Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

Az országgyűlés Jcépviselőházánah Legyen szabad végül megemlítenem, hogy ezeknek a szociális és oktatási problémáknak a gyakorlatba való átvitele nagyobbrészt a falusi iskoláik tanitóinak vállaira fog nehezedni. Itt az a mulasztás történt, hogy a földbirtokreformmal kapcsolatban nem rendelkeztek ugy, hogy minden iskola kapjon a maga számára bizonyos nagyságú gyakorlóterületet, ahol az elméleti ismereteknek a gyakorlatba való átvitelét szemléltető módon bemutathatnák. Nagyon sok helyen ennák hiányában csaki az elméleti " ismereteket tanítják, amelyeket szintén a gyakorlatba átvinni az ifjú nemzedék nem tud. A jelen és a jövő mezőgazdasági fejlődés alapját képezi, ha ezeket az iskolákat földhöz juttatjuk, hogy ezáltal olyan gyakorlótelepek létesülhessenek, amelyeken a nemzetgazdaságnak ezeket' a nagy problémáit a gyakorlati életbe átvihetik és igy a tudás széleskörű bemutatásával a nemzet gazdasági boldogulását mozdítják elő. A gazdasági szakoktatásról, — mint bevezető szavaimban mondottam, — a részletkérdéseket majd annak idején fogom tárgyalni, amikor a minister ur az ide vonatkozó törvényjavaslatot előterjeszti. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző: Perlaki György! Perlaki György: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugy az általános, mint pedig a részletes vitánál nagyon sok szó esett a gazdasági szakoktatás kérdéséről. A szakoktatás problémáját nemzetgazdasági szempontból óriási jelentőségűnek tartom, mert, — amint a minister ur is rámutatott, — az agrártermelésnél a többtermelésen kivül ezután jobb minőség termelésére is át kell térni. A minőséget minden körülmények között javítani kell, mert a világversenyben csak ugy állhatjuk meg helyünket, a megszerzett piacokat csak ugy tudjuk megtartani, ha minőségben is fel tudjuk venni a harcot a külföldi termeléssel. Ezt azonban csak abban az esetben tudjuk megtenni, ha a falu kultúráját teljes erővel alátámasztjuk és emeljük. Központi irányítással, a központból kiadott utasításokkal a minőség emelését elérni lehetetlen. Elősegíthetjük ugyan ezt azáltal, hogy a földmivelesügyi kormány nemesitett vetőmagvakat ad a gazdaközönség rendelkezésére, mindez azonban nem elégséges, mert a falu népének mindazokat az intézkedéseket és utasításokat, amelyeket , a központból a minőség feljavítására nézve kiadnak, teljes szívvel-lélekkel kell végrehajtania, s éreznie kell, hogy e rendelkezések betű szerinti végrehajtása életmentő feladat. Sajnos, ma azt tapasztaljuk, hogy a központból, a földmivelesügyi ministerium által kiadott növényvédelmi intézkedéseket nagyon sok vidéken a falu néoe zaklató rendeleteknek tekinti, mert nem fogja fel a rendelkezések fontosságát s nem látja be, hogy ezek a rendelkezések a termelés megmentése érdekében adattak ki. Ezért fordulnak elő olyan esetek, hogy ezek a rendelkezések nem mindenütt hajtatnak teljesen végre. A növényvédelmi intézkedések terén a minőség feljavítására irányuló rendelkezések végrehajtását nem lehet ellenőrizni, mert nem lehet, mondjuk, növényvédelmi csendőrséget odaállítani, amely ellenőrizné, hogy a növényvédelmi intézkedések tényleg végrehajtatnak-e ? Ezeknek a rendelkezéseknek csak abban az esetben lesz foganatja, ha minden egyes gazda belátja, hogy ezek a tények végrehajtandók, mert az ő érdekükben adattak ki. Ezért kell minden erővel a gazdasági szak13. ülése 1927 május 10-én, kedden. 