összes iskolákban való kötelező oktatását kéri. A házi­ipari oktatás az összes szakiskolákban kötelező tantárgy és az összes szakiskolákban háziipari oktatás is folyik. Pintér László igen t. képviselőtársam a duna­kiliti törzsgyümölcsös kérdését veti fel. Tiszte­lettel megjegyzem, hogy ez a gyümölcsös a mi kertészeti felügyelőnk vezetése és irányítása mellett kezeltetik, és az én támogatásommal fej­lődött ki azzá, ami ma. Ez élő példája annak, 55*

Next

/
Oldalképek
Tartalom