Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

392 Az országgyűlés "képviselőházának igenis az egész világot érdeklő nyitott seb tátong s hogy ezt meg kell gyógyitani hazánk és az emberiség érdekében. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister úr kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Ház! Melczer László t. képviselőtársam felszólalására bátor vagyok tisztelettel megjegyezni, hogy azok a vizimunkalatok, amelyekről itt emlitést tett, az 1914 : XXXVIII. t. c. keretébe tartoznak. Amint már korábban emlitettem, idevonatkozólag uj törvényjavaslat készül és egy nagy viziberuházási programm alapján, amely már csonka Magyarország vízrendszerének felel meg, kerülnek végrehajtásra azok a munkálatok, amelyekről itt szó van. Én ismerem a Sajónál a mederrendezési és partvédelmi munkálatok hiányait, amelyekről a képviselő ur itt emlitést tett, és mindent elkövetek, hogy ezek a munkálatok végrehajtva legyenek. Amint már délelőtt is emiitettem, erre a célra a hasznos beruházási összegekből momentán 700.000 pengő áll rendelkezésre és módomban fog állani, hogy erre a célra is bizonyos összegeket fordíthassak. Ami Simon András t. képviselőtársam felszólalását illeti, azokról a kötelező jelentésekről, amelyekről ő itt emlitést tesz, azoknak elmulasztásáról és azokról a mizériákról, amelyek itt beálltak, mi tárgyaltunk és teljes biztosítást nyertünk aziránt, hogy nem történik többé mulasztás abban a tekintetben ahogyan azt a képviselő ur is felpanaszolta. Hiszen a békési nagy árviz épen annak következménye volt, hogy teljes 12 Órával késett az a jelentés, melyet ők kötelesek lettek volna 20 percen belül ide elküldeni, épen azért az árviz elleni védekezés 12 órával megkésett, s nagyrészt ez volt az oka annak, hogy ott olyan óriási károsodások történtek a Kőrösnél és Gyulavárinál. Ezeknek a kérdéseknek elintézése a nemzetközi állandó Dunabizottsághoz tartozik. Az utódállamok — különösen Románia is — beletartoznak ebbe a bizottságba. Panasz esetén a magyar-rumán közös bizottság intézi ezeket az ügyeket. Amennyiben pedig ez a vegyes bizottság a panaszos ügyeket elintézni nem tudná, akkor ezek az ügyek a Dunabizottság elé kerülnek, végső esetben pedig a Népszövetség elé. Minden tekintetben megvan tehát az ut és mód arra, hogy amennyiben itt sérelmek vannak, ezeket mi orvosolni tudjuk, és nem is fogunk késni, hogy ha arra szükség lesz, ezzel a jogunkkal éljünk. Ezeket voltam bátor a képviselő urak felszólalására elmondani és kérem a t. Házat, méltóztassék a címet változatlanul elfogadni. Elnök: A. tárgyalás során Melczer László képviselő ur indítványt adott be. Kérdem» méltóztatik-e fentartani inditványát ? Melczer László : T. Ház ! Miután a minister ur szives volt megígérni, hogy a Sajó sürgős partvédelmére bizonyos összeget fog folyósítani, inditványomat visszavonom. Elnök : Melczer László képviselő ur inditványát visszavonta, igy a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. rovat. Perlaki György jegyző (olvassa) : 2. »rovat. Az 1914 : XXXVIII. te. alapján végrehajtandó folyószabályozási munkálatokra : 32.000 pengő«. Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa) : »Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Vízszabályozási társulatok által az állami felügyeletért fizetendő álta- ; 43. ülése 1927 május 10-én, kedden. • lányokból hatósági eljárási dijakból, továbbá a magánosok által igénybe vett vizmesterek illetményeinek részbeni megtérítéséből : 40.000 pengő«. Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa) : »2. rovat. Állami kikötők gazdálkodásából és vegyesekből: 70.880 pengő.« Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): »3. rovat. A dunabogdányi kincstári kőbányában termelt és előállított terméskövek stb. eladásából: 86 340 pengő.« Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa) : »4. rovat. Egyéb állami és közüzemek, nemkülönben magánosok részére történő kavicstermeíésbőJ, fa- és közszállitásból: 46.240 pengő « Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): »5. rovat. Átvágások céljaira megszerzett és az átvágások által elmetszett területek és holt medrek bérbeadásából: 24.00U pengő.« Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): »Rendkívüli bevételek. Egyes vizitársulatoknak lecsapolási munkálatok költségeinek fedezésére visszatérítés kötelezettsége mellett nyújtott előlegek megtérítéséből: 18.200 pengő«. Elnök : Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa) : »8. cím. Kertészet és kisebb gazdasági ágak. Kiadás. Rendes kiadások. I. Kertészet. 1. rovat. Személyi járandóságok: 150.230 pengő.« Csizmadia András! Csizmadia András : T. Ház! Az utóbbi időben az Alföld fásítása igen örvendetesen haladt előre, hiszen vannak faiskola-telepek, van az én vidékemen, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Orosházán is, azonban ezek a faiskola-telepek a fásításra hajló emberek igényeit nem elégi tik ki, annál kevésbé, mert a kis facsemetékből igen sok megy veszendőbe. A facsemetéket egyéves korukban osztják ki, de meg vagyok róla győződve, hogy gazdaságilag i-< jobban járna az állam, ha nem egyéves korában adná ki azokat, hanem két-három éves korukban. így a csemeték jórészt tönkre mennek, mert a kiültetett gyenge csemetéknek legalább 50%-a elpusztul. Felhivom a minister ur figyelmét arra, hogy — amennyiben módjában áll és jónak látja — oly kép méltóztassék intézkedni, hogy a facsemeték ne kerüljenek ilyen korán eladásra, mert ha legalább két-három éves korukban kerülnek eladásra, akkor az állam is drágábban adhatja el őket és sokkal több maradna meg belőlük. Erre nézve csak ennyit óhajtottam megjegyezni, most pedig rátérek a háziipar fejlesztésére. A háziipar fejlesztése sokkal inkább beillett volna a Ví. címbe, mert ez a kérdés kapcsolatos a mezőgazdasági szakoki atással. Tudjuk, hogy különösen a mezőgazdasági munkások leginkább télen szenvednek munkahiányban, amikor nem tudnak családjuknak kenyeret keresni, ha azonban téli gazdasági szaktanfolyamokon résztvesznek, ahol a háziipar terén is oktatják őket — igy kosarak előállítására, bizonyos famunkák elvégzésére — igy inkább tudnak biztosítani kenyeret a maguk és családjuk részére. Köztudomású, hogy a gazdasági munkások csak nyáron találnak elhelyezkedést és a nyári munkaidő alatt kénytelenek — vagy legalább is volnának kénytelenek, amennyiben módjuk volna rá — három hónap alatt megkeresni az egész évre való kenyeret, melyre szükségük van családjuk fentartására. A háziipar fejlesztése a szakiskolák körébe tartozik, kell tehát, hogy akik szakelőadásokat