383 oktatást fejleszfeni, oktatással alátámasztani a falu kultúráját és oktatással odavinni, hogy az emberek szivvel lélekkel hajtsák végre a központi rendelkezéseket. (Helyeslés. — Esztergályos János : Szóval kevesebb csendőrt, több tanítót !) Most már az a kérdés, hogv milyen tipusu iskola telel meg leginkább erre a célra ? Felfogásom szerint erre a célra legalkalmasabbak a téli gazdasági szakiskolák, mert ezek az ifjakat csakis a téli hónapokban vonják el a családi körből és a nyári nagy munkaidőben a gyermek otthon maradhat a szülői otthonban, a gazdasági szakiskolánál a tanárok kötelesek növendékeiket kint a mezőn meglátogatni és ott a helyszínen megvizsgálni, hogy taiiitásaik mennyiben voltak eredményesek, végrehajtják-e a gyakorlatban azokat az elméleteket, amelyeket ők a téli hónapok folyamán előadlak. Tapasztalatból tudom, hogy az ilyen helyszínen történő előadásoknak, oktatásoknak milyen nagy hatása van azokra a gazdákra is, akik az ilyen helyszini oktatásoknál, mint vendégek szoktak megjelenni. A gyakorlati életből tudom, hogy a gazda csak akkor tér át egy újításra, ha annak az újításnak jóságát a gyakorlati életben először maga előtt látja azáltal, hogy a téli gazdasági szakiskola egyes községekbe 4—5 gazdagyereket küld ki, akik ott tényleg okszerű gazdálkodást folytatnak. És a gyakorlat átragad azután a többi gazdára is, akik átveszik és ez lassanként alakító hatással van az egész község gazdasági életére is. Azonkívül a téli gazdasági szakiskola financiális szempontból is talán a legelőnyösebb, legolcsóbb. Épen azért arra kérem a földmivelesügyi minister urat, hogy e jól bevált tipus mellett teljes erejével tartson ki. Hiszen ma délelőtt is meggyőződhetett arról, hogy ennek a Háznak minden egyes tagja átérzi a szakoktatás fontosságát, ennek a Háznak minden egyes taaja azt kívánja, hogy a mezőgazdasági szakoktatás a fö d livelésügyi ministerium keretében oldassék meg. (Haller István: A kultusztárcánál majd lesz erről szó ! — Mayer János földmivelesügyi minister: Ellenzék is leszi — Haller István : Én belemegyek ebbe !) Ez erőt adhat a földmivelesügyi minister urnák arra, hogy ezt a kérdést keresztülvigye. Én hiszem és remélem, hogy e nagyfontosságú kérdést a földmivelesügyi minister ur az agrártársadalom érdekében fogja megoldani és épen ezért a költségvetésnek ezt a pontját elfogadom, talán, sajnos, nem elegit ki teljes egészében, mert ennél az összegnél sokkal nagyob öszszeget szeretnék látni nemcsak a költségvetésben, hanem a beruházási tételnél is, de a helyzet talán ma még nem engedi meg, hogy nagyobb összeget vegyünk fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző : Berki Gyula ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Következik ? Urbanics Kálmán jegyző : Éri Márton ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Ki a következő szónok ? Urbanics Kálmán jegyző : Csizmadia András! Elnök : Csizmadia András képviselő urat illeti a szó ! Csizmadia András : T. Ház ! Örömömre szolgál már az is, hogy ez a téma fel van vetve, mert az iskoláztatás, a gazdasági szakoktatás talán eredményre vezet. Ha azonban egy kissé világosabb szemüvegen vizsgáljuk ezt a kérdést, azt kell látnunk, hogy már egy kicsit el is késtünk vele. Ezt én a gyakorlatból mondhatom, mert kezdeményezésemre az én községemben a mezőgazdasági kamarával kapcsolatosan megcsináltuk az • ilyen téli szakoktatást. Es a gyakorlatban a követ